Kibírja, hogy ma ne használja a bankkártyáját?
A világon először 1992-ben tartottak vásárlásmentes napot, amely itthon Ne Vásárolj Semmit Napként került be a köztudatba, kilenc éve. A mozgalom célja, hogy meggyőzze a fogyasztókat: évente legalább egy napig tartsák zárva bukszájukat. November 26-án - ha máskor nem - ezt ön is megteheti. De vajon kibírja?
Idén november 26-án és 27-én a világ hatvan országában rendezik meg a vásárlásmentes napot: a szervezők közel százezer résztvevőre számítanak. A Buy Nothing Day 2010 hivatalos Facebook-oldalán eddig több mint 12 ezren igazolták vissza, hogy csatlakoznak a mozgalomhoz.
Itthon a Tudatos Vásárlók Egyesülete (TVE) karolta fel a kezdeményezést, melynek honlapján az öncélú költekezés ellen kampányolnak a szervezők. A „krónikus túlfogyasztást” minden környezeti, pszichológiai és politikai gond forrásaként aposztrofálják. „Akkor történt, amikor először hallottad, hogy a jégtáblák megolvadnak a jegesmedvék alatt? Vagy amikor elolvastad, hogy már az anyatej is mérgez? Vagy amikor először kóstoltál igazi, lédús házi paradicsomot? Esetleg, amikor rájöttél, hogy ha a Föld lakosságának csak a fele él úgy, mint mi, 20 év múlva mind hullák leszünk? Ezek azok a pillanatok, amikor hirtelen valamit új szemszögből látsz és rájössz: másképp is lehetne élni. És hogy úgy kellene élni” - szól a felhívás.
Kicsit olyan ez, mint a cigarettásdoboz hátulján olvasható, elrettentőnek szánt felirat, miszerint a dohányzás halált okozhat. Tisztában vannak ezzel azok is, akik képtelenek lemondani a füstölésről, csakhogy a legtöbben mégsem veszik tudomásul - vagy igyekeznek figyelmen kívül hagyni - a potenciális veszélyeket. A vásárlásmentes nap is úttörő kezdeményezés, csakúgy, mint a dohányfüstmentes vagy az autómentes nap, más kérdés, hogy a 24 órás, önként vállalt pénztárca-bezárással rá lehet-e szoktatni az embereket a tudatos fogyasztásra a média uralta világban, ahol a reklámok fokozott költekezésre sarkallnak. És hogy azok, akik egy napig hajlandóak „jó útra térni”, másnap nem rohannak-e be az első plázába, hogy megjutalmazzák magukat a kényszerű „böjtölésért”.
„Két éve tartom magam - ezen a napon - a vásárlási tilalomhoz. Először nagyon nehéz volt, mert elfelejtettem, hogy otthon nincs semmi a hűtőben. Végül mégsem rohantam a boltba, inkább átmentem a szüleimhez vacsorázni” - meséli a harmincéves Mónika, aki idén felkészült: egy nappal korábban bevásárolt. Nem így a húszas évei végén járó Anna, aki szerint felesleges a felhajtás, hiszen ha valaki korábban jól megrakta a szatyrát, mondván, feltankol a kieső napra is, eleve többet költött, vagyis lényegtelen, hogy ezen a napon nem nyúl a pénztárcája után. „Aki tudatosan él - nem csak egy napig -, úgyis megfontolja, hogy mire, mennyi pénzt ad ki, hogyan óvhatja környezetét és egészségét” - teszi hozzá, majd megenyhül: elismeri, hogy a kezdeményezés legalább felhívja az emberek figyelmét a túlzott fogyasztással járó problémákra.
„Tavaly 40-50 ember vett részt a világnapon rendezett nejlonfa-akcióban - nejlonzacskókat aggattunk egy fára, cserébe vászonzacskókat adtunk -, de bízunk benne, hogy az idei helyszín több embert megmozgat majd” - válaszolta megkeresésünkre Lőrincz Zsuzsa, a TVE munkatársa. Az idei Ne Vásárolj Semmit Nap keretében a szimpatizánsok a Vörösmarty téren péntek délután egytől kettőig leragaszthatták pénztárcájukat, hogy a karácsonyi dömping előtt - az egyik legnagyobb fővárosi vásár közvetlen közelében - tudatosítsák magukban: a pénzköltés nem boldogít.
A kezdetek |
Az első vásárlásmentes napot 1992 szeptemberében tartották Vancouverben. Az ötlet egy reklámszakember, Ted Dave fejéből pattant ki, aki állítólag egy kávézóban feketét kortyolva és muffint majszolva döbbent rá, hogy hetente legalább húsz dollárt költ ízletes tízóraira. A mozgalom, melyet a kanadai Adbusters magazin karolt fel, évek alatt világméretűvé duzzadt. Ahogy Dave fogalmazott: a gyermek gyorsan kinőtte fészkét, és elindult világhódító útjára. |
Az emberek egyre inkább odafigyelnek vásárláskor arra, hogy milyen terméket választanak, hajlandóak mérlegelni, ha olyan fogyasztási cikkeket vesznek, amelyek nem külföldről érkeztek, akkor tesznek valamit - ha csak egy minimális lépést is -, a kevésbé szennyezett a levegőért, ha pedig magyar árut választanak, azzal a hazai gazdaságot támogatják - magyarázza a tudatos fogyasztás alapelveit Lőrincz Zsuzsa, hangsúlyozva, hogy a világnap és a rendezvény csak egy módja a figyelemfelhívásnak, a lényeg, hogy az üzenet eljusson az emberekhez. Mint mondja, aki bátrabb, az év bármely napján kipróbálhatja, milyen érzés, ha megállja költekezés nélkül, nem rohan be feleslegesen - csak egy csokiért - a boltba.
Shoppingolási lázról ugyanakkor szó sincs, a magyar lakosság vásárlási hajlandósága stabilan alacsony - legalábbis ez derült ki a GfK Hungária Piackutató Intézet és a Corvinus Egyetem közös, őszi felméréséből. A cég tavaszi kutatása szerint a magyar fogyasztók tudatosabbá váltak: fontos szempont lett a termékek ára, a napi fogyasztási cikkek esetében pedig nőtt az akciós vételek aránya. Más kérdés, hogy a kedvezményes árú termékek vásárlása nem jár együtt a minőségi fogyasztással, sem a környezetvédelmi szempontok figyelembevételével. Ráadásul tény, hogy a karácsonyi bevásárlások idején azok is hajlandóak mélyen a zsebükbe nyúlni, akik egyébként nem tehetnék meg, mert „így illik”.