Nincs tisztában azzal a magyar cégvezetők jelentős része, hogy milyen környezeti, társadalmi és vállalatirányítási szempontoknak kell megfelelniük, a legnagyobb nehézség a jogszabályok közötti eligazodás és az erőforráshiány.
Idén még csak a legnagyobb magyar cégeknek kell gyűjteniük az adatokat, hogy 2025-ben elkészítsék az első ESG-jelentést, azonban a következő években egyre több vállalatot köteleznek majd erre. Aki nem tudja, hogy pontosan mi az az ESG – több, mint 150 mutató alapján mérik fel, mennyire klímabarát, fenntartható és energiaintenzív a cég működése –, az nincs egyedül: az EY felmérése szerint a magyar cégeknél dolgozó igazgatósági tagok és más dolgozók 51 százaléka még csak nem is hallott az ESG-vel kapcsolatos jogszabályokról vagy nem ismerik azok hatásait a vállalat működésére.
Ez a mutató jóval rosszabb a nemzetközi átlagnál: a régiókban a cégek 40 százalékánál nem tudnak semmit az ESG-ről, globálisan 35 százalékos ez az arány.
Jókora önbizalomra vall ehhez képest, hogy a magyar megkérdezettek kétharmada úgy gondolja, a vállalata megfelel a szabályozásnak, bár egy részük azt sem tudja, hogy mi is az.
A legnagyobb kihívásnak azt tartják, hogy a jogszabályoknak megfeleljen a cég, és az is komoly nehézséget okoz, hogy szűkösek az erőforrások, pontatlanok a teljesítmény megfelelő méréséhez szükséges adatok, és sok helyen a vezetőség sem támogatja a fenntarthatósági célkitűzéseket.
A felmérés azt is megállapította: a magyar vállalatok nagy részénél még nem döntötték el azt sem, hogy a szervezeten belül kinek a felelőssége az ESG-vel kapcsolatos jogszabályokat követni és betartatni.
A HVG tavaly és idén is elkészítette a legnagyobb magyar vállalatok ESG-rangsorát.