Az elmúlt évek tapasztalatai azt mutatják, hogy a munkaadók oldalán számos tévhit uralkodik a harmadik országbeli (nem EU-tagállam) munkavállalók és foglalkoztatásuk kapcsán, ami miatt az ideérkező vendégmunkások nem megfelelő bánásmódot és munkakörülményeket tapasztalnak. Ezért gyakran mind hazánk, mind a vállalat rossz hírét viszik, ami óriási hátrányt jelenthet a régió más országaival szemben a munkaerőért folytatott harcban – hívta fel a figyelmet Jáhny Ákos, a Get Work Trend ügyvezető igazgatója a közelmúltban egy szakmai konferencián.

Jelenleg inkább a magyar munkavállalók megtartása és toborzása kap nagyobb hangsúlyt a hazai vállalatoknál, azonban közép- és hosszú távon további 100 ezer vendégmunkás fogadására lesz szükség Magyarországon az érkező beruházások munkaerőigénye, a társadalom öregedése, a fiatalok elvándorlása és a gazdaság bővülése miatt.

Hazánkban évente 30-40 ezren vonulnak nyugdíjba, és nincs megfelelő utánpótlás; a gyártószektorban például már jelenleg sem lehetséges az üzleti növekedés távoli országokból érkező vendégmunkások nélkül.

Vannak kimondatlan tévhitek, például, hogy a világ másik feléről érkező munkavállalók biztosan nem fognak kimaradni a munkából, még akkor sem, ha betegek, és persze kevesebbet kell nekik fizetni, valamint elvárható tőlük a túlmunka.

„Általánosságban kevésbé figyelnek rájuk és az igényeikre, hiszen mellettük csak rövid vagy középtávon köteleződnek el. Ez abszolút téves hozzáállás, hiszen ezzel sérülhet a munkáltatói márka, veszélybe kerül a későbbi toborzási kampányok sikere, a fenntarthatósági kilátások, de összességében a magyar munkaerőpiac egészének is árt” – mondta Jáhny Ákos.

Ráadásul

Magyarország kezdi elveszteni kezdeti versenyelőnyét Csehországgal, Lengyelországgal vagy akár már Szlovákiával szemben is a távoli országból érkező vendégmunkásokért folytatott harcban

az etikátlan gyakorlatok és a néhol túl szigorú törvényi szabályozások miatt.

Nem bug, hanem feature

A munkaerő-kölcsönző vezetőjének álláspontja racionális, azonban tegyük hozzá: a vállalkozások körében általa tapasztalt magatartás lényegében egybevág a kormány kommunikációjával és politikájával.

A kormány az utóbbi időben elismeri, hogy szükség van vendégmunkásokra, ám amolyan szükséges rosszként tekint rájuk, ami egyébként a jogszabályokban is lecsapódik.

A magyar jogszabályok meglehetősen lazák, ami a vendégmunkások felvételét illeti, ugyanakkor deklarálják, hogy a vendégmunkások csak korlátozott ideig maradhatnak, lehetőség szerint elkülönítetten kell őket szállásolni az őshonos lakosságtól stb. Különösen a korlátozott idejű projektmunkák – például építkezések – esetében a jogszabályok gyakorlatilag vendégmunkásgettók kialakítását írják elő.

A szakminisztérium hangosan fölháborodik és vizsgálatot indít, ha esetleg felmerül, hogy egy leépítés alkalmával első körben nem csak és kizárólag a vendégmunkásoktól válik meg egy cég.

Ilyen kommunikációs és jogszabályi környezetben kevéssé meglepő, hogy sok vállalkozás amolyan biorobotként tekint a vendégmunkásaira.