Ajándékozz éves hvg360 előfizetést!
Nem elég a Die Hard 5, idehozzuk az összes szuperprodukciót. Először a Denevéremberhez terepszemléztünk a Kék Duna partján. Kiderült: Gotham City Budapest testvérvárosa.
Christopher Nolannel, az utolsó két Batman filmadaptáció rendezőjével értünk egyet. Nolan Danny O’Neilt, a képregény univerzum doyenjét követte, amikor Gotham City, Batman otthonának ábrázolásán töprengett. O’Neil szerint a város nem más, mint “New York a 14. utcától dél felé, inkább tégla és malter, nem fém és üveg. 11 perccel éjfél után, a leghidegebb novemberi éjszakán.”
Grant Morrison, a képregény-fenegyerek, aki nemrég kapott megbízatást a Batman Incorporated sorozat elindítására, már kikezdte ezt az elméletet. “Ha Gotham a korrupció és fehérgalléros bűnözés szennyvízcsatornája lenne, senki sem élne itt.” Ezzel meg mi nem értünk egyet. Tessék Budapestre jönni, fehérgallér itt is akad, korrupció pedig oly mennyiségben, hogy már nem is így hívjuk, hanem szinonima szótárnak, mégis eszünk ágában sincs máshová költözni, mert van Szabadság híd, Parti Nagy, RotFront és tócsni.
Gotham nyomai Budapesten a gótikában, art decoban, éjszakai nyüzsgésben és az úri villanegyedekben fedezhetőek fel. Ezekre a helyszínekre van szükségünk:
1. Város fölé magasodó toronyház pereme, ahol a Sötét Lovag még sötétebb sziluettje lesi az elkárhozott metropoliszt.
2. Klausztrofóbiás szűk utca, ahol a Csuklyás Keresztes batpodon (motor) kergeti az ellenséget.
3. Wayne-villa: Batman civil alteregója, Bruce Wayne otthona. Földfelszín felett arisztokrata lak, alatta a tudós-karatebajnok titkos műhelye.
4. Arkham Elmegyógyintézet: ide zárják a begyűjtött csúcsbűnözőket. Eredetileg a Parlamentre gondoltunk, de találtunk használaton kívüli épületet.
1. Toronyház pereme
Deák Ferenc utca 23, a Le Meridien mellett, Deák tér sarka. Batman a gótikus-deco imitáció tetején, a mélységet elválasztó peremen áll, innen fürkészi a várost baljós dermettségben, az ugrás előtti pillanatban. A kamera helyét az ex-Gödör peremén találjuk meg, innen, a halandók békaperspektívájából úgy tűnik, hogy fenyegetően tornyosul fejünk fölé az épület. Az egyetlen, ami hiányzik, az a tízmilliós metropolis fény- és épületerdeje, ami háttérként szolgál. Sebaj, majd az utómunkás kollégák a vászonra varázsolják posztprodukcióban.
A Deák Ferenc utca mindig is fontos piaci-közlekedési csapáspont volt. Jelentőségét még a napóleoni háborúk idején nyerte el, amikor a tengeri-kontinentális blokád a Duna vonalára terelte a közel-keleti kereskedelem vízi útvonalát: Pestet központi kereskedőállomássá nevelte, a Deák tér és a Madách házak környékén pedig egyre gyakoribb és nyüzsgőbb piacot érlelt. A török, szerb, zsidó, örmény és még ki tudja hányféle-fajta vendég a rakpart felől a mai Deák Ferenc utca nyomát követve érte el a vásárhelyet.
Ma Fashion Street névre is hallgat. A kávészünetben a divat új főutcáját járva eltapsolhatunk néhány százezret a környéken. Sminkeseknek, fodrászoknak és kosztümösöknek mindenképpen ajánljuk a Meridien épületében működő parfümériát, ahol Zólyomi Zsolt órákon keresztül próbáltatja végig a tehetős ügyfelekkel a legkülönbözőbb illatokat, hogy a személyes preferenciák alapján elővarázsolhassa műhelyéből a saját, egyedi és megismételhetetlen verziót.
2. Üldözési jelenet
Sétáljunk át a kiskörúton a Madách házakhoz. A film felét le tudjuk forgatni a környéken, a stáb hosszú időre is berendezkedhet a környező utcákban. Költséghatékony kávézáshoz betérhet a Hivatalba a Madách téren, ahol 11 előtt 180 a kávé. Díszletesek, kellékesek legyenek elnézőek: a dekoratőr a névadók látomását öntötte formába, amikor a bürokrácia iparművészetének szentelte a belteret, de mintha félúton kifogyott volna a feldolgozható motívumokból.
A menü kemény kartonos mappában hever az asztalon, a falon dossziék sorakoznak, de találunk itt más szubkultúrát is: szakszervezeti plakátok a szocialista agitprop galériából, személyes üzeneteket az alacsony mennyezeten, a pult mellől pedig a Kis Vakond néz le ránk. A hangulat kiváló, ebben segít a személyzet autentikusan mókás fizimiskája, maguk is mintha egy képregényből érkeznének. Igazságosan osztották el egymás között a fejszörzetet, kinek arcára jutott, kinek fejtetőre. A casting osztály tegyen nekik ajánlatot.
Aki itt nem fér el, az menjen át a Randomba, amit úgysem talál meg, mert a neve helyett egy Illy tábla ékeskedik a bejárat felett. A költő ezzel azt szeretné kifejezni, hogy Illy kávét mérnek idebent. A költő azonban szűkszavú, és nem szól arról, hogy a Random maga az összművészeti alkotás. A pult mögött a gasztrodizájner jókedélyű Dóri háromféle szirupot is mér a kávénkba. Balra fordulván betérhetünk Marcihoz, aki fürge fodrász ujjaival masszírozza vissza az életet csapzott tincseinkbe. Állandó szereplő még a végtelen türelmmel megáldott Anikó, szintén kávét facsar a Messerschmidt-basszusban hörgő eszpresszó masinából, és a Tetovált Mosolytalan Lány, akiről nem tudni, hogy ő mit is csinál. Nem mosolyog, az biztos.
Kávészagú lehelettel és ambrózia illatú hajszoborral ismét kezünkbe vehetjük a csapót. Üldözési jelentet forgatunk. A kamerát az Anker köz Bajcsy-Zsilinszky úti torkolatában állítjuk fel, széleslátószögű optikával és a talajszinthez közel. E szögből nézve az épületek a magasba szöknek, a klausztrofóbia nyomása nehezebb lesz, és a felénk száguldó szuperhős mozgása is dinamikusabb. Ismét túlnyújtózkodtunk a budapesti épületméreteken, látszik az égbolt, de ezt a kollégák posztban megoldják.
A palota az építtető Anker Biztosítóról kapta a nevét, amely 1907-től kezdve – hasonlóan a New York Palota amerikai tulajdonosaihoz - leküzdhetetlen vágyat követve egy impozáns épületben hirdette vagyonát. A palota tervezési munkáit Alpár Ignác nyerte el. Állítólag azzal érdemelte ki a bizottság támogatását, hogy az üvegtetővel fedett udvar helyett nyitott utcát javasolt – ez lenne az Anker ívelő köze. Hogy ez miért olyan fantasztikus, nem emlékszik rá az építészet krónikája, de mindenképpen megmagyarázza, hogy az utca két oldalán mitől azonos a homlokzat stílusa – azért, mert ez két épületegyüttes, de egy architektúra.
Az Ankerben szedtek először a kapucsukás után érkező lakóktól kapupénzt, ami, ha hihetünk Móricz Zsigmond Nyugatban publikált novellájának, olyan fontos volt, hogy elmaradásával akár utcai lövöldözésig fokozódhatott a házmester dühe. Továbbá itt élt Hofi.
3. Wayne-villa
74-es trolira szállunk és meg sem állunk Zuglóig. A Városliget szomszédságában, az Ilka utcában találjuk ifjabb Paulheim Ferenc, Budapest főépítészének villáját. A két háború között alkotó mesterember munkái visszafogottabbak, rejtőzködőbbek mint az előző generáció remekművei, hiszen a boldog békeidők városfejlődése már lecsitult. Persze akadt mit toldoznia-foltoznia, mint például a műjégpálya pavilonját, amelyet eredetileg Lechner Ödön tervezett. Paulheim két oldalon egy-egy íves alapú épületelemmel egészítette ki.
Na de a villa – miért jó nekünk? Van nyitott előkertje, frontoldalon terasza és lépcsője, körülötte sok zöld. Ha esetleg kovácsoltvas kapun keresztül közlekedne Bruce Wayne lamborghinijén, akkor megmutathatnánk egy impozáns 10 másodperces snittben, hogy miként dőzsöl az éjszakai hős nappali énje. (Sehogy. Szemben Tony Start Vasemberrel, Bruce Wayne protestáns életet él: nem iszik, nem dohányzik, nem kurvázik, plusz a piacnak és az innovációnak szenteli idejét.) Jobb lenne, ha a közeli szomszéd villák nem látszanának és a Wayne hajlék egyeduralkodna a környéken, de ezt majd posztban kiretusálják. A lakáskulcsot 460-470 millió forintért hajítja utánunk a sikertől megfáradt ingatlanos.
4. Arkham Elmegyógyintézet.
A Lipótmezőn járunk, a nemrég bezárt Országos Pszichológiai és Neurológiai Intézetnél. Illetve járnánk, ha bejutnánk, de ennél alaposabban bezárni már semmit sem lehet. Emlékeink nyomán Arkhamnak tökéletes: ide száműzték gyógykúrára Jokert, Harvey Kétarc Dentet, Poison Ivyt, Edward Nigmát és még egy halom másik ősellenséget.
A képregény történelemben az antihősök karaktere a főszereplő énjét visszhangozza. Batman félszerzet, ugyanúgy, mint Joker. Batman egy családi tragédia után született: szüleit egy utcai rablásban a szeme láttára ölték meg. Joker, a „Gyilkos viccben” beteg, imádott feleségének megmentésére pénzt próbált szerezni, ezért feladva minden morális averzióját részt vett egy rablásban. A bűntény balul sült el, a felesége meghalt, ő eltorzult. Szóval ha az impozáns Paulheim villa a Wayne otthon, akkor a Zettl Lajos tervei alapján készült gyógykastély minden további nélkül az antagónok kényszer-lakhelyeként szolgál.
Az intézmény hosszas előkészületek után nyílt csak meg. Már II. József idején felmerült az ötlete, hiszen Magyarország nem tudott külföldről betegeket fogadni, míg sajátjait Prágába, Lembergbe vagy éppen Bécsbe küldte. Egy idő után e vendégszerető városok megunták az egyoldalú kapcsolatot és megtagadták, hogy befogadják a magyar háborgó elméket. 1848-ban Schwarzer Ferenc javasolta, hogy saját, nemzeti intézetet nyisson a független magyar kormány – helyes, magyar elmébe magyar tébolyt. A korabeli városon kívül eső hárshegyi lejtőre tervezték a 800 beteget befogadó Magyar Királyi Országos Tébolydát, ami végül 1868-ban nyílt meg.
Tébolyda: remekül cseng, messze kifejezőbb és előkelőbb, mint a bolondokháza. Az ember szeletelős-mechanikus sakkbajnokokat képzel el rácsai mögött, nem elesett bolondokat. De senki sem foglalkozott még forgatásunkkal 1898-ban, amikor átkeresztelték, ez azonban nem szegi kedvünket, hiszen nekünk csak a teste kell.
Az épület zöld környezetében inkább a vadabb francia kertészet az irányadó, nem az angolszász rendezettség. Picit akadályoz abban, hogy elkészüljön a megkerülhetetlenül fajsúlyos kezdő képkocka, amikor nyitott terepen látjuk a kísértetvárként tornyosuló Arkham Tébolydát, lehetőleg viharban és sötétben. Nem baj, majd a kollégák rendbe szedik posztban.
