Vállalkozás hvg.hu 2024. április. 17. 12:34

Kijavították Nagy Márton köszöntőjét, miután megírtuk, mekkora hibák vannak benne

Több olyan mondatot is átírt az NGM a versenyképességi stratégiában, amiről megírtuk, hogy mennyire rossz, de azért még így is hagytak hibákat a szövegben. De legalább már a kormány honlapjára is felrakták, méghozzá aznap, amikor kijött a cikkünk arról, hogy a kormánynál nem elérhető.

Felkerült a kormány honlapjára a Magyarország versenyképességi stratégiája 2024–2030 című dokumentum. Nem is akármikor: épp azon a napon, április 15-én, aminek a délelőttjén megjelent a cikkünk, hogy ugyan már hetek óta beszélnek a stratégiáról, de a kormány vagy a NGM a saját oldalaira még nem tették ki.

A hétfői cikkünk azzal indult, hogy a kormány hetek óta beszél a stratégiáról, csak épp nem mutatja meg: az NGM állítása szerint van egy 140 oldalas anyag, amelyet nem hoznak nyilvánosságra, hanem azt ígérték márciusban, hogy majd egy összefoglalóját kiadják. Az elmúlt hetekben egy 29 oldalas összefoglaló már keringett a neten, de nem ám a kormány oldalain, hanem olyan szervezeteknél, amelyek megkaphatták az NGM-től, mi például a Tej Terméktanács oldaláról mentettük le, és néhány megyei kamara honlapján is elérhető volt. Most a kormány honlapjára is kikerült, méghozzá majdnem pontosan ugyanaz az anyag. És csak majdnem pontosan!

A cikkünkben amellett, hogy részletesebben elemeztük a gazdaságpolitikai terveket, arról is sok szó esett, hogy az anyag szövegezése több ponton borzasztóan gyenge lett. Néhol teljesen értelmetlen, néhol pedig fájóan magyartalanul megfogalmazott mondatok kerültek be a szövegbe. A mostani változatban ezekből a hibákból többet kijavított az NGM. Vagy a saját anyagukat olvasták el végre, vagy a mi cikkünket – akármi is történt, a végeredmény jobb lett.

Így például átírták Nagy Márton köszöntőjének nyitó mondatát. Ez eredetileg az volt, hogy „A célunk, hogy 2030-ra Magyarország egyik legversenyképesebb országa legyen”, aminek így semmi értelme nincsen. Most már végre tudjuk, hogy mi a cél: a világ egyik legversenyképesebbjévé válni.

Említettünk a köszöntőből egy olyan szörnyen kinéző mondatot is, hogy „A versenyképességi stratégia 4 pilléren alapul a patriotizmus, a technológia, fenntarthatóság és az ellátásbiztonság, melyeken belül kiemelt fókuszban lesz a mesterséges intelligencia elterjesztése a vállalati szektorban, valamint a fejlett elektromobilitási ökoszisztéma kiépítése.” A most kiadott anyagban ezt két mondatra szedték szét, és beletették a hiányzó névelőket, meg a felsorolás elejére egy kettőspontot, úgyhogy egész jól kinéző szövegrész lett belőle.

És eddig tartott a miniszteri köszöntő – az anyag többi részében azért már maradtak olyan mondatok, amelyekbe mi belekötöttünk. Például továbbra sem nyúltak bele abba a valójában semmit nem jelentő mondatba, amely szerint „A magyar versenyképességi stratégia célja, hogy olyan gyakorlatias akciótervet mutasson be, ami növeli Magyarország versenyképességét 2030-ra és ez szemmel látható érdemi javulást eredményezzen termelékenységben és versenyképességi mutatókban is”. És aki a szövegben elgörget a 24. oldalig, azt is kiszúrhatja, hogy egy kiemelt javaslatokról szóló táblázatba a 4. és az 5. pontnak szó szerint ugyanazt másolták be, még a mostani verzióban is.

Az eredetileg a neten keringő változatot megőriztük, ezt itt lehet megnézni, a kormány honlapjáról pedig itt lehet letölteni az újat.

Elemzésünket pedig itt olvashatja el:

A félig titkos stratégia, amivel Nagy Márton 2030-ra felemelné a magyar gazdaságot

Néhol rémes szövegezésű anyagban foglalta össze a kormány a versenyképességi stratégiáját, amellyel hat év múlva ilyenkor az EU fejlettségének 90 százalékán állnánk. Pedig az alapötlet még jó is lenne. Azt azért megtudjuk, hogy egymillió magyar munkáját fenyegeti a mesterséges intelligencia, és hogy 2030-ra szeretne az NGM három olyan magyar kreatív brandet, amit az egész világon ismernek.

Vállalkozás Gyükeri Mercédesz 2024. december. 22. 20:00

"Mi csak a gyümölcs ízét tudjuk megőrizni": a magyar szörpforradalom egyik bölcsőjében jártunk

Addig gépesítünk, amíg az nem megy a minőség rovására, vallja Galajda Péter, aki azért kezdett el szörpöt gyártani, mert nem talált megfelelőt a piacon. A Mayer szörp mára az egyik legismertebb prémium élelmiszer lett, ahol ugyan mindig van a polcon a nagymama főzetét idéző eperszörp, de kísérleteznek chilivel és kaporral is.