Idén tavasszal a kormány teljes titokban egymilliárd eurónyi hitelt vett fel kínai bankoktól, és ezt egy összegben le is hívta április 19-én, derült ki július végén. Ez kb. 395 milliárd forintnyi tartozást jelent. A 444 most többnyire az Államadósság-kezelő Központ adataira támaszkodva összeszedte, minden egyéb hitellel együtt mennyivel tartozik Magyarország Kínának.

Gyűjtésük szerint mindössze három év alatt jelentős tartozást halmozott fel a kormány Kína felé:

• az Ázsiai Infrastrukturális Beruházási Bank felé az idei második negyedév végén 71,79 milliárd forintos tartozása volt a magyar államnak, ezt 2022 utolsó negyedévében hívtuk le először, (Ez kuriózum, hiszen az intézet – mint arra neve is utal – csak ázsiai országok beruházásait finanszírozza, európai országként Magyarország az első és egyetlen adósa a banknak. Erre csak a koronavírus-járvány utáni rendkívüli helyzet teremtett lehetőséget, a pénzt egészségügyi fejlesztésre kapta a magyar állam.)
• fél évvel korábban, 2022 második negyedévében már a Budapest–Belgrád vasútvonal építésére is érkezett hitelrész, mostanra erre a projektre már 341,6 milliárd forintot hívtunk le. (A 750 milliárd forintos beruházás 85 százalékban hitelből, 15 százalékban pedig önrészből valósul meg.)
• ezek mellé jött a bevezetőben említett, idén tavasszal teljes titokban kért 1 milliárd eurónyi hitel, ami a második negyedév végén 395,15 milliárd forinttal szerepel az ÁKK kimutatásában.
• Ezek mellett a magyar államnak jelenleg még 3 milliárd jüan értékű devizakötvényt kell idén és jövőre visszafizetnie kínai befektetőknek, ez jelenlegi árfolyamon mintegy 150 milliárd forintnak felel meg.

Vagyis a 444 szerint Kína felé a teljes kitettségünk ma már az ezer milliárd forintot súrolja.

A lap szerint könnyen lehet ez még több is. Mint rámutatnak, a Budapest–Belgrád vasúti projekt érdekében közös magyar–kínai vegyesvállalatot hoztak létre a felek: a Kínai–Magyar Vasúti Zrt.-t, amelynek tartozása tavaly ugrott egy jelentőset. Ha ezt kínai hitellel finanszírozzák, akkor az újabb hiteleket az államháztartáson kívül, rejtve lehet tartani, hiszen ezek a kölcsönök céges hitelek lesznek, melyeket nem kell feltüntetni az államháztartás számláiban.

A 444 rámutat: bár a költségvetésekben ezek a hitelek nem jelennek meg, a kockázatot ugyanúgy az államok viselik. Ha ugyanis a projektek bedőlnek, akkor ami addig magánadósságnak tűnt, államadóssággá válik.