Mit akart Takáts József?

"Mindenekelőtt el kell dönteni egy egyszerű kérdést: úgy képzeljük-e el az ország kulturális térszerkezetét, hogy csak a fővárosban működnek újonnan létrehozott, központi költségvetésből részesülő művészeti, kulturális intézmények, vagy pedig más városban is lehetségesek ilyenek? Európa országainak döntő többségében ez nem kérdés." - nyilatkozta a pályázat írója még tavaly decemberben. "Magyarország új kulturális térszerkezetét" sürgette; mára azonban lemondott a legnagyobb hazai kulturális projekt vezetéséről. Olvassa el a Műértő 2005. decemberi interjúját!

A politika és a Pécs Európa kulturális fővárosa 2010 program (EKF) szakmai vezetése közötti állandósult konfliktussal indokolja távozását Pécs kulturális főtanácsadójának posztjáról Takáts József az Új Dunántúli Naplóban kedden megjelent levelében. Pécs kulturális ügyekért felelős alpolgármestere sajnálkozásának adott hangot amiatt, hogy Takáts József a város vezetésével nem osztotta meg lemondásának okait.
 
"Ha egy mondatban kellene összefoglalnom, miért mondtam le a Pécs 2010 programban viselt tisztségeimről, azt mondanám, azért, mert egyre több jel mutatott arra, hogy ha meg is valósul valami a pályázatban foglaltakból, a pályázat szelleme nélkül fog megvalósulni, s ebben, mint a pályázat írója, már nem szeretnék részt venni" - írta a szakember a baranyai napilapnak.
 
Takáts József, a Pécsi Tudományegyetem irodalomtörténésze, a pályázatíró csapat szellemi vezetője június 6-án e-mailben tudatta Toller László polgármesterrel és Kunszt Márta kulturális ügyekért felelős alpolgármesterrel, hogy elfáradt, ezért minden eddigi tisztségéről lemond, s a továbbiakban nem kíván közreműködni a program végrehajtásában. Egyúttal megváltoztatta e-mail címét, telefonszámát. A városvezetők nem tudtak beszélni vele, de egykori kollégái útján üzent a sajtónak, hamarosan indokolja döntését.
 
A szakember levelében azt írta: a Pécs 2010 program elmúlt fél évi rossz működésének az az alapvető oka, hogy a városvezetés nem akarja kezéből kiengedni a különféle szakmai döntéseket, miközben azokat halogatja, vagy előkészítetlenül hozza meg az alacsony hatékonyságú városi bürokráciára támaszkodva.
 
Hozzátette, a városvezetés eleve bizalmatlan a szakmai kritika, civil kezdeményezés és nyilvános megvitatás iránt, így nem képes integrálni azokat a szakmai erőket, amelyek összpontosítása szükséges lenne a program megvalósításához.
 
A városvezetés, mint azt a választási kampány is mutatja, az EKF-programot saját politikai tőkéjének tekinti, s "idegesen reagál minden, társadalmasítást és nyilvánosságot sürgető civil kívánalomra". Válsághelyzetekben "ásatag módon" kommunikál, azt sugallva, hogy "minden a lehető legnagyobb rendben folyik, csak néhányan elégedetlenkednek" - mutatott rá a volt főtanácsadó.
 
Takáts József szerint a fejlesztések ügyében működik ugyan szakmai tanácsadó testület (építészeti és városarculati tanács), ám a tanácsaikat senki nem használja fel, feljegyzéseikre a politikusok sohasem válaszolnak, miközben a városvezetésnek ma ugyanazon kérdésekben kellene döntenie (például az új könyvtár helyszínéről), amelyekről már egy éve döntenie kellett volna.
 
A városvezetés úgy képzeli el viszonyát a program operatív munkáját végző csapathoz, mint a főnök-beosztott viszonyt: ők utasítanak, az utóbbiak végrehajtanak. Csakhogy ez esetben a városvezetés tagjai nincsenek birtokában azoknak a kompetenciáknak (képzettségnek, tájékozottságnak, nyelvtudásnak), amelyek képessé tennék őket a megfelelő utasításra - mutatott rá. 
 

Az Új Dunántúli Napló interjújából

UDN: A pécsi EKF előkészületek majdnem áttekinthetetlen szerkezeti rendszerben zajlanak. Egy esetleges kudarc esetén megállapítható-e ilyen körülmények közt a felelősök köre (...)? T.J.:Hatékonyabb, átláthatóbb, az európai gyakorlathoz illeszkedőbb volna, ha az EKF-felkészülés két ágazata, a fejlesztési, illetve a kulturális előkészítés élén egy-egy döntési kompetenciákkal és megfelelő költségvetéssel felruházott szakember igazgató állna, akinek a munkájába nem szólna bele hetente a városvezetés. Jelenleg a fejlesztési és a kulturális előkészítési menedzsmentek (Pécs Fejlesztési Kft., illetve Pécs 2010 Menedzsment Központ) élén kevés döntési kompetenciával, kevés költségvetéssel bíró vezetők állnak, akiknek a munkájába állandóan beleszól a politikai szint.  Van esély arra, hogy az unió által is elvárt art director kiválasztása ténylegesen is az európai kulturális szintnek megfelelő minőségi követelmények figyelembe vételével történik Pécsett? Nevetségessé válna a város, ha nem így lenne. Sikeres EKF-programot nem lehet csinálni se a pécsi, se az országos kulturális-művészeti elit támogatása nélkül. A sikeres pályázatnak is ez volt a garanciája – ez a megvalósítás egyik garanciája is. A városvezetésnek engednie kellene, hogy a Menedzsment Központ már holnap kiírja a pályázatot a kulturális igazgató (art director) posztjára, hogy egy idegen nyelveken is tárgyalóképes, nemzetközi művészeti tapasztalatokkal is rendelkező szakember még idén elkezdhesse a munkát. Megváltozott feltételek esetén visszatérne az EKF-program vezetésébe? Nincs ilyen ambícióm. (Készítette Cseri László)

A volt főtanácsadó megjegyzi azt is, hogy a város vezetői leginkább a médiaszerepléshez ragaszkodnak, ám a nyilatkozataikból gyakran kiderül, hogy az ügyek tényleges állásáról csak hiányos ismereteik vannak. Az operatív csapat pedig kénytelen szimulálni, hogy jó beosztott, miközben saját szakállára próbál cselekedni, ha azt akarja, hogy az ügyek előremenjenek. Ez pedig a politika és az operatív szint között állandó konfliktusokhoz vezet.
 
Takáts József kitért arra, hogy a város költségvetését még mindig nem igazították az EKF-programhoz, és nem teremtették meg az operatív csapat hatékony munkavégzésének feltételeit. Ma kevesebben és kevesebb pénzből dolgoznak a programon, mint a pályázatkészítés idején, ráadásul állandó bizonytalanságban tevékenykednek.
 
A szakember végezetül arról írt, hogy alapvető szemléletkülönbség van a városvezetés és a pályázati munka résztvevői között. Az előbbiek nagyjából az eddigi kulturális politikát szeretnék csinálni, míg az utóbbiak egy másfajta város lehetőségét érezték meg pályázati munkájuk során, és "kulturális léptékváltás" végrehajtását kezdeményezték.
 
A lap egy interjút is közölt Takáts Józseffel, amelyben a szakember kijelentette: nincs olyan ambíciója, hogy megváltozott feltételek mellett visszatérjen a program vezetésébe.
 
Kunszt Márta, Pécs kulturális ügyekért felelős alpolgármestere közleményben reagált Takáts József levelére. Ebben azt írta: az önkormányzat "sajnálattal vette tudomásul a főtanácsadó lemondását, valamint azt a tényt, hogy velünk nem osztotta meg lemondásának okait, sem előtte, sem azóta nem közölte velünk a pályázat megvalósításával kapcsolatos aggályait, s most is csak a sajtóból és nem a polgármesterhez írt levélből értesültünk arról, miért vált meg a Pécs 2010 programban viselt tisztségétől".
 
Hangsúlyozta: a pályázatot Takáts József írta, de a pécsi önkormányzat nyújtotta be és nyerte el Brüsszelben, ezért irányítja és kíséri fokozott figyelemmel a megvalósítás folyamatát. Az önkormányzat erről a felelősségről senki javára nem kíván lemondani.
 
Kunszt Márta közölte azt is: kedden megállapodott Szili Katalin házelnökkel és Bókay Endre országgyűlési képviselővel, hogy két héten belül valamennyi érintett kormánytaggal megbeszélik az Európa kulturális fővárosa programmal kapcsolatos teendőket.
 
Hozzátette: a Toller László polgármestert ért baleset miatt  a kormányzati kapcsolattartást Szili Katalin látja el, aki július 7-én Pécsett helyi építészekkel konzultál elképzeléseikről. Emellett az önkormányzat július közepén rendkívüli közgyűlést tart, amelyen a képviselő-testület jóváhagyja a kormánnyal kötendő szerződés tartalmát.