2004. február. 02. 18:34
Utolsó frissítés: 2004. november. 22. 12:00
Kult
Szerencsi, fel! Mit szült a 174 millió forintos pályázat?
A Magyar Televízió hetente egy epizódot sugároz az Európai Uniót népszerűsítő, Szerencsi, fel! című rajzfilmsorozatból. Ennek alapján aligha lesz népszerűbb az unió.
Lássuk a medvét! Végre megkezdődött a 174 millió forintért elkészült - egyes sajtóhírek szerint azonban 400 milliót is felemésztő - Szerencsi fel! című rajzfilmsorozat epizódjainak vetítése a köztévében. Az öt és félpercnyi, az EU-t népszerűsíteni hivatott epizódok görcsösen igyekeznek optimizmust sugározni. „Jó lesz ez a buli” - éneklik a főcímdalban a közelgő EU-csatlakozásról. Ezután felharsan a mindenkit megnyugtató szlogen: „lesz itt minden, magasabb szinten”, meg az is, hogy „mától az élet vasárnapi ebéd”. Az alkotók belekapnak egy-egy témába, kitérnek például az euró kérdéskörére, az államkassza hiányára, eloszlatnának néhány máig élő félreértést, de mindez nem kellő alapossággal történik.
A buta kis történetek közel sem az EU-ismeretek közvetítését szolgálják. A legutóbbi epizódból például megtudhattuk, hogy amennyiben szemételtakarítási akcióba fogunk, máris az unióban érezhetjük magunkat, mert ott létforma a tisztaság és a „csinos ház”. Ezt is az utolsó percben hadarják el egy-két odavetett félmondatban a szereplők. Pedig nem ártana az ismeretterjesztés, mert kellő tudás hiányában nehéz lesz értelmes párbeszédet folytatni arról, mi vár az országra május elseje után.
Az epizódok többsége még hátravan (Gát György, a sorozat producere eredetileg 41 rész elkészítését fontolgatta, de a tévé közalapítvány kuratóriumi elnöksége csupán 30 vetítését engedélyezte, azokét, amelyeket a belügyi és a külügyi tárca finanszíroztak). Elképzelhető, hogy még kellemes meglepetéseket is tartogathat a sorozat? Reménykedjünk. Egy biztos, az EU-ról folyó közbeszédet már nem fogja meghatározni.
A buta kis történetek közel sem az EU-ismeretek közvetítését szolgálják. A legutóbbi epizódból például megtudhattuk, hogy amennyiben szemételtakarítási akcióba fogunk, máris az unióban érezhetjük magunkat, mert ott létforma a tisztaság és a „csinos ház”. Ezt is az utolsó percben hadarják el egy-két odavetett félmondatban a szereplők. Pedig nem ártana az ismeretterjesztés, mert kellő tudás hiányában nehéz lesz értelmes párbeszédet folytatni arról, mi vár az országra május elseje után.
Az epizódok többsége még hátravan (Gát György, a sorozat producere eredetileg 41 rész elkészítését fontolgatta, de a tévé közalapítvány kuratóriumi elnöksége csupán 30 vetítését engedélyezte, azokét, amelyeket a belügyi és a külügyi tárca finanszíroztak). Elképzelhető, hogy még kellemes meglepetéseket is tartogathat a sorozat? Reménykedjünk. Egy biztos, az EU-ról folyó közbeszédet már nem fogja meghatározni.