A legjobb esetben is 700 ezerrel kevesebb aktív korú ember lesz Magyarországon 20 év múlva, ha valamilyen nagyobb változás nem történik, ez pedig azt jelenti, hogy mintegy 530 ezerrel kevesebben dolgozhatnak – számolt a GKI Gazdaságkutató. Ezt úgy kalkulálták ki, hogy nagyjából 1,9 millióan vannak azok a mostani kisgyerekek és tizenévesek, akik addig majd valamikor 20 éves koruk körül be tudnak lépni a munkaerőpiacra, viszont 2,6 millióan fogják átlépni a nyugdíjkorhatárt jelentő 65 évet.

Most nagyjából 300 ezer fő a munkaerő-tartalék, de valójában ennél kevesebb embert lehet aktivizálni, ebben a 300 ezerben vannak ugyanis azok is, akik egészségügyi vagy fizikai akadályok miatt munkaképtelenek, és azok is, akik feketén dolgoznak. Marad lehetőségként – már ha vendégmunkásokat nem akarnak politikai okokból ide hívni – a külföldre kiköltözött magyarok hazavonzása, vagy a nyugdíjkorhatár emelése, ha csak a foglalkoztatottak számát akarják emelni. A másik út ennél több sikert hozhatna: magasabb béreket eredményező, magasabb hozzáadott értéket teremtő munkahelyekre lenne érdemes berendezkedni, és annak létrehozását támogatni. De a kormány mostani politikája nagyon nem ebbe az irányba megy.

A GKI úgy számol, hogy 2024-ben a nyugdíj előtt állók összesen 227 milliárd forinttal keresnek többet, mint a pályakezdők, 2043-ra ez a különbség 1425 milliárd forintra nőhet.

Ezzel a témával foglalkozott a Magyar Nemzeti Bank múlt héten kiadott Inflációs jelentése is: mint megírtuk, az MNB úgy kalkulál, ahhoz, hogy a dolgozók száma 2030-ra ne csökkenjen, 15 és 74 év között az összes korcsoportorban az EU legszűkebb élbolyába kell vinni a magyar foglalkoztatási arányt, csakhogy most már csupán a 24 éven aluliaknál és a 60-on felülieknél lehet érdemi növekedést elérni. Ha pedig 2030-nál is tovább szeretnénk fenntartani az egyensúlyt, akkor nincs más lehetőség, mint a munka hatékonyságát növelni.