Az utókorból visszatekintve is nehéz lenne eldönteni, hogy a tévésorozatot íróként jegyző Örsi Ferencet önvád gyötörte, amikor ezt a mondatot adta a becsületes öreg paraszt szájába, vagy ellenkezőleg: cinikusan játszadozott csupán, hogy ő, az akkor éppen „Háy Gyula” néven (tartótisztje szerint értékes) ügynöki munkát végző író még ezt a fricskát is megengedheti magának – a történetet Szőnyei Tamás idézi fel a napokban megjelenő Titkos írás című kétkötetes monográfiájában.

A szerző a HVG e heti számában megjelent interjúban kifejtett álláspontja szerint az irodalmi életet is behálózó állambiztonságiaknál felhalmozott ismeretek az irodalomtörténeti kutatások számára is új fejezetet nyitnak. Szőnyei elmondja: „Nem tartom magam ügynökvadásznak, eszembe sem jut bárkire vadászni, listákat sem gyártok. Az viszont meggyőződésem, hogy a szolgálatoknál felhalmozódott iratanyag alapján sok mindent újra kell gondolnunk, még 'jól ismert' történetek is új megvilágításba kerülhetnek.”

A Szőnyei Tamással készült interjút a HVG e heti számában olvashatják.