Magyarországon a focisták még a kedvezőnél is kedvezőbb feltételekkel adóznak, így a klubok sokkal alacsonyabb költség mellett tudnak akár a nyugati csapatokkal versenyképes nettó fizetéseket adni a játékosoknak. A kedvezményes adózással az állam csak az NBI-et nézve 4,5-5 milliárd forintról mond le minden évben.
Rendkívül kevés adót fizetnek Magyarországon a focisták. Vannak országok, ahol ugyanakkora nettó bér két és félszer annyiba kerül a futballcsapatoknak, mint itthon. Ez komoly versenyelőny a magyar együtteseknek, így fordulhat elő, hogy a hazai focisták fizetése már a francia élvonalban szereplő labdarúgókéval vetekszik – írja nemzetközi adatok összevetése alapján a G7.
Máshogy fogalmazva:
egy hazai focicsapat sokkal kisebb költséggel tud ugyanakkora bért adni futballistáinak, mint egy francia, osztrák vagy éppen belga klub.
Az európai országok többségében a labdarúgók ugyanolyan feltételekkel adóznak, mint egy átlagember, a bruttó bérükből személyi jövedelemadót (szja) von le a munkáltatójuk. A legtöbb országban az szja progresszív, azaz többkulcsos: a jobban keresőktől bevételük nagyobb részét vonják el. Mivel a focisták bére mindenhol messze meghaladja az átlagot, így a labdarúgók fizetésének nagy része az összes országban a legmagasabb kulccsal adózik, ez pedig nem ritkán az 50 százalékot is meghaladja.
Akad azonban néhány olyan ország, ahol a focistákra egyedi szabályok vonatkoznak, és ez a helyzet itthon is. Magyarországon a labdarúgók nem személyi jövedelemadót, hanem úgynevezett egyszerűsített közteherviselési hozzájárulást (ekho) fizetnek. Ezt az adózási formát eredetileg olyan szellemi foglalkoztatottaknak találták ki, mint a grafikusok, tolmácsok, színészek, képzőművészek, újságírók, de 2010-ben bekerültek a jogosultak közé a sportolók is.
A kormány az elmúlt években lazított azzal, hogy az ekho összeghatárát a labdarúgók esetében először 250, majd 500 millió forintra emelte. Ez azt jelenti, hogy
az itthon játszó labdarúgók jelenleg félmilliárd forintos jövedelemig választhatják a kedvezőbb adózást, miközben a sporton kívüli szakmánál 60 millió forint a limit.
A G7 becslése szerint a magyar állam éves szinten mintegy 4,5-5 milliárd forint bevételről mond le csak a labdarúgó NB I-ben a kedvező adózási szabályok miatt.