2012. augusztus. 01. 18:51 MTI Utolsó frissítés: 2012. augusztus. 01. 18:51 Kult

Szívesen fesztiváloznak, mégsem költenek a magyarok

Sokat fesztiváloznak, de keveset költenek a magyarok, ez derül ki többek között a fesztiválozási szokásokat vizsgáló Szallas.hu internetes portál felméréséből.

Az emberek kétharmada látogat fesztiválokat, belépőjegyekre azonban keveset költenek: a megkérdezettek 55 százaléka legfeljebb 5000 forintot költ el ilyen célra egy évben, és további 25 százalék is csupán 5000 forinttal toldja meg ezt a keretet.

A felmérés szerint a könnyűzenei programok a legnépszerűbbek a fesztiválok között, a 18-49 éves internetezők 41 százaléka látogat hasonló rendezvényeket. Elsősorban a 18-29 év közötti korosztályra és a felsőfokú végzettséggel rendelkezőkre jellemző ez a típusú szórakozás. Szintén népszerűek a megkérdezettek körében a gasztronómiai és a kézműves fesztiválok.

Az emberek harmada viszont nem látogatja ezeket az eseményeket, elsősorban az alacsonyabb iskolai végzettséggel rendelkezők, illetve a falusi lakosság marad távol fesztiváloktól.

Érdekesség, hogy a felmérés szerint a nők szívesebben járnak el a könnyűzenei, gasztronómiai, művészeti és kézműves programokra, a férfiak kizárólag az olyan egyéb eseményeken vannak többségben, mint például egy veteránautós találkozó, vagy a lovas rendezvények.

A fesztiválokat látogatók fele egy évben csupán egy-két napot tölt el ilyen típusú rendezvényeken, harmaduk pedig megelégszik három-öt nappal. Jellemzően szállásra sem költenek sokat, a nem lakóhelyen zajló rendezvények esetében az igénybe vett szálláshelyek között kedvezőbb árú kategóriák, a kempingek, az apartmanok és a panziók a népszerűbbek.

A fesztiválozási szokásokat vizsgáló adatok a Szallas.hu június elején végzett online kérdőíves kutatásából származnak. Az 549 fő részvételével lebonyolított kutatás a 18-49 éves, heti rendszerességgel internetezőkre nem, kor, iskola és településtípus tekintetében reprezentatív.

hvg360 Lenthár Balázs 2024. december. 26. 19:30

Hősök vagy gonosztevők: Veronai Detre, a magyar krónikairodalom első főgonosza, aki bedöntötte a hun birodalmat

A középkori magyar krónikaírók elfogadták az egyébként máig nehezen bizonyítható hun-magyar kontinuitás elméletét, így a Képes Krónika, illetve Kézai Simon munkája és Thuróczy János krónikája is a hunok történetével indul. Ezekben visszatérő szereplő egy bizonyos Veronai Detre, aki folyamatosan a hunok ellen intrikál és végül az ő érdeme lesz, hogy Attila király fiai egymás ellen fordulnak. De ki volt valójában Veronai Detre és mit lehet róla tudni a krónikák megállapításain túl?