A kiírástól a számlák benyújtásáig megvizsgálta a lombkoronasétány-pályázatokat az Integritás Hatóság, és a folyamat minden fő állomásán súlyos, az európai uniós támogatások felhasználására vonatkozó előírásokat sértő szabálytalanságokat talált. A pályázatok ügyében ezért feljelentést tettek – közölte a hatóság kedden.

A feljelentés ismeretlen tettes ellen szól, költségvetési csalás bűntette, versenyt korlátozó megállapodás közbeszerzési és koncessziós eljárásban bűntette, valamint hamis magánokirat felhasználásának vétsége miatt.

A hatóság emellett versenyfelügyeleti eljárás megindítását kezdeményezi a Gazdasági Versenyhivatalnál, valamint felszólítja az irányító hatóságot a szabálytalansági eljárások lefolytatására.

A kifogásolt lombkoronasétányok már jól ismertek:

• Filemon Mihály polgármester nyírmártonfalvai projektje, ahol először tarra vágták az erdőt, majd a hűlt helyén bruttó 64 millió forint uniós támogatásból építettek faszerkezetet, amelyet még David Pressman amerikai nagykövet is megcsodált;
• Balázs László lombkoronasétánya Nyírmártonfalva petőrészi kirándulóhelyén, melyre bruttó 68,5 millió forint támogatás ment;
• Tasó László debreceni országgyűlési képviselő nyíradonyi magánerdejének sétánya; valamint
• Tasi Sándor Hajdú-Bihar megyei Fidesz-alelnök szintén nyíradonyi magánerdőben lévő építménye.

Már akkor vágásérett volt az erdő, amikor a lombkoronaösvényre pénzt kért a polgármester - Nyírmártonfalván jártunk

Már zúg a traktor és fúrja a lyukakat annak az erdőnek a hűlt helyén, ahol az elhíresült, fák nélküli lombkoronaösvény épült Nyírmártonfalva határában. A polgármester szerint minden jogszerű volt, az erdő akkor is erdő, ha ki van vágva. De mégis, mennyi értelme van lombkoronasétányokat létesíteni erdőnek kinéző monokultúrás faültetvényekben?

Az Integritás Hatóság részletes vizsgálati anyaga itt olvasható, a megállapításaik röviden pedig alább:

• A kedvezményezettek nagy csoportja között fennáll az összejátszás gyanúja: a pályázók nagy része két megyére (Hajdú-Bihar és Szabolcs-Szatmár-Bereg) korlátozódva, azonos tartalmú támogatási kérelmeket nyújtott be, megegyező projektleírással, műszaki tartalommal, tervezővel és kivitelezővel, gyakorlatilag ugyanolyan összköltségvetéssel és hasonlóan jelentős mértékben túlárazva a projekteket.
• Már a pályázati kiírás is szabálytalan volt, a folyamatból pedig hiányoztak az ellenőrzési mechanizmusok, kontrollok. A kiírást a kezdeti helyes iránytól eltérve, több módosítás után végül úgy publikálták, hogy csak a pályázók egy szűk körének kedvezett.
• Az irányító hatóság nem alakított ki objektívan elbírálható értékelési keretrendszert. Gyakorlatilag nem voltak olyan tényszerűen elbírálható mérőszámok, amelyek alapján összehasonlítható lett volna a pályázatok szükségessége vagy létjogosultsága.
• Sérülhetett az egyenlő bánásmód elve is, mivel a pályázókat egyenlőtlen feltételek teljesítése elé állították, például a hiánypótlási lehetőséggel vagy annak hiányával.
• A támogatás nyertesei a kivitelező kiválasztására irányuló közbeszerzések során vélhetően korlátozták a versenyt.

A lombkoronasétányos pályázat hivatalosan „Az erdei ökoszisztémák térítésmentesen nyújtott közjóléti funkcióinak fejlesztése” néven futott, a hozzá kapcsolt teljes forrás 1,61 milliárd forint. A fenti, gyanús esetek ellenpéldájaként az Integritás Hatóság a gyöngyösi önkormányzat projektjét említi, szerintük az jó lett.

Van rosszabb a kivágott erdeinél? Bemutatjuk az ország legkülönlegesebb lombkoronasétányait

Sajnos a hétvégén érkezett a hír, hogy Nyírmártonfalva talpig becsületes polgármestere lezárta és magánterületté nyilvánította az ország egyik legkiválóbb látványosságához, az utolsó fáig kivágott erdő hűlt helyére épített lombkoronasétányhoz vezető utat. Sebaj! Összegyűjtöttük önöknek az ország legkülönlegesebb lombkoronasétányait, amelyeket mindenkinek érdemes felkeresnie, még annak is, aki utálja a természetet. Csalódás kizárva!