Láthatóan láthatatlan
Maestro

Maestro Egy snitt, amely ki tudja, hol áll meg...

A magyar animációs film láthatatlan. Maga a műfaj, és a benne foglalt alkotások is, külön-külön. Pedig alkotások vannak. Nagyon is. Olykor Oscarra jelölik őket. Sírva vigadunk: amikor egy-egy fesztiválsiker, vagy nemzetközi elismerés ráirányítja a figyelmet a filmekre, akkor bezzeg örülünk nekik. És kesergünk, hogy haj-haj, mennyire kevés a lehetőség amúgy. Most itt van: M.Tóth Géza filmje, a Maestro (2005) az Oscar-jelöltek között van. Most persze levetíti a tévé. Eddig valahogy (az Anifeszt-en és pár animációs szemlén kívül) nem akadt se a mozikban, se az égi és földi csatornákon négy és fél perc erre az aktusra. Most akkor itt az alkalom, nézzük meg a Maestro-t, ne érjen váratlanul senkit, ha február 25-én...de ezt a  mondatot inkább babonából nem folytatnánk.
Aki lemarad, itt megnézheti.

Jan.24; 19.30; m1.

Öntörvényű macska
Lora

Lora; Lucia Brawley és Fekete Ernő. Futva az emlékek elől

Lora gyönyörű, érzékeny lány, évek óta egyedül él, magányát csak egy öntörvényű macskával osztja meg. Három évvel ezelőtt boldog volt és szerelmes, kiállítás-szervezőként dolgozott. Élete azonban egyik pillanatról a másikra gyökeres fordulatot vett, amikor egy balesetben elvesztette szerelmét, Dávidot. Ekkor megszakította minden fontos kapcsolatát: Bettivel, legjobb barátnőjével és Gerivel, Dávid öccsével sem találkozott azóta. Geri távolról szerette Lorát, de nem akart, vagy nem mert a bátyja és a lány közé állni.

Három évvel később Lora egy borásznál dolgozik, és egy koncerten borkóstolót tart. A színpadon a szaxofonos Geri és zenekara játszik, és amikor megszólal a jól ismert régi szerelmes dal, Lora felfigyel, és Geri újra meglátja a lányt. Lora először futva menekül az emlékek elől, de a fiú utána rohan. Feltámadnak benne a régi érzések, és minden alkalmat megragad, hogy újra találkozzon a lánnyal. Az eleinte távolságtartó együttlétek után egyre közelebb kerülnek egymáshoz. Összeillenek, ez nem kétséges, de a lelkiismeret-furdalás, a csalódás és az önvád nehezíti a közös pillanatokat. A gondokon átsegíti őket a humor, az őszinteség és a mindent elsöprő szerelem.

Lora - magyar romantikus dráma, 118 perc, 2006; R.: Herendi Gábor

Fiktívország
Emelet

Emelet; Haumann Máté és Haumann Péter Fedett tevékenységek

Kertész Imre kisregényéből készített hatásos képekkel teli filmet vecsernyés János. A helyszín egy fiktív ország, valahol Európában, a mában. Mit kezd egy gazdag és befolyásos üzletember (Haumann Péter), amikor depresszióra hajlamos fiát (Haumann Máté) veszély fenyegeti, egy olyan látszatdemokráciában, ahol a rendőrségnek van egy titkosan működő "rendcsináló" részlege? Ezen a részlegen különböző ambíciójú, korú emberek dolgoznak, akik egy dologban értenek egyet: minden erőszakos és titkos eszközt bevetve, rendet kell csinálni ebben az országban! Ez a részleg az EMELET, ahol úgynevezett "fedett tevékenység" folyik. Embereket gyűjtenek be és vallatnak. Aki tud a részlegről, hallgat, vagy tagadja, hogy létezne. Aki be akarja bizonyítani létezését, vagy ellenszegül, eltűnik, vagy egy balesetben szenderül jobb létre. Még az ország legtekintélyesebb emberei sincsenek biztonságban. Hoffmann Úr, akinek az élet értékes kincs, aki okos, de önhitt, és azt gondolja, átlátja a világ törvényszerűségeit, kényszerből, a fiáért veszi fel a kesztyűt, egy zseniális tervet kieszelve. De vajon ki bizonyul találékonyabbnak, az apa vagy az ügynökök?

Magyar filmdráma, 90 perc, 2006; R.: Vecsernyés János

Szegénykölykök
Iszka utazása

Iszka utazása Szűk életlehetőségek

Közeledik a Filmszemle. A felhozatalból most kiemelünk egy filmet, amelyre már a Berlinále is lecsapott. Bollók csaba, Iszka utazása című munkájáról van szó.
A berlini filmfesztiválon tartják az Iszka utazása című film világpremierjét is: az alkotás a Berlinale Generation elnevezésű versenyprogramjában szerepel. A szemle idei válogatásában Közép-Európából egyedül Magyarország lesz jelen; Bollók Csaba filmje 14 alkotással versenyez.
A Generation célja, hogy a fiatalokról szóló friss filmtermés legjavát mutassa be a Berlinale közönségének. A szekció filmjeit nemzetközi szakmai zsűri jutalmazza.

Bollók Csaba 2005 őszén forgatta az Iszka utazását, közel négy év előkészítő munka után. A film a Déli-Kárpátok bányavidékén élő utcagyerek, Varga Máriával való véletlen találkozásból született. A jelenleg 14 éves Varga Mária saját sorsához közel áll a filmbeli Iszka szerepe. Az Iszka utazása kemény világot ábrázol; nyomon követi a szegény családba született gyerek idő előtti felnőtté érését: utcagyerek, árvaházi szökevény lesz, végül egy kikötővárosba kerül, gyerekkereskedők hálójába.

Magyar játékfilm, 93 perc, 2006; R.: Bollók Csaba

A barát nélküli ember
Külvárosi fények

Külvárosi fények Maria Järvenhelmi és Janne Hyytiäinen

Ha meg akarjuk tudni  - mert éppen nem jutna eszünkbe -, hogy hol is élünk, nézzünk Käurismaki filmeket! A legkeletibb észak-európai.  Koistinen-nek, az egyedül élő magányos férfinek az a különleges adottsága, hogy senki sem kedveli. Nemcsak azok, akik ismerik, hanem azok sem, akik először találkoznak vele. Egy bevásárlóközpontban dolgozik éjjeliőrként, a főnöke három év után is képtelen megjegyezni a nevét. A többi munkatársa állandóan cukkolja, főleg a nőkkel kapcsolatos tapasztalatlanságáért és ügyetlenségéért. Az egyetlen személy, aki emberségesen bánik vele, az a szomszédos étkezdében dolgozó nő, Aila. Ám hirtelen minden megváltozik, amikor egy feltűnő szőke szépség, Mirja leül mellé egy étteremben. Ez az első eset, hogy valaki érdeklődést mutat iránta, nem csoda hát, hogy Koistinen először képtelen felengedni a számára ismeretlen helyzetben. De érzelmei lassan előbújnak, és kis idő múlva már egy párt alkotnak Mirjával. A nő vérbeli femme fatale, így nem csoda, hogy Koistinen nemsokára egy bűneset fő gyanúsítottjaként találja magát.

Laitakaupungin valot - finn játékfilm, 80 perc, 2006; R: Aki Kaurismäki

 
Nemjóvilág
Brecht: A szecsuáni jólélek

Tóth Ildikó és Margitay Ági A jó lélek esélyei

A színházak általában akkor szokták eljátszani ezt a darabot, ha nem jó a világ. Márpedig a világ nem jó. És van a színháznál egy igazi nagy színésznő. Van. Tóth Ildikó. A szecsuáni jólélek nagyon sokszínű darab. Úgy kezdődik, mint egy népmese, sokszor meg olyan, mint egy történelmi-politikai kabaré, azután elindul egy kegyetlenül szép szerelmi történet, de mielőtt észbe kapnánk, már úgy sodor magával, mint egy krimi. Mágikus színház, vad színekkel, bizarr zenével, szívbemarkoló, erős érzelmekkel. A világ egyik legszebb és legnépszerűbb színdarabja. Játtszák - Tóth Ildikó mellett -  többek közt Takács Katalin, Margitay Ági, Egyed Attila, Derzsi János. A Thália Színház segítségével februártól a budapesti közönség is láthatja Novák Eszter rendezését.

Jászai Mari Színház: A szecsuáni jólélek
Thália Színház - Bemutató - február 1. csütörtök, 19:00

Aki kapja, adja át
Tradíció adóvevő

Czene Márta munkája. Szikáran őszinte

Van aki adja, s van aki kapja. A tradíció latin szógyöke átadást jelent, a hagyomány átadását. A tradícióhoz fűződő viszony sokféle, van agyományőrző, hagyományteremtő, hagyományszegő, hagyományozódó, hagyomány nélküli, elfelejtett hagyomány, megtagadott hagyomány, haladó hagyomány, őshagyomány, hamis hagyomány, igaz hagyomány, szent hagyomány stb. A mai késő-posztmodern szellemi tér dúskál a hagyománykezelés különböző módozataiban: tovább él az anti-modernista Las Vegas-i eklektika, vagyis a posztmodern szenvtelenül cinikus, de valójában leplezetlenül nosztalgikus historizmusa, miközben hódít a szikáran őszinte új tradicionalizmus is.

A nagyvárosi tájak klasszikus festőiségét kereső Kondor Attila (1974), a középkori kanálisok mértani szépségén merengő Surman Viktor (1976) vagy az ikonok, csendéletek és reklámok képi világát egyaránt hasznosító Czene Márta (1982). Hármuk festményeiből áll össze az Inda Galéria legújabb kiállítása.

Február 17-ig. INDA Galéria; Bp.VI. Király utca 34.

Premierek Szegeden
Három, új

Három premierrel, összesen 46 előadással várja nézőit a következő hetekben a Szegedi Nemzeti Színház.  Január 30-tól látható Az Alhangya című vérkomédia, amely az ír Martin McDonagh Az inishmore-i hadnagy című művéből született. Az előadáson, amely négy ember értelmetlen haláláról szól, a nagyszínházban igyekeznek majd megteremteni egy szobaszínház miliőjét: a nézők a forgószínpadon foglalnak helyet, a darab pedig a színpad különböző szegleteiben játszódik.
 
Shakespeare Hamletje Horváth Péter rendezésében igazi különlegességnek ígérkezik. A tragédiában nemcsak a prózai tagozat színészei, de táncosok és magánénekesek is színpadra lépnek. A február 8-án bemutatandó sajátos feldolgozásban a darab részeként a nézők láthatnak egy óangol nyelven előadott kisoperát is, amelyet Hamlet és Ophelia tolmácsol a közönségnek.

Pierre Barillet és Jean-Pierre Grédy A kaktusz virága című zenés vígjátékát február 9-én mutatják be. Kovács István, aki Julient, a nőtlen, szoknyapecér fogorvost alakítja, elmondta: a nézőknek önfeledt szórakozást ígérő darabot húszévente nyugodtan elő lehet venni; akik már látták, szívesen megnézik újra, s magukkal viszik az előadásra gyerekeiket is.

Szegedi Nemzeti Színház

Szereti Ön az Electroclasht?
Ladytron

Ladytron Suhanás, metró, szerelem

Az electroclash úgy tesz, mintha a Roxy Music első lemeze és az electropop születése között semmi se történt volna a popzenében. Meglehet, hogy így van. legalábbis egy bizonyos nézőpontból. Nos, ez a nézőpont az electroclash-é. Táncos, mechanikus, melodikus, kísérletező, punkosan szertelen, rágógumiját odakeni a kirakatokra, tornacipőjével kólásdobozt rugdos. Teátrális, szép, trendkereső, imázstudatos. Zaj és melódia. A Ladytron az egyik legeredetibb képviselője, ráadásul feminista felhangokkal tetézi a szintihangokat.     A fesztivál február 3-án indul a Millenáris Fogadóban rendezendő koncertsorozattal és divatbemutatóval, melyen többek között a világhírű Ladytron, a The Puzzle, Alan McGee és Yonderboi is fellép.

Millenáris Fogadó - Budapest, február 3., szerda, 22:30

 

Negyedszázada beszél
Beszélő fesztivál

2007.január Az aktuális szám

25 éves a Beszélő. A szamizdatban indult, mára abszolút hiperlegális társadalmi, politikai, kulturális szemle. Az első téglát a múlt rendszer rogyadozó falából ez a lap húzta ki (Kis János híres mondatával; "Kádárnak mennie kell"). Az új világ szintén rogyadozó építményét ez a lap mustrálgatja, kritizálja, írja körül. 25 év. 1981 decemberében, a lengyelországi szükségállapot bevezetésével egy időben jelent meg a szamizdat Beszélő első száma. A szamizdat Beszélő, amely a „demokratikus ellenzék”, vagyis az emberi jogi alapon álló ellenzék vezető orgánuma volt, meghatározó szerepet vitt a pártállam lebontásában és az új magyar demokrácia megalapozásában. Az 1989 őszén útjára indult hetilap Beszélő az új magyar demokrácia születésének és kibontakozásának talán legforrongóbb szakaszában volt a közéleti, politikai küzdelmek egyik legfontosabb alakítója, egyben – önmaga iránt is – legőszintébb krónikása.

Ebből az alkalomból a szerkesztőség egész estés, ingyenes fesztivált rendez, ahol bemutatják a folyóirat teljes 25 évfolyamát tartalmazó CD-ROM-ot is. Ezen megtalálható a Beszélő összes évfolyamának, vagyis a szamizdat (1981–1989), a hetilap (1989–1995), illetve a folyóirat (1996–2005) Beszélő összes, (mintegy 12 000) cikke, amely megjelent 1981 és 2005 között. Továbbá a Beszélő összes címlapja is fellelhető, több száz cikkhez eredeti táblázatok, illetve magyarázó ábrák, diagramok, és fotók. Pazar!

Program

17:30 A Beszélő 25 éve című CD-ROMRom-ot, a Beszélő frissen megjelent digitális archívumát bemutatja Rainer M. János

Közreműködik: Vallai Péter

18:00 A liberalizmus közege – Miklósi Zoltán (CEU) és Szalai Miklós (MTA Történettudományi Intézet) előadása

19:15 25-ben az 5 Kerekasztal-beszélgetés a Beszélő főszerkesztőivel.
Résztvevők: Kis János, Kőszeg Ferenc, F. Havas Gábor, Kiss Ilona. Moderátor: Mink András.

Koncertek:
21:00 Csókolom
23:00 Ági 50-Kontroll válogatás
00:30 Balaton