Nehézkesen, illetve csak több hetes, akár több hónapos késésekkel tudnak fizetni az orosz olaj vásárlói az orosz olajvállalatoknak – írja a Reuters több, az ügyre rálátó, de névtelenséget kérő forrásra hivatkozva.

Az akadozások oka, hogy a kínai, török, emirátusokbeli bankok a korábbiaknál sokkal szigorúbban ellenőrzik ezeket a tranzakciókat, sőt adott esetben vissza is utasítják őket. A szigorítás előzménye, hogy az amerikai pénzügyminisztérium decemberben rendeletet adott ki, amelyben másodlagos szankciók bevezetését helyezte kilátásba az olajársapka kijátszásában szerepet vállaló pénzintézetekkel szemben.

Az orosz nyersolajra 2022 december ötödikei élesedéssel hordónként 60 dollárnál húzta meg a vonalat a G7, az Európai Unió és Ausztrália, 2023 február ötödikétől pedig az olcsóbb orosz olajtermékekre, mint a kenő- és fűtőolajok, a 45 dollár per hordós, a drágábbakra pedig, mint a dízel és a kerozin, a 100 dollár per hordós árlimitet állapították meg. Ezeknek a lépéseknek az volt a lényege, hogy csak akkor lehessen az orosz olajat és a finomított termékeket nyugati hajókon – és nyugati biztosítással – szállítani, ha azok az olcsóbb sávban maradnak. A csak a tengeri szállításokra vonatkozó EU-s olajembargó mellett ezzel akarták csökkenteni Moszkva háborús gépezetének bevételeit.

Oroszország azonban 2023 július közepétől fogva már rendszeresen a G7-EU-Ausztrália trió által kimért árküszöb fölött adta el az olaját Indiának, egyből nyolchavi csúcsra is törtek a bevételek. Közben, mint kiderült, már rögtön a tavalyi bevezetése óta ki is játszották az ársapkát, és ehhez mit sem sejtő nyugati cégek egész sora asszisztált.