Rengeteg magyarnak csökkent a reálbére tavaly, a dolgozók több mint egytizedének pedig konkrétan a nettó jövedelmét csökkentették a munkaadók, állapította meg a 24.hu a Központi Statisztikai Hivatal keresetváltozásokat mutató új, kísérleti, 2020-2023-at felölelő statisztikája alapján.

A lap emlékeztet, hogy míg 2022-ben a 14,5 százalékos infláció mellett a nettó átlagkereset átlagban 18,2 százalékkal haladta meg az előző évit, a reálkeresetek pedig átlagban 2,6 százalékkal növekedtek, 2023-ban a nettó keresetek már a 17,6 százalékos éves infláció alatt nőttek átlagban, 14,2 százalékkal, és így a reálkeresetek átlagosan 2,9 százalékkal csökkentek az előző évhez képest.

A kísérleti KSH-statisztikából pedig kiolvasható, hogy mi van az átlag mögött:

• 2020-ban és 2022-ben a dolgozók 33 százalékának csökkenet a vásárlóereje
• 2021-ben pedig kis híján 45 százalékuknak
• 2023-ban viszont már a dolgozók 61,8 százaléka volt kénytelen azzal szembesülni, hogy kevesebbet ér a keresete, mint korábban.

Ami a nettó kereseteket illeti, az adókedvezmények figyelembe vétele nélkül a dolgozók nem elhanyagolható számának csökkent a bére:

• 2020-ban 3,3 százalékos éves infláció mellett az emberek 22,7 százalékának csökkent a fizetése (ekkoriban több cég is csökkentette a béreket a Covid-járvány miatt bevezetett leállások miatt),
• 2021-ben 5,1 infláció mellett 11,6 százalék tapasztalhatta, hogy az előző évinél kevesebbel kell, hogy beérje,
• 2022-ben a 14,5 százalékos infláció árnyékában 8,5 százaléknak zsugorodott a bére,
• 2023-ban viszont, amikor 17,6 százalékos éves inflációt mértek, a dolgozók 10,9 százalékának csökkent a nettó keresete.

A reálbér-csökkenést tapasztaló 61,8 százaléknyi dolgozó körében súlyozva átlagban 13 százalék körül volt a nettó kereset reálértékének csökkenése – számolta ki a 24.hu-nak a GKI vezérigazgatója, Molnár László. A GKI szerint átlagosan két és fél évbe telhet, mire visszanyerik a vásárlóerejüket, de Molnár rámutatott, hogy ez akkor igaz, ha az idén és jövőre is kapnak akkora emelést, hogy 5 százalék körüli reálkereset-növekedést érjenek el.

Molnár arra is rámutatott, hogy a KSH kereseti statisztikája csak 3,2 millió dolgozó adataiból készül (ez alapján majdnem 2 millióan tapasztaltak meg reálbércsökkentést), miközben a foglalkoztatotti statisztika alapján 4,7 millió foglalkoztatott van. Ez azt jelenti, hogy legalább 1,5 millió ember keresetéről semmit nem tudhatunk a kereseti statisztika alapján.