2024 áprilisában az ipari termelés volumene 6,4 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit, míg munkanaphatástól megtisztítva 2,4 százalékkal elmaradt attól – írja jelentésében a KSH. A jelentős eltérést a nyers adathoz képest az okozza, hogy ebben a hónapban hárommal több munkanap volt, mint 2023 áprilisában. A szezonálisan és munkanappal kiigazított adatok alapján az ipari kibocsátás a 2024. márciusinál 0,7 százalékkal kisebb volt.

Ami a részleteket illeti, a legnagyobb súlyú, a feldolgozóipari termelés 26 százalékát képviselő járműgyártás volumene 7,0 százalékkal bővült az előző év azonos hónapjához mérten. A közúti gépjármű gyártása 8,4, a közúti jármű alkatrészeinek gyártása 4,9 százalékkal nőtt. Ez nyers, tehát a naptárhatást figyelembe nem vevő adat.

A 10,3 százalékos feldolgozóipari súlyú villamos berendezés gyártása 6,7 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbitól – írja a KSH. A két legjelentősebb súlyú alágazat közül

az akkumulátor, szárazelem gyártásának volumene 23 százalékkal visszaesett,

a villamos motor, áramfejlesztő, -elosztó, -szabályozó készülék gyártásáé 7,2 százalékkal bővült.

Magyarán: az akkugyártás azzal együtt zsugorodott 23 százalékkal, hogy idén áprilisban több munkanap volt, mint 2023 áprilisában. Az ipar egészét és a legtöbb alágat legalább a pluszmunkanapok pluszba tudták tenni 2023 áprilisához képest – fájó kivétel az akkugyártás. Fájó, mert az Orbán-kormány deklaráltan az akku- és autógyártásra teszi fel a magyar ipar jövőjét.

A feldolgozóipari termelés 9,4 százalékát adó számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása 9,8 százalékkal emelkedett az előző év azonos hónapjához képest. A két legnagyobb alágazat közül az elektronikai alkatrész, áramköri kártya gyártása 13,1 százalékkal csökkent, az elektronikus fogyasztási cikk gyártása 12,4 százalékkal nőtt.

A feldolgozóiparból 12 százalékkal részesülő élelmiszer, ital és dohánytermék gyártása az alágak közül a legnagyobb mértékben, 18,8 százalékkal bővült az egy évvel korábbi, alacsony bázisszinthez viszonyítva, mindkét értékesítési irányban nőttek az eladások. Minden alágazatban emelkedett a termelés volumene – 8,9 és 51 százalék közötti mértékben –, a leginkább a malomipari termék, keményítő gyártásában, a legkevésbé a tejfeldolgozásban. A legnagyobb (23 százalékos) súlyt képviselő húsfeldolgozás, -tartósítás, húskészítmény gyártása 24 százalékkal bővült az előző év azonos hónapjához képest.

Talán némi optimizmusra adhat okot, hogy a KSH szerint a megfigyelt feldolgozóipari ágazatok összes új rendelésének volumene 13,6 százalékkal nagyobb volt a 2023. áprilisinál. Az új belföldi rendelések 2,8, az új exportrendelések 15,4 százalékkal emelkedtek.

Ugyanakkor az összes rendelésállomány április végén még mindig 18,1 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbitól.