Timár: "mindenki úgy gondolta, Velencében nem lehet nyerni"
A szerdán nyilvánosságra hozott döntés szerint a világ jelenlegi legnagyobb kortárs művészeti seregszemléjén, a Velencei Biennálén a legjobb nemzeti pavilonnak járó díjat a magyar pavilon kapta. A hvg.hu Timár Katalint, a velencei magyar pavilon és benne Andreas Fogarasi kiállításának (Kultur und Freizeit) kurátorát kérdezte.
© biennale07.hu |
Ezért aztán egy percig sem gondoltam a munka során, hogy itt mi nyerhetünk; így persze tehertétel sem volt a rajtunk. Meglepő számomra is a végeredmény, s végül is meglehet, hogy nem úgy van, ahogy nálunk eddig mindenki gondolta" - foglalja össze Timár Katalin személyes benyomásait.
Költői kapcsolat |
Először nyert Arany Oroszlán-díjat a Velencei Biennálé Magyar Pavilonja az idén 52-ik alkalommal megrendezett nemzetközi képzőművészeti seregszemle történetében. A Velencei Nemzetközi Képzőművészeti Biennálé Arany Oroszlánját szerdán vette át Petrányi Zsolt, a pavilon nemzeti biztosa, Timár Katalin kurátor és kiállítás koncepcióját megalkotó Andreas Fogarasi a biennále elnökétől, Davide Croff-tól és Robert Storr igazgató-főkurátortól az Arsenale kiállítási térségében álló Teatro alle Tese falai között. Andreas Fogarasi Bécsben élő magyar származású művész Kultur und Freizeit (Kultúra és szabadidő) című, a budapesti művelődési házakról szól videó-installációjával érdemelte ki az elsőséget. A nemzetközi zsűri, amelynek elnöke Manuel J. Borja-Villel, a barcelonai Modern Művészeti Múzeum igazgatója, és amelynek tagjai közt volt Iwona Blazwick, a londoni Whitechapel Gallery igazgatónője, alapos megfontolás után hozta meg döntését. Indoklása szerint "a kiemelkedő nemzeti kiállításért járó Arany Oroszlánt egy olyan pavilon kapja, ahol az építészet és a kultúrtörténet segítségével elgondolkoztató és költői kapcsolatokat hoztak létre a tartalom, a képi nyelv és a kiállítás architektúrája között." Az alkotó a kiállításra fekete boxokat készített, ezekben vetítik a néhány perces filmeket, amelyek a művelődési házak külső és belső tereit mutatják. (MTI) |
"Ez mindenképpen feltűnést keltett, méghozzá pozitív értelemben. A Biennále kapcsán amúgy is sok vita van a 'nemzeti reprezentáció', a nemzeti pavilonok mibenlétéről és egyáltalán, értelméről. A mi választásunk pedig, tehát, hogy egy magyar gyökerekkel bíró fiatal osztrák művész szerepel a magyar nemzeti pavilonban, éppen ehhez a problémához szól hozzá érvényes módon. Többekkel beszélgetve a zsűriből, úgy érzem, ezt igenis értékelték, sokat számított a döntésüknél" - mondja a hvg.hu-nak a kurátor.
A magyarul is beszélő fiatal, bécsi művész, Andreas Fogarasi egyébként nem a velencei jelenlét kapcsán kezdett foglalkozni magyar tematikájú munkákkal. A szóban forgó videók közül (Kultur und Freizet; Kultúra és szabadidő) több már korábban elkészült. Mint Timár Katalin mondja, céljuk az volt, hogy a videók és bemutatásuk módja egy Magyarországon és másutt is aktuális kérdéshez szóljanak hozzá.
Felvetettük a kurátornak, hogy a hazai nézők egy része úgy érezte, a fekete videóboxokban vetített filmekhez nem adtak elég "fogódzót", azaz információt, kontextust, s a helyszínen olykor úgy tűnt, épp a külföldiek nem értik, mit is látnak.
Timár erre úgy reagál, hogy szerintük a nézőknek szétosztott statement, írott szöveg elégséges volt. "Olyan helyzetet akartunk teremteni, amelyben a néző gondolja tovább a művet."
Ellenvetésünkre, hogy egy nagy kiállításon, többszáz mű között erre viszonylag kevesen szánnak időt, Timár így reflektál: "Úgy látszik, mégsem olyan kevesen. A művészet olykor adoptálja a tömegkultúra fogyasztási módjait, de szembe is megy ezekkel. A művészet lassúbb valami, és nem kell, hogy a gyors és azonnali befogadás terepe legyen. Ha körülötted minden 500 decibellel szól, s te 501-gyel próbálkozol, nem hallják meg, elvesztél a hangzavarban. De ha suttogsz, arra lehet, hogy odafigyelnek".
A kurátor szerint ez a siker, a legjobb nemzeti pavilonnak járó Arany Oroszlán nem egyszerűen a mű, vagy a művész és a kurátor személyes sikere. "Egy velencei díj az adott művésznek személyesen mindig sok lehetőséget hoz. Én magam nem gondolkodom egyelőre az efféle konkrét következményeken. Szerintem most az a fontos, hogy Magyarországra igen nagy figyelem irányult ezzel a díjjal. Számos ország híradóiban - német nyelvterületen különösen - szerepelt az erről szóló beszámoló, de ezzel a kulturális figyelem is felénk fordul. Nem tudom, Magyarországon ki, hogyan gondolja, de a díj az egész kortárs magyar képzőművészet sikere" - összegez Timár Katalin.
© biennale07.hu |
Petrányi Zsolt, aki egyben a Műcsarnok ügyvezető igazgatója az MTI-nek telefonon elmondta: "iszonyú nagy dolog, hihetetlenül nagy jelentőségű", hogy a biennále több mint százéves történetében, hosszú várakozás után először kapott Arany Oroszlánt magyar pavilon. Minden művész, kurátor, nemzeti biztos ugyanis folyton abban reménykedik, hogy sikerülni fog a szereplés, és ez most "bejött" - mondta.
Az elismerés azt jelenti, hogy Magyarország pozíciója jelentősen javult a biennálén, tekintélye megnőtt, és jelzi, hogy a nagy államok mellett a kicsik is feljönnek.
© biennale07.hu |
Az Arany Oroszlán egyúttal a magyar képzőművészek szakmaiságának, szakértelmének a megerősítését is hozta. "Egy vitatott műtípus nyert, s ez igazolja a nemzeti biztost, a kurátort, a művészt, s egyáltalán az egész mögöttes intézményrendszert" - hangsúlyozta Petrányi Zsolt.
Kiemelte Andreas Fogarasi érzékenységét, azt, hogy jól érezte meg a téma aktualitását. Az Ausztriában élő, magyar származású művész sok szállal kapcsolódik Magyarországhoz. Budapesten volt az első kiállítása, jól ismeri az országot, és manapság, az egységesülő Európában, különösen a művészeknél, nincs jelentősége a határoknak.