2005. április. 19. 17:15
MTI
Utolsó frissítés: 2005. április. 19. 17:21
Kult
Művészek: kényszervállalkozókból alkalmazottak?
Rendezné a szaktárca a művészek jogállását. Jelenleg kényszervállakozói státuszba kényszerülnek például azok a színházi alkalmazottak is; akik mindössze egy intézménynek dolgoznak.
A szaktárca mihamarabb el kívánja készíteni azt az indítványt, amely a művészek jogállását rendezi - mondta időpont említése nélkül Schneider Márta, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának helyettes államtitkára az Országgyűlés kulturális és sajtó bizottságának keddi ülésén.
"A biztonság felé tereljük" azokat, akiket a vállalkozói létből ismét a munkavállalói körbe emel a rendszer. Szavai szerint mintegy kétezer színészt, fele ennyi táncost és "viszonylag kevés" zenészt, de számos nem művészt is érint a kényszervállalkozás problémája.
Az ülésen több felszólaló is jelezte: az e körben megjelenő szakmák széles köre miatt igen bonyolult a helyzet általános rendezésének szabályait kidolgozni.
Gyimesi László, a Művészeti Szakszervezetek Szövetségének elnöke az ülésen megemlítette: a kilencvenes évek elején egyes intézmények tömegesen mondták fel a náluk tevékenykedők közalkalmazotti jogviszonyát. Az érintettek aztán így elestek a közalkalmazottaknak jutó béremelések jelentette plusz pénzektől.
"Aki munkavállaló szeretne lenni, az nagyon nehezen tudja ezt megtenni" - mondta, hozzátéve, "kisebbfajta szakmai bombától tartunk, aminek jelei már nagyon komolyan érezhetőek".
Példaként említette, hogy az e helyzetbe kerülő fiatal művészek nem hitelképesek, az állástalanná válók pedig nem jogosultak munkanélküli-ellátásra, mivel jövedelmüket vállalkozóként vették fel, nem bérként.
"A biztonság felé tereljük" azokat, akiket a vállalkozói létből ismét a munkavállalói körbe emel a rendszer. Szavai szerint mintegy kétezer színészt, fele ennyi táncost és "viszonylag kevés" zenészt, de számos nem művészt is érint a kényszervállalkozás problémája.
Az ülésen több felszólaló is jelezte: az e körben megjelenő szakmák széles köre miatt igen bonyolult a helyzet általános rendezésének szabályait kidolgozni.
Gyimesi László, a Művészeti Szakszervezetek Szövetségének elnöke az ülésen megemlítette: a kilencvenes évek elején egyes intézmények tömegesen mondták fel a náluk tevékenykedők közalkalmazotti jogviszonyát. Az érintettek aztán így elestek a közalkalmazottaknak jutó béremelések jelentette plusz pénzektől.
"Aki munkavállaló szeretne lenni, az nagyon nehezen tudja ezt megtenni" - mondta, hozzátéve, "kisebbfajta szakmai bombától tartunk, aminek jelei már nagyon komolyan érezhetőek".
Példaként említette, hogy az e helyzetbe kerülő fiatal művészek nem hitelképesek, az állástalanná válók pedig nem jogosultak munkanélküli-ellátásra, mivel jövedelmüket vállalkozóként vették fel, nem bérként.