Ha egy film legszórakoztatóbb része az, amikor Karda Bea megjelenik annak díszbemutatóján, akkor mindent elmondtunk. Megnéztük Koltai Róbert új filmjét, a Magic Boyst.
"Láttunk már néhány szar filmet, de ez mindent vitt" – így összegezte a vásznon történteket két előttünk slattyogó barátnő, mi pedig igen nehezen tudnánk a Magic Boys védelmére kelni.
A magyar-angol-kanadai koprodukció eleve botrányokkal tűzdelve indult útjára a börtönt is megjárt producerével, P. Koltai Gáborral, aki még mindig "skarlátbetűvel a mellén" küzd az őt megvádolókkal.
Koltai Róbert fia és két társa a hatóság szerint 2,3 milliárd forinttal rövidítette meg a központi költségvetést, emellett pedig okirat-hamisítással is meggyanúsították őket. A producer azóta is bizonygatja ártatlanságát, de az ügy végére még nem került pont.
A korábban fiktívnek vélt Magic Boys bemutatója viszont, amit eredetileg 2010-re terveztek, valahogy még így is összejött.
Afterparty buli nélkül
A komfortérzetünk már ott szokatlan mélységekbe zuhant, amikor megérkeztünk a Corvin mozi emberáradattól eldugult előterébe. Flitteres cowboy-kalapba bújtatott forrónadrágos lányok vártak, miközben üvöltött valamilyen motherfuckinggal teletűzdelt chippendale zene. Pont, mintha egy afterpartyra estünk volna be buli és alkohol nélkül.
Mivel azonban a check-in után még várhattunk másfél órát a kezdésig, már akkor megadatott az este legszebb pillanata. Karda Bea (nem, ő nem szerepel a filmben) egy leginkább oltárdísz és karácsonyfadísz kombinációjaként értelmezhető giccshalommal a mellkasán jelent meg, miközben a haját kidolgozott ritmusra dobálva intézett fontos telefonokat az aula közepén. Tanítandó volt a jelenléte.
Cicis promó
Nem állítjuk, hogy a flitteres-csillámos tangákkal, libabőrös, csupasz mellkasokkal és gigantikus, bimbóudvart sem rejtegető mellekkel promótált akcióvígjátéktól sokat vártunk, azt azért mégsem bántuk volna, ha legalább egyszer mosolygunk közben. (Sok mindenre rávilágít a tény, hogy belső decibelmérőnk szerint a közönség annál a jelenetnél nevetett a legjobban, amikor egy meleg londiner fiú szerelmesen nézett Szabó Győzőre.)
Olyan lett ez a film, mintha bedobálták volna egy kevert tészta hozzávalóit egy edénybe, aztán elromlott volna a robotgép. Egymás mellé hajigált, kidolgozatlan, lapos sztorik, mindenféle koherencia nélkül.
Hiába a travijelenet
A történet leírása szerint a film főszereplői az unalomig megszokott Pindroch Csaba (David) és Szabó Győző (Zoli) lettek volna. Lúzerpárosuk ehelyett egy izmosabb töltelékként bukdácsol végig a filmen egy tökéletesen kusza, londoni gengszteres-maffiózós-gyémántkereskedős történet árnyékában.
Elveszítik a munkájukat, a kocsijukat, egyikük a csaját is, ezért nyilván nincs más választásuk, mint jó pénzért táncos fiúnak állni Londonban, de azt is csak valamilyen furcsa félreértésből.
Ott aztán betéphetnek, leborotválhatják egymás mellkasát, fogadhatják a homoszexuális fiú közeledését, beszélhetnek a maffiózókkal rossz angolsággal, és felsülhetnek egy bugyuta, szórakoztatónak szánt tánccal egy londoni vetkőzős bár színpadán. Mi pedig nevethetnénk velük, de nem lehet.
A humorfaktort a szimpla vetkőzésen túl szadomazo és transzvesztita jelenetekkel próbálják erősíteni, de teljesen érthető okokból ez sem működik. Az egésznek itt-ott lesz valami lebutított, gagyi Moulin Rouge hangulata, főleg, amikor a záró jelenetsorban minden egy operaáriával a háttérben történik.
Hol a mentőöv?
Szabó Győző hozza a kábítószeres múltját feltáró Toxikóma címlapfotóját, Pindroch Csaba ugyanolyan, mint az összes filmjében, Hujber Ferenc (Victor) pedig úgy játssza az ostoba chippendale fiút, mintha egy haldokló házibulit próbálna feldobni - kínosan.
A kettős ügynököt alakító Jameliát (Cherry) titokzatos végzet asszonyának szánják, ehelyett vértelen, nincs valódi karaktere, és családi drámája is elsikkad. S bár az előttünk ülő néző egy adott pillanatban felsikoltott: "Imádom a Koltait, hogy mindig hülyének tetteti magát" – vele sem tudtunk azonosulni.
A filmet a leginkább a Kill Billből ismert amerikai sztárszínész, Michael Madsen (Terence) és az agresszív bűnözők szerepét gyakran vállaló egykori focista, Vinnie Jones (Jack Varga) sem mentik meg. Végrehajtanak egy számukra ismerős feladatot, közben pedig hagyják, hogy nem tökéletes testű magyar fiúk szerencsétlenkedjenek körülöttük tangában.
Magyarság, szerelem
A film, amit főleg Szegeden forgattak, legnagyobb részt angolul van, ezért sem árt néha erősíteni a magyar szálat olyan közhelyes elemek felvillantásával, mint a pálinka ("a magyarok féltve őrzött titka"), a hortobágyi húsos palacsinta (ami nyilván egy nehéz magyar szó), vagy éppen Paks, ami egy "kicsi város nagy szívvel".
És ha már szív, rátűznek még a történetre két szerelmi szálat is (Jamelia-Pindroch Csaba, Tompos Kátya-Szabó Győző), aminek semmi mondanivalója vagy plusz töltete nincs azon kívül, hogy a fiúk konstans meztelenkedése mellett a női karaktereket is láthatjuk fehérneműben.
Zárásképp egy bölcsességet is bedobnak egy ismeretlen szerzőtől: "A végén minden rendbe jön, ha nem ezt érzed, nincs még vége." Kicsit rossz belegondolni, hogy ez a film még mindig tart.
A film csütörtöktől látható a mozikban.