Ha meg akarsz felelni, már nem vagy érdekes
Araszolás az autóval a szokásos reggeli dugóban. A rádióból felcsendül valami különleges dallam: hegedű hangja, amihez elektronikus effektek társulnak. Feljebb tekerem a hangerőt. A zene tempót vált és a korábbi hangszínek mellé megérkezik a basszus, majd igazi ékszerként női kórus kapcsolódik be. Zagar Wings of Love című száma szól az mr2-n. A hazai zenei élet sokáig nemigen kényeztetett el minket jó minőségű elektronikus poppal. De most úgy tűnik, egész más a dugó, ha közben az új Zagar lemezt hallgatod.
Zagar A főhős középen |
A kezdetben kisebb klubokban játszó formációit akkor ismerte meg szélesebb közönség, amikor a wan2 magazin 2002-es első albumukat az ötven legfontosabb hazai lemez közé sorolta, és Zagar-t, Yonderboi társaságában kikiáltotta a szinte egyedüli, nyugaton is piacképesnek tűnő hazai trendformálóknak. Kétségtelen, Zagar és zenekara „trendi” lett, ám őket persze senki nem kérdezte meg, szívesen viselik-e a címkét. A zenekar úgy reagált, ahogy kell: készített egy új, jobb lemezt.
A Cannot Walk Fly Instead című most megjelent album új utakat nyithat számukra, bár maga a cím folyamatosságot kíván teremteni a kezdeti, kaposvári évekkel. Ez ugyanis Zságer Balázs egy ottani, régi zenekarának egyik sora volt. A légies, repülős utalással helyben volnánk, ám a zene légiessége mellett most feltűnt – a kor szellemének, trendjének megfelelően – a hangosabb gitár, a rock and roll hatása. Ezekben a dalokban a lemez Millenárisbeli premierjén a jelenleg a The Puzzle zenekarral Angliában dolgozó énekes, Ligeti György mutatta meg magát. Az album egy igazi rádiós slágert is produkált, az újabban reggeltől estig populáris zenét játszó mr2 Petőfi kezdte becsempészni a fülekbe a hat hazai énekesnővel („Underground Divas”) rögzített Wings of Love nagyívű dallamait. Minden rendben tehát (?). A hvg.hu Zságer Balázst kérdezte.
hvg.hu: Ez az új slágerdal most felveti a kérdést: mennyire maradt rétegzene, amit játszotok?
Zságer Balázs: Az a meghatározás, hogy rétegzene, nekem nem jelent túl sokat. Szerintem kétféle könnyűzenei kaszt létezik; nem mainstream és underground, nem alternatív és pop, hanem kommersz és őszinte. Az úgynevezett alternatív, földalatti zenék is lehetnek laposak, semmitmondók és ugyanúgy készülhetnek pusztán eladásra, ami kommerszé teszi őket. De egy jó popdal is fakadhat őszinte indíttatásból. A befogadói attitűd is ennek szellemében működik nyelvtől és országhatároktól függetlenül.
hvg.hu: Látsz-e különbséget a magyar és a külföldi közönség nyitottságában a zenétek iránt?
Zs.B.: Külföldön, főleg tőlünk nyugatabbra a könnyűzenének nagyobb tradíciói vannak. Ott nem csak a tizen-húszon éves korosztály jár koncertekre, hanem az idősebbek is. Sokkal inkább figyelemmel kísérik a körülöttük zajló könnyűzenei változásokat, mert azt is a kortárs kultúra részének tartják.
hvg.hu: Mi a közönség szerepe a munkádban? Számít-e, hogy kik, hol, hányan hallgatják a zenédet?
Zs.B.: Persze jó érzés, hogy egyre többen járnak a koncertjeinkre. De soha nem piacra készítettünk zenét. Nálunk a zene nem célból, hanem valamiféle okból születik. A közönség szerepe inkább a koncerteken érzékelhető, ahol már működik az egymásra hatás, de ez csak a pillanat megfoghatatlan változásaiban rejlik. Mégis, azt vettem észre, hogy ha meg akarsz felelni a közönségnek, onnantól már nem vagy érdekes.
hvg.hu: Mennyire tervezed követni Yonderboi példáját? Ő szólóban dolgozik, s inkább tőlünk nyugatabbra építette fel a karrierjét.
Zs.B.: Nem igazán az ő útját járjuk, attól függetlenül, hogy néha megpróbálják ezt belemagyarázni a zenénkbe. Mi inkább csapatjátékosok vagyunk, akik megbíznak a másik zenei jelenlétében és hagyják azt kibontakozni. Eleinte természetesen elkerülhetetlen volt, hogy a munkáinkat Yonderboi zenéihez hasonlítgatták, hiszen többen az ő zenekarából váltunk ki és indultunk el egy másik úton.
hvg.hu: Az mr2 Petőfi toplistáján a Wings of Love első helyre került. Sokan e szám kapcsán hallották először a Zagar nevet. Tudatosan nyitottál a populárisabb stílussal egy szélesebb réteg felé?
Zs.B.: Nem volt olyan tervünk, hogy slágert írjunk, majd azzal eladjuk a lemezt. Ez a dal többről szól. Az album fináléjának szántuk, amivel megpróbáltuk feloldani a lemezen addig elkövetett hangorgiát és a nehezebb témákat.
hvg.hu: Hogyan választottad ki a hat énekesnőt? Miért pont őket – mi volt a vezérelv?
Zs.B.: Az elképzelés az volt, hogy legyen egy gospel-szerű kórus. Ekkor jött az ötlet, hogy ezt a kórust a saját hazai zenei szcénánk jó hangú szólistáiból állítsuk össze. Így állt össze az a hattagú kórus - azaz Sena, Kutzora Edina, Judie Jay, Péterfy Bori, Hodosi Enikő [Neo], Németh Juci -, amelyet aztán Underground Divas névre kereszteltünk.
hvg.hu: A dalt pont ilyennek tervezted vagy alakítottak rajta a lányok?
Zs.B.: A szám már régóta létezett instrumentális verzióban, aztán mikor összeállt a lemezanyag, úgy gondoltuk, hogy ehhez a számhoz kellene még valami. Az akkordmenet vonzotta, hogy énekszólam kerüljön rá. Még aznap éjszaka felénekeltem rá a dallamot, amit később a lányok tanultak meg. Szinte elsőre és ijesztően spontán jött az egész. Emlékszem, nagyon felvillanyozott akkoriban, de természetesen kellettek hozzá a Dívák. Az én hangommal nem működött volna ilyen erőteljesen.
hvg.hu: Mind a lemezen, mind a koncerten úgy tűnt, a lányok háttérben vannak. Nincs szóló (kivéve Judy Jay rövid szólóját), nincs saját szerepük, teljesen együtt énekelnek és nem hangosabbak, mint a zene, tehát a zene nem csak kíséri az éneküket. A színpadon is hátul álltak. Ez szándékos?
Zs.B.: Az, hogy hátul álltak, pusztán technikai problémák miatt volt. Az viszont tudatos, hogy nem szerettünk volna szólószerepeket osztani. A szám is erről szól, hogy felejtsük el egy kicsit az egónkat, hogy ki honnan jött, hova tart, csak hagyjuk, hogy azok a bizonyos szárnyak, a szeretet szárnyai felemeljenek minket. Azt szerettem volna, hogy mások is érezzék azt az eufórikus állapotot, amit mi éreztünk, amikor a dal megszületett.
hvg.hu: Melyikkel volt a legtöbb munka?
Zs.B.: A zenei alkotói folyamatnál igazából egyikkel sem, inkább a keverésnél voltak nehezebb darabok. Például a Dorian Gray’s Dilemma, amiben egy versenyzongorán játszom, vagy a Rock’n’Roll Goes To The Girls, ahol sokáig nem akart működni a groove, majd szép lassan minden a helyére állt, mint egy kirakós játékban.
hvg.hu: Neked melyik a kedvenc számod az új lemezről?
Zs.B.: Ez állandóan változik a koncertezéssel és azzal, hogy már „elengedtem” a lemezt. Most a Prophet Is A Fool, az Escape From The Earth és a Never The Same.
Kékesi Zsuzsa