Gyenis Ágnes
Szerzőnk Gyenis Ágnes

Az NGM szerint a kormány mindent megtett a Dunaferr talpra állításáért, az új tulajdonos Liberty azonban nem teljesítette a vállalásait. Közben felszámolást kezdeményeztek az új cég ellen.

Megkapta a selyemzsinórt a brit–indiai Liberty Steel által immár egy éve Liberty Dunaújváros néven működtetett Dunaferr egyik részlege, a Dunarolling Dunai Vasmű Kft. (Emlékezetes, hogy a Liberty a Dunaferr felszámolás alá jutott vállalataiból vásárolhatta ki az új cégekbe szervezett, életképes eszközöket a dolgozókkal együtt.)

Az egyik felszámolás alatt álló „rossz cég”, az ISD Power Kft. ugyanis azt tette most közzé, hogy felszámolást indít a Dunarolling ellen, miután az – előzetes ígérete ellenére – szeptember 30-áig nem fizette ki a tartozásait.

Addig is vagyonfelügyelő kinevezését kéri a még meglévő eszközök megőrzése érdekében. A Power ugyanis kezdetben elegendő energiát szolgáltatott a vasműnek ahhoz, hogy dolgozhasson, más kérdés, hogy a Liberty az elmúlt hónapokban gyakorlatilag leállította a vasművet és a kokszolót egyaránt, s több mint 2000 dolgozót állásidőre küldött, akik tüntetést is szerveztek.

Reviczky Zsolt

Az újraindítást novemberre ígérte, az elkövetkező években pedig zöld átállással, elektromos kemencékkel kecsegtetett. A HVG belső informátora szerint az állam ugyan garantálta a Dunaferr minimális energiaellátását, de ez körülbelül a huszadrésze annak, ami akár egy alacsony fordulatszámú termeléshez szükséges.

Azt nem tudni, hogy a Dunarolling – amíg működött – mekkora energiaszámlát nem fizetett ki a Power-nek. Annyi látható, hogy az utóbbinak tavaly 15 milliárdos vesztesége és mintegy 315 milliárd forintos tartozása lett, de a kötelezettségei között szerepelnek a Dunaferr éveken át (köztartozásként) felhalmozott, be nem fizetett szén-dioxid-kvótái – ebből adódóan a Power legnagyobb hitelezője, amelynek a védelmében most a felszámoló eljár, maga a magyar állam.

A Dunarolling – bár tisztán kapta meg a Liberty – sem áll jól, 2023-ban neki is 15 milliárdos vesztesége keletkezett, ám a saját tőkéje akkor még 54 milliárd forint volt, nyilván, mert ez volt az átvett életképes Dunaferr-vagyon. A kötelezettségei azonban már tavaly év végén 25 milliárd forintra rúgtak, ebben lehettek a meg nem fizetett energiaszámlák is.

Pedig a Liberty-féle új Dunaferr komoly segítséget kapott az államtól: haladékot járhatott ki az alapvető, több tízmilliárdos környezetvédelmi beruházások végrehajtására, és jó bizniszt csinálhatott a vegetáló üzemmód miatt megmaradt szén-dioxid-kvóták piaci értékesítéséből.

Reviczky Zsolt

Az, hogy az új Dunaferr egyik életképes részlege ellen a régi, rossz cég felszámolója felszámolást kezdeményezett, azt is jelzi, hogy a kormány, illetve az illetékes nemzetgazdasági tárca (NGM) levette a kezét az általa eddig preferált Liberty Steelről, amelynek sorra dőlnek be az üzemei szerte Európában. Kormányzati rábólintás nélkül ugyanis a Power felszámolója (a Mészáros Lőrinccel jó viszonyban állónak mondott Nagy László) aligha léphette volna ezt meg. Korábban, még Fábián Gergely, nemrégiben távozó NGM-államtitkár idején, többször elhangzott, hogy a Dunaferr, illetve annak zöldítése nemzetgazdasági fontosságú ügy. 

A tárca kedden közleményben reagált az eseményekre. Eszerint a kormány mindent megtett a Dunaferr talpra állításáért, a Liberty viszont nem teljesítette a vállalásait, például azt, hogy 100 nap alatt fel kellett volna futtatnia a termelést havonta 100 ezer tonna acélra.

Az NGM szerint a Liberty hosszú távú, stabil megélhetést ígért a dolgozóknak, de ezért vajmi keveset tett, ám a Nagy Márton vezette minisztérium továbbra is elvárja az utóbbi időben meg-megcsúszó bérek korrekt kifizetését. Igaz, az NGM némi engedménnyel megjegyzi azt is, hogy valamennyi mentségül szolgál a Liberty számára a nehéz európai acélipari szituáció.

Miután csupa jó hír jött az egykori Dunaferről, kiderült, “a valóság egészen másként fest”

Újraindította az acélművet és hangzatos fejlesztéseket ígért az év elején a Dunaferrt tulajdonló Liberty Steel. Ám a dunaújvárosi gyár ismét agonizálni látszik, miközben egyre aggasztóbb hírek érkeznek az anyacég többi európai leányának pénzügyi nehézségeiről.

Mindezzel együtt, miközben a kormány az elmúlt bő másfél évben 70 milliárd forinttal segítette a Dunaferr megmentését (például hónapokig állta az akkor még közel négyezer dolgozó bérét), a Libertynél esély sem látszik arra, hogy a szükséges, nagyjából 200 milliárdos fejlesztésekbe belevágjon. Ennyibe fájna egyebek mellett az áhított, európai szintű innovációnak ígért zöldítés, amit a Liberty pénzügyi nehézségei miatt kínai háttérgaranciával és finanszírozással végeznének el kínai vállalatok.

A meghökkentő jelen események arra utalnak, hogy hasonlóan ahhoz, amikor testre szabott felszámolási szabályok megalkotásával a Dunaferrt átjátszotta a kormány a Libertynek, most valamelyik kínai acélipari csoport kerülhet előtérbe – remélhetőleg valóban azért, hogy ne még jobban kiürítse, hanem korszerűsítse és működtesse a tradicionális magyar vállalatot.

Nyitóképünk forrása: Németh Zsolt