2008. december. 05. 18:04 hvg.hu Utolsó frissítés: 2008. december. 05. 17:44 Kult

Mi kell a magyar filmnek? Legyünk mi is csehek!

Két magyar közönségfilm is a mozikba került/kerül decemberben, s tehetséges fiatal rendezőkben sincs hiány. Mennyire nehéz ma Magyarországon filmet csinálni? Könnyebb-e a saját filmjeiket imádó cseheknek, vagy a jóval nagyobb országhoz szóló lengyeleknek? A visegrádi négyek és a forgatókönyvek.

Míg az Egyesült Államokban a független film a nagy stúdióktól független, addig Európában ez a fogalom az állami támogatás nélkül készült alkotásokra használatos. Lehet – e állami pénz nélkül filmet forgatni? – ez volt az első kérdése Krigler Gábor forgatókönyvírónak, aki a Visegrádi Országok Forgatókönyvíró Konferenciáján a Hogyan teremthető meg a filmek finanszírozási háttere a közép-európai régióban? című beszélgetés moderátora volt. Nagyon kicsi a piac, nagyon nehéz pénzhez jutni, senki nem akar adni – foglalta össze tapasztalatait Silvia Panakova szlovák producer. A lengyel filmeseket képviselő szimpatikus nevű Krzysztof Grabowski rendező – producer is hasonlóan nyilatkozott, hozzátéve, hogy hazájában néhány romantikus vígjátéknak azért van esélye a piacon, ilyen filmek esetében másfél millió nézővel is lehet számolni. Witold Iwaszkiewicz, a szintén lengyel producer a nézőszámokra reflektálva egy Tesztroszteron című lengyel film sikeréről mesélt: „a feleségem elaludt rajta, én untam, ellenben szappanopera-sztárjaink játszottak benne, s közönség nagyon szerette”. Csehország a négy résztvevő között kicsit kilóg a sorból, mert a cseh közönség nagyon szereti a hazai alkotókat és filmeket, így azok igen magas nézőszámot is produkálnak.

„Lehet állami pénz nélkül is forgatni, de ezt senki kockáztatja meg, hiszen nagyon megnehezítené a saját helyzetét, aki így döntene”- ezt már Hidasi Dalma, a nemrég bemutatott Mázli című film producere mondta, vázolva a magyar helyzetet. Hozzátette azt is: néhány évvel ezelőtt még lehetett 500 ezer nézőre számítani egy-egy népszerűbb film kapcsán, ma már azonban nagyon nehéz ezt elérni: változnak a mozilátogatók szokásai, és sokszor a filmek reklmája, promóciója sem megfelelő.

A beszélgetés egyik kérdése a koprodukciós lehetőségeket, a nemzetek és az alkotók mozgásterét feszegette. A magyar, szlovák, cseh és lengyel szakemberek egyetértettek abban, hogy a koprodukció sokszor szükséges és kívánatos – elsősorban anyagi okokból. Ugyanakkor a cseh Richard Nemec azt is hangsúlyozta: más nemzetek tagjai tanácsokkal, tapasztalatokkal is segíthetik egymást egy-egy folyamat során. Az is kiderült, hogy egy-egy koprodukciós partner megtalálásához, meggyőzéséhez a jó történet elég kevés. Fontos találni valami közös pontot – például a közös történelemben vagy a megfilmesítésre szánt történetben, ami hozzásegíti a feleket az elköteleződéshez. Hidas Dalma például a 2003-ban már elkészült Mázli-forgatókönyv megfilmesítésig tartó útjáról szólva mesélte el, hogy a történet helyszínéül szolgáló falu egy osztrák producer érdeklődése kapcsán került a magyar-osztrák határra.



A csehek és a szlovákok is sokat dolgoznak együtt, amit a közös nyelv és kulturális – történelmi háttér is segít. Abban azonban egyetértettek a beszélgetés résztvevői, hogy a „nagy” pénzeket leginkább a németektől és a franciáktól várják/várhatják az alkotók.

Richard Nemec Hidas Dalmának szegezte a kérdést: miért nincs elég pénz a magyar filmgyártásban, amikor komoly kedvezményeket – például adókedvezményt – kapnak a Magyarországon forgató stábok és a magyar szakemberekkel is nagyon elégedettek a filmgyártás egy-egy elemét hazánkba hozó külföldi filmesek. A magyar producer szerint itthon a nehézségek elsősorban filmforgalmazás visszáságaiban keresendő. A mozik többsége profitot szeretne, így sokszor nagyon hamar lekerülnek a vászonról a magyar vagy európai alkotások. A nézőszámok Európa-szerte csökkennek a mozikban, az amerikai filmekkel sem egyszerű versenyezni. „A profit és a nézőszerzés terepe a televízió, a DVD, az on-demand megoldás lehet a jövőben” – fogalmazott Balázs Béla-díjas Muhi András producer.

A konferencia második napján, december 6-án, a Millenárison a Magyar Forgatókönyv Börze 12 döntősének prezentációjára kerül sor, majd a televíziós sorozatírásról és a forgatókönyv-fejlesztésről hallhatnak előadásokat az érdeklődők.

A 12 döntős:

Dési András – Móray Gábor: Titkos pizsama - dráma/thriller
Domokos Gábor: Speedy – bűnügyi thriller
Dunaveczky Anikó – Fonyódi Tibor: Torda – A Fekete Vitéz legendája – történelmi kalandfilm/fantasy
Haas Anna: Női verzió– romantikus komédia
Madarász István: A legyőzhetetlenek - kalandfilm/ifjúsági
Matuz János: A Hold túlsó oldalán - thriller/dráma
Nagy Tibor: Real Time - thriller
Odegnál Róbert: A hívó – animációs/film noir/sci-fi/thriller
Sallai Ervin: Pedalománia - vígjáték/dráma
Saufert Ákos: Neon éjszakák - dráma/ifjúsági
Tasnádi István: Memo - drámaZakariás László - Hamvas Dániel : A Lada - krimi/vígjáték

hvg360 Tiszóczi Roland 2024. december. 03. 20:00

„Kib*szott okos vagyok!” – így döntötték be Jeffrey Skilling könyvelési trükkjei a világ egyik legnagyobb cégbirodalmát

Az 1985-ben alakult Enron tizenöt év alatt Amerika ötödik legnagyobb vállalatává nőtt százmilliárd dollár feletti forgalommal, a „nyereségességének pedig nincsenek határai, csak ha te állítod fel azokat” – vélték a vezetők. A hihetetlen eredmények kulcsfigurája Jeffrey Skilling – a vállalat egykori tanácsadójából lett vezérigazgató –, aki kreatív pénzügyi ötleteivel a világ egyik legnagyobb vállalati sikerét, majd végül csődjét hozta össze. Nagy csalások című sorozatunk legújabb cikke.