2008. június. 20. 10:25 Nagy Gergely (hvg.hu) Utolsó frissítés: 2009. március. 19. 10:46 Kult

Patthelyzetek: három kulthelyszín lóg a levegőben

Alig zajlott le a Kultiplex drámája, máris újabb budapesti kulturális helyszínekkel kapcsolatban érkeznek hírek a bezárás lehetőségéről. A Labor, a Lightbox és a SÍN alatt is mozog a talaj. A három hely profilja és a három eset eltérő. Ami közös: a patthelyzet. Meg a szokásos hazai gubanc: kihez, mihez is tartoznak az új civil kulturális kezdemények?

Patt no.1.: Labor

A Labor belülről Eperjesi Ágnes kiállításán
© labor.c3.hu
Az V. kerületi Labor-ügy kezdeteiről az elmúlt napokban már olvashattunk. A kerület egyszerre felmondást helyezett kilátásba egy sor olyan bérlőnek, amely önkormányzati tulajdonú helyet bérel, de - mint az V. kerület vagyonkezelő csoportjánál jellemzik - "nyolcvanas évekbeli bérleti díjat fizet", azaz néhány tízezer forintot.

Így a nagymúltú, nonprofit művészeti helyszín, az FKSE (Fiatal Képzőművészek Stúdiója Egyesület) Stúdió Galériájának nyomdokaiba lépő Labor nevű hely is megkapta a levelet tavaly május végén. A Labor a C3, az FKSE és a Magyar Képzőművészeti Egyetem közös kezdeményezése, művészeti platform, alkotótér, galéria; új ötletekre és projektekre nyitott hely, s az efféléből kevés van Budapesten.

A kerület azt a főszabályt követi a felmondásoknál, hogy akkor lehet szó új bérleti szerződésről, ha 2004-ig visszamenően emelt bérleti díjat hajlandók lennének megfizetni a bérlők.

Eperjesi Ágnes: Private Protest
© labor.c3.hu
Mint Sélley Zoltán, a Belváros-Lipótváros Vagyonkezelő Zrt. vezetője elmondta, az emelt bérelti díj is alatta van a piaci árnak, s egy sor bérlő hajlandó is ezt kifizetni.

Az FKSE nevében Fenyvesi Áron tájékoztatta a hvg.hu.-t. Ők - mint mondja -  a C3-mal és a Képzőművészeti Egyetemmel megerősítve egy éve szeretnének találkozni a kerület képviselőivel, akár a kulturális bizottság, akár a vagyonkezelő illetékeseivel. Egy személyes találkozójuk volt eddig  Sélley Zoltánnal, de nem volt a tárgyalásnak semmi konkrét hozadéka.

Sélley ezzel szemben azt mondja a hvg.hu-nak, a kerület nyitott. Abból indulnak ki, hogy "minden, ami kulturális érték, annak helye van a Belvárosban".

De - mint mondja - konkrét ajánlatra várnak. Ugyanis sok bérlővel meg tudtak egyezni, vagy részletfizetésben, vagy ingatlancserében, vagy akár valamilyen személyre szabott megoldásban.

Ha jól értjük tehát, mindenki tárgyalni szeretne, mégsem tárgyalnak. Az FKSE szerint egy éve nem érkezik válasz a leveleikre, nem kapnak időpontot. A Vagyonkezelő Zrt. szerint ők várnának valamiféle javaslatot a helyzet rendezésére. A kulturális kérdések megítélése ugyan nem az ő feladatuk, de nem arról van szó, hogy ki akarnák seprűzni a  kortárs művészetet a város közepéről, a Kálvin tér melletti Képíró utcából.

Patt no.2.: LIGHTBOX (Oldaltörés)

A Lightbox kirakata, benne az ominózus képernyő
© Lightbox
A LIGHTBOX nevű hely nem hely a szó "helyiség" értelmében. De nagyon is hely, ha művészeti helyszínt keresünk. A IX. kerületi Ráday utca egyik kirakatáról van szó, amely egy jelenleg zárva tartó üzlethez tartozik. Ez az önkormányzaté, a bérleti joga azonban egy üzleti köré, amely a Leroy éttermeket is működteti. Már jó ideje melegkonyhás engedélyre várnak, a hely e pillanatban nem üzemel. De - amint ezt Szilágyi Pál, a LIGHTBOX kitalálója mondja - kedvelik a kortárs művészetet, és a kirakatot odaadták neki, hogy valósítsa meg, amit elgondolt.

A LIGHTBOX tehát egy kirakat, egész pontosan egy galéria, azaz egy tér,  amelyben műveket lehet elhelyezni, s amelynek kurátora Szilágyi, a Radar Galéria és Kortárs Művészeti Egyesület vezetője.

Rácmolnár Sándor és Sziko videója (részlet)
Kiverte a biztosítékot?
© Lightbox
Ő arról számolt be a hvg.hu-nak, hogy a legutóbbi kiállításukat követően valakik rendre feketével lefestették a kirakatukat. A kerületi közterület-felügyelet akciójára gyanakodott. Ez már csak azért is különös feltételezés, mert a LIGHTBOX programja illeszkedik a kerület Kultucca programjához, azaz a Ráday kulturális arculatába. Olyannyira, hogy a kerület website-ján az ő programjuk is szerepel.

Ehhez képest nem könnyű a helyzetet ismerő illetékest találni. Az önkormányzat kulturális irodájánál nem tudnak a dologról semmit, de közlik, a Kultucca szervezése és ügyei a Ferencvárosi Művelődési Központhoz tartoznak. Ott a főszervező sem tud túl sokat, csak azt mondja, hallott valamit a LIGHTBOX körüli ügyről, de nem szeretne állást foglalni.

A Ferencvárosi Közterület-felügyelet  a legkészségesebb; Rimovszki Tamás csoportvezető elmondta, lakossági bejelentést kaptak arról, hogy "pornófilm" megy a kirakatban, ennek nyomán bejelentést tettek a rendőrségnél.

A pornófilm nem az volt; hanem Rácmolnár Sándor kiállításának (Street Art, avagy a Kortárs Népművészet) része, egy videó-loop, amelyen valóban láthatók voltak fedetlen női keblek. Rimovszkival abban maradunk, értelmezés kérdése, ki mit tart pornófilmnek.

A csoportvezető azt mondja, ők nem festették le a sem a képernyőt, sem a kirakatot, ilyet nem is tehetnek, sőt, a "fal síkjában" levő kirakattal kapcsolatban nem is intézkedhetnek, mert az magánterület.

Szilágyi úgy emlékszik, a rendőrség ott járt, de nem érdekelte őket különösebben sem a videó, sem a LIGHTBOX tevékenysége. Hanem valakik mégis lefestették a kirakatot, s ez - ahogy Rimovszki is gyanítja - egy buzgó kerületi polgár lehetett.

Közben a bérlőknek is kellemetlenné válhat a LIGHTBOX, nem érdekük a botrány, hiszen engedélyre várnak. A hvg.hu úgy tudja, a kerülettől "jóakaratú" telefonokkal figyelmeztette őket valaki, hogy "mi folyik" a kirakatban. Mindenesetre Szilágyi jobbnak látja elköltöztetni a LIGHTBOXot.

Kár. A IX. kerületet eddig úgy ismertük - azaz inkább a kerület úgy kommunikálta saját magát - hogy ott sok és izgalmas kulturális esemény történik. Nos, alternatív helyek számára nem annyira paradicsomi ez a kerület.
A Kultiplexet rendre feljelentgették a polgárok, s az önkormányzatnál se igen vacilláltak, hogy vajon lebontsák-e. A LIGHTBOX-nak most úgy kell távoznia, hogy nem tudni, tulajdonképpen kinek is álltak útjában.


Patt no.3.: SÍN (Oldaltörés)

A SÍN belülről
© sinpage.org
A legcifrább talán a SÍN esete. S egyben úgy tűnik, erre lesz legnehezebb megoldást találni. A SÍN Kulturális Központ a hazai színházi szcénán hiánypótló módon produkciós házként működik. Forrásokat keres egy-egy produkció létrehozásához,  infrastruktúrát biztosít a műhelymunkához, bemutat és gondoskodik a produkció utóéletéről, menedzseléséről is. Valamint műtermet ad képzőművészeknek és próbahelyet zenekaroknak. 

A SÍN Kulturális Központot működtető Gesztus Műhely Egyesület 2006-ban kötött bérleti szerződést a Fővárossal, egy önkormányzati tulajdonú üres épület 1700 négyzetméteréről. Az épület akkor már 8 éve üresen állt, hasznosítására nem volt városi koncepció. Ez nem egyszerűen „csak" épület, hanem egy díszletgyár, korábban a budapesti színházak központi műtermeinek adott otthont. Itt az egykori díszletfestő csarnokot és a díszletállító tornyot bérli a Gesztus. Inspiratív színházi tér, ám más kulturális célra is használják, forgatásoktól koncertekig.

A Gesztus tizenöt évre vette bérbe a helyet, de a Főváros másfél év után felmondta a szerződést. „Rájöttek, hogy uniós jogszabályt sért" - mondja Lóky Tamás, a Gesztus ügyvezetője. Az uniós szabály a költségvetésből adható állami szubvenciókra vonatkozik. Ezeket maximálja: három év alatt a támogatás nem haladhatja meg a 200 ezer eurót. A kultúra területére azonban nem vonatkozik, a kulturális, illetve örökségmegőrző támogatásoknál nincs előírt határ.

Itt kezdődik a magyar abszurd.

...és kívülről.
© sinpage.org
Mintha a SÍN-t egyik fővárosi ügyosztály se vállalná. Közben a város - ha már önállóan nem alapította meg, megtették helyette civilek - mégsem akarja elveszteni az intézményt. Forrásokat azonban nem rendel hozzá.

"A SÍN nem fér bele sehova, mert az az ingatlan, amelyben a Gesztus kulturális tevékenységet folytat, nem a kulturális ügyosztályhoz tartozik, hanem a vállalkozási és vagyonkezelőihez" - magyarázza az ügyvezető - "A SÍN nem épület, hanem intézmény, ennek ügyeiben az egyik, az épület ügyeiben a másik ügyosztály illetékes. És nehéz rábírni őket a párbeszédre."

Természetesen  a Gesztus új szerződést szeretne, de azt a választ kapták, a Főváros megpályáztatná a helyet, s indulhat a Gesztus is, ha rendezi a tartozását. Lóky elismeri a tartozás tényét, színházi mércével mérve csekély, ötmillió körüli összegről van szó, s hozzáteszi, azért áll fenn, mert az OKM által 2008-ra számukra megítélt működési  támogatás még nem érkezett meg. Így nem volt miből fizetni a működés költségeit.

Amúgy az egyesületnek hosszútávú koncepciója is van, azt állítják, hogy a szükséges beruházások után  önnfenntartóvá is válhat a SÍN. Ám ezt a  Főváros - állításuk szerint -  nem vette figyelembe a szerződéskötéskor. Emellett Lóky vitatja, hogy "támogatás" volna a város részéről egy épület kedvezményes bérbeadása, úgy érzi, inkább ők támogatják a Fővárost. 

„Szerintünk közszolgálati feladatot látunk el. Méghozzá ingyen. Nonprofit egyesületként ezerhétszáz négyzetmétert bérlünk és fedezzük a fenntartását. Igaz, a bérleti díj kedvezményes, de kérdés, mihez képest" - veti fel - „Hiszen nehéz meghatározni a piaci értékét, ha egyszer nem volt rá kereslet."

A Gesztus most azon dolgozik, hogy egy asztalhoz ültesse a szereplőket, a Főváros, a XVIII. kerület és az OKM illetékeseit. Nincs könnyű dolguk, az ügyek ugyanis a legkülönbözőbb szinteken rekednek meg.

"Valójában a Pénzügyminisztérium illetékes annak elbírálásában, hogy bérelhet-e az egyesületünk további területeket kedvezményesen a Fővárostól. Brüsszelbe kellett kitelefonálnom több ízben, hogy megtudjam, az egyesület kibérelhet-e még egy, mindössze 86 nm-es raktárhelyiséget" - jellemzi a helyzet képtelenségét Lóky.

A Főváros álláspontját is kérdezte a hvg.hu a SÍN-ügyről. Horváth Csaba kulturális alpolgármestertől tegnapra ígért választ a sajtóosztály. A szöveg ezidáig nem érkezett meg. A cikk lezárása után kaptunk egy emailt, amelyben türelmet kér az alpolgármester irodája, azzal, hogy zajlik a megoldáskeresés.