Oroszország továbbra sem hajlandó a II. világháború végén Magyarországról elhurcolt műkincsek visszaszolgáltatására, ami ellentétes a párizsi békeszerződéssel is - mondta Mravik László, a Magyar Nemzeti Galéria tudományos munkatársa, egy orosz lapban megjelent cikkre reagálva.
   
A művészettörténész azzal kapcsolatban nyilatkozott, hogy a Kommerszant című orosz napilap a közelmúltban arról írt: a hadizsákmányként a Szovjetunióba került műkincsgyűjtemény kiállítását tervezi a Nyizsnyij Novgorod-i képzőművészeti múzeum 2005 szeptemberében.
   
A magyar gyűjteménybe 151 műkincs (festmény, grafika és szobor) tartozik,

El Greco képek a Szépművészeti Múzeumban Van belőlük Oroszországban is © MTI

köztük El Greco, Tintoretto, Goya, Monet és Degas művei, amelyeket hatvan éven át titkos jelzéssel őriztek - idézte az újság Valentyina Krivovát, a múzeum igazgatóját.
   
A moszkvai lap kommentárja szerint azokat a Gorkijban (a mai Nyizsnyij Novgorodban) telepített 49. szovjet hadsereg katonái zsákmányolták, de "nem világos, hogy közvetlenül Magyarországról, vagy pedig Németországon át kerültek-e a Szovjetunióba". A Nyizsnyij Novgorod-i muzeológusok a kollekciót a gestapós Adolf Eichmann gyűjteményének tartják.
   
A kérdés egyik legelismertebb magyarországi szakértője, Mravik László szerint kizárható, hogy a műkincsekre Németországban bukkantak a szovjet csapatok.
   
"Ez hazugság, nekünk nagyon sok dokumentumunk van, amivel az ellenkezőjét tudjuk bizonyítani, ők pedig két hamisított dokumentummmal állnak elő mindig, amelyek bő húsz évvel az események után készültek".
   
Elmondta, hogy egy "zsákmányolásra specializált alakulat", a szovjet Vörös Hadsereg mellett tevékenykedő "gazdasági tiszti bizottság" gyűjtötte össze és szállíttatta el a műkincseket négy pesti nagybankból, ahol azokat zárt letétként, lepecsételt dobozokban helyezték el az egykori tulajdonosok, 90 százalékban
zsidó állampolgárok.
   
A szovjet alakulat - amellyel bankárok, művészettörténészek, szakemberek érkeztek Magyarországra - valószínűleg berobbantotta a bankok páncéltermeit, hogy hozzáférjen a kincsekhez; a főmuzeológus szerint óriási mennyiségű műkincset, mintegy 100 ezer tárgyat, 20 ezer festményt és 80 ezer iparművészeti alkotást vittek el.
   
Mravik László kifejtette: a szerelvényekkel kapcsolatos adatok és feljegyzések a moszkvai gazdasági levéltárban, illetve a hadügyminisztérium levéltárában vannak; a titkos iratok magyar kutatók számára hozzáférhetetlenek. A zárt letétek tartalma mégsem ismeretlen, mivel az egykori tulajdonosok nyilatkozatai alapján letéti íveket állítottak ki, amelyeken hozzávetőlegesen felsorolták a ládák tartalmát, a letét értékét.
   
Véleménye szerint az egykori zárt városban, a mai Nyizsnyij Novgorodban kiállítani tervezett 151 műkincs csak töredéke a hadizsákmánynak. A kollekció úgy került a Volga menti városkába, hogy szovjet tisztek annak idején ellopták; feltehetően Moszkvában lecsatoltak egy kocsit a műkincsekkel megrakott szerelvényről.
   


Mravik László azt mondta: a közvélemény és a szakértők évtizedeken át semmit sem tudtak ezekről az eseményekről, ráadásul a magyar országos levéltárban kiselejtezték és megsemmisítették azokat az iratokat, amelyek alapján rekonstruálni lehetett volna, mi történt. Néhány trezorkönyv és a banki levelezés egy része azonban a levéltárban "véletlenszerűen" megmaradt, ami alapján 25 ezer műtárgy listáját össze lehet állítani - tette hozzá.
   
A szakember azt mondta: a magyar-szovjet, illetve a magyar-orosz alapszerződést és a két ország elnöke által aláírt orosz-magyar kulturális egyezményt is sérti, hogy Moszkva nem hajlandó visszaszolgáltatni az elrabolt műkincseket. Mint hozzátette, a nemzetközi jog bűncselekménynek minősíti a hadizsákmányolást.
   
Véleménye szerint a Nyizsnyij Novgorod-i kiállítás nyomán orosz részről esetleg ismét kísérletet tesznek arra, hogy a műkincsek legális birtoklását újabb bizonyítékokkal támasszák alá. Hangsúlyozta: ez csak egy csonka tárlat lesz, az elrabolt anyag színe-javát nem mutatják be, az a moszkvai Puskin Múzeumban "pihen", részben saját tulajdonként beépítve annak állandó kiállításába.
   
Megítélése szerint "rátermett magyar kormányok és külügyminiszterek" szükségesek ahhoz, hogy diplomáciai síkon előremozdulás történjen az ügyben. Úgy látja, hogy a magyar fél most meg sem próbál tárgyalni az ügyben.
   
Ezt tetézi, hogy a magyar muzeológus társadalom - mivel "minden magyar múzeum súlyosan szennyezett jogellenesen hozzájuk került műtárgyak tekintetében" - úgy gondolja, "ne változtassunk semmin, maradjon az ott, ez meg maradjon nálunk".
   
A kérdés másik szakértője, Mojzer Miklós, aki tavaly decemberig 15 éven át igazgatta a Szépművészeti Múzeumot, szintén azt mondta az MTI-nek: nem kétséges, hogy a műkincseket Magyarországról rabolták el a szovjet csapatok.
   
A magyar múzeumok gyűjteményeinek kérdését szerinte külön kell választani a Szovjetunióba hurcolt hadizsákmány ügyétől. Mojzer Miklós visszautasította, hogy a Szépművészeti Múzeumban olyan műtárgyak volnának, amelyeket a hatályos törvények alapján nem adtak vissza tulajdonosaiknak; a gyűjteményben mindig "óvatos, pontos leltározás" folyt.
   
A volt igazgató azt mondta, hogy a moszkvai álláspont nem egységes az elrabolt műkincsek tekintetében, Oroszországgal szemben nemcsak Magyarország, hanem például Franciaország, Németország és Olaszország is fellép hasonló igénnyel.
   
A művészettörténész meggyőződése szerint a jó műkincseket - a tulajdoni viszonyok tisztázatlansága ellenére - ki kell állítani, hogy a közönség élvezhesse azokat.   

A moszkvai magyar nagykövetség a tervezett kiállításról hivatalos tájékoztatást nem kapott, a diplomáciai képviselet csak a sajtóból szerzett tudomást a tárlatról - mondta Polgár Viktor külügyi szóvivő az MTI-nek. A kulturális minisztérium tájékozódik az ügyben - közölte Lugosi Viktória, a tárca sajtófőnöke.