2012. augusztus. 02. 17:37 MTI Utolsó frissítés: 2012. augusztus. 02. 17:37 Kult

Nem körözi Magyarország a Seuso-kincseket

Noha a kultúráért felelős tárca szerdai közleménye szerint a magyar állam a Seuso-kincs tulajdonosának tekinti magát, a késő római kultúra egyik legértékesebb ezüsttárgy-együttese nem szerepel az állam által keresett műtárgyak hatósági jegyzékében.

Zelnik István műgyűjtő, a nevét viselő budapesti aranymúzeum tulajdonosa szerdán jelentette be, hogy megvásárolná a vélhetően Polgárdi közelében előkerült, majd máig ismeretlen módon külföldre juttatott kincsegyüttest. A sok milliárdos befektetéshez a magyar állam hozzájárulása is szükséges, Magyarország ugyanis saját tulajdonának tartja a kincset, ezt az igényét azonban az amerikai bíróságon nem sikerült érvényesítenie.

A műgyűjtő közölte, amennyiben a magyar állam vállalná, hogy ideiglenesen lemond követeléséről, és nem kobozza el a Seuso-kincset, múzeumot hozna létre Budapesten a leletegyüttes bemutatására, majd végrendeletében Magyarországra hagyná a késő római műtárgyakat.

Az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) szerdán azt közölte, hogy a magyar állam továbbra is az ezüsttárgyak tulajdonosának tekinti magát. A közlemény szerint "a kormány nyitott minden komoly és tisztességes szándékú, az ország érdekeit szem előtt tartó műgyűjtővel és műkereskedővel a Seuso-kincsek vagy más, a nemzeti kultúra szempontjából meghatározó műtárgyak és leletegyüttesek sorsáról érdemben egyeztetni".

Buzinkay Péter, a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal (KÖH) Műtárgy-felügyeleti Irodájának vezetője csütörtökön hozzátette, a sajtóban közölt információk alapján jelenleg nem dönthető el egyértelműen, hogy a magyar jogrendszer szerint elfogadható-e a Zelnik István által javasolt megoldás. "Ehhez tudni kellene, hogy pontosan mi az ajánlat, ez azonban eddig nem derült ki" - jegyezte meg.

Szerinte sok szempontot kell figyelembe venni, ugyanis büntetőügy is zajlott az ügyben, és Magyarországon kívül más állam is fogalmazott meg jogigényeket.

A szakember szerint létezik a magyar államnak egy hatósági nyilvántartása a védetté nyilvánított, valamint lopott, eltűnt vagy jogellenesen kivitt kulturális javakról, ebben a jegyzékben azonban a Seuso-kincs nem szerepel. "Így az a furcsa helyzet áll fenn, mintha a magyar állam akarná is a leletet, meg nem is" - fogalmazott.

Buzinkay Péter elmondta, amennyiben bebizonyosodik, hogy a Seuso-kincs a magyar állam tulajdonát képezi, akkor a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. adhatná azt vagyonkezelésbe.

hvg360 Lenthár Balázs 2024. december. 26. 19:30

Hősök vagy gonosztevők: Veronai Detre, a magyar krónikairodalom első főgonosza, aki bedöntötte a hun birodalmat

A középkori magyar krónikaírók elfogadták az egyébként máig nehezen bizonyítható hun-magyar kontinuitás elméletét, így a Képes Krónika, illetve Kézai Simon munkája és Thuróczy János krónikája is a hunok történetével indul. Ezekben visszatérő szereplő egy bizonyos Veronai Detre, aki folyamatosan a hunok ellen intrikál és végül az ő érdeme lesz, hogy Attila király fiai egymás ellen fordulnak. De ki volt valójában Veronai Detre és mit lehet róla tudni a krónikák megállapításain túl?