Az öreg hölgy látogatása, avagy a bükkábrányi mocsári ciprusok
Az öreg hölgy látogatása, avagy a bükkábrányi mocsári ciprusok címmel egész napos rendezvény kezdődött szombaton a miskolci Herman Ottó Múzeumban, ahol közvetlenül a szakemberektől kaphatnak információt a látogatók a csaknem nyolcmillió éves famatuzsálemekről, ráadásul hozzájárulhatnak végleges konzerválásuknak költségeihez is.
A Múzeumok Őszi Fesztiválja elnevezésű rendezvénynek részeként a miskolci Herman Ottó Múzeum a Borsod megyei Bükkábrány bányájában előkerült mocsárciprusok jelentőségére hívja fel a figyelmet. Délelőtt régészek, restaurátorok előadásokon ismertetik a felső miocén kori mocsári cipruserdő megtalálásának részleteit, illetve a négy fa konzerválási eljárásának lényegét, délután pedig „az ifjúságnak rendeznek foglalkozást, ahol a miocén kori állatvilág a téma” – ismertette a programot Veres László, a múzeum igazgatója.
Mint mondta, a céljuk, hogy felhívják a figyelmet: hatalmas világszenzáció a megtalált lelet, ezért mindent megtesznek, hogy megőrizve állapotukat bemutathatóvá tegyék azokat. A mocsári ciprusok konzerválása és elhelyezése természetesen költségekkel jár, mintegy 16 millió forint már összegyűlt, de még körülbelül ugyanennyire lenne szüksége az intézménynek, ezért szombaton adománygyűjtő akciót is tartanak a miskolci „Villanyrendőrként” ismert kereszteződésben. Az adományok ellentételeként a Herman Ottó Múzeumban restaurált eredeti – a szállítás közben lepergett – fadarabkák stílusos dobozkákban várják a segíteni vágyókat. A jelképes 1000 forintos árat meghaladóan bárki nagyobb összeggel is segíthet. A támogatás a fák megmentéséért létrehozott múzeumi alapítvány számlájára kerül.
Veres János, a kutatást vezető régész beszámolt arról, hogy a lábon álló, csaknem nyolcmillió éves mocsári cipruserdőt júliusban találták meg a Mátrai Erőmű bükkábrányi bányaterületén. A leletek azért egyediek, mert épen maradtak, és eredeti helyükön, álló helyzetben konzerválódtak.
A feltárt 16 fa nem szenesedett el és nem kovásodott meg, az öt-hat méter magas, másfél-három méter átmérőjű fatörzsek eredeti helyükön álltak, eredeti formájukban és anyagukban maradtak meg. Az erdő mintegy hatvan méter mélyen volt, és a fákat csak igen nagy körültekintéssel lehetett megmozdítani, mert a levegő és a nap kártékonyan hatott szerkezetükre.
A 16 megtalált faóriásból négy került a miskolci Herman Ottó Múzeumba, ezeknek a törzseknek teljes évgyűrű-szerkezettei alkalmasak a tudományos vizsgálatokra is, jelenleg szarkofágokban várják a végleges konzerválást.