Mészáros Lőrinc és Keszthelyi Erik cégcsoportja fúzió után is növekedne.
A magyar biztosításközvetítői piac legnagyobb fúzióját hajtották végre július elsején: a Keszthelyi Erik és Mészáros Lőrinc tulajdonában levő Hungarikum Alkusz Cégcsoport öt tagvállalata – a HUNInsurance Kft., a HUNInsurtech Kft., a HUNPartner Kft., a HUNPénzügyi Tervező Kft., valamint a HUNRisk.hu Kft. – összeolvadt a Hungarikum Biztosítási Alkusz Zrt.-vel. Az egyesüléssel Magyarország legnagyobb, több mint félmillió ügyfelet kiszolgáló, 100 százalékban hazai tulajdonú biztosítási és pénzügyi szolgáltató vállalata jött létre – jelentette be hétfőn a cégcsoport.
Közleményükben kiemelték: a csoport értékesítési árbevétele az elmúlt évben 24 százalékkal nőtt, szemben az a top20 alkusz 14 százalékos átlagával. 2022-ben a cégcsoport több mint 17,5 milliárd forint árbevétellel zárta az évet, ami mintegy 430 százalékos növekedést jelent a 2018-as évhez képest. Eközben a szakmai hátterű pénzügyi befektetőként többségi tulajdonában álló CIG Pannónia Csoport díjbevétele meghaladta a 33,1 milliárd forintot, a 2021-es évhez képest mintegy 30,38 százalékos árbevétel-növekedést produkálva – szemben a biztosítási piac 7,86 százalékos átlagos növekedésével.
A társaság - amely Nyugat-Európában és a Balkánon is terjeszkedne - idén szeptemberben az online biztosításközvetítő piacra is megérkezik, ekkor indul a Hunrisk.hu – jelentették be. És ekkor kezdődik az első felsőfokú biztosításszakmai képzés is, a két féléves kurzus a Hungarikum Alkusz kezdeményezésére, a győri Szent István Egyetemen valósul meg.
Valódi piaci körülmények között siralmasan teljesít Mészáros egyik érdekeltsége
Kifizetődő Mészáros Lőrinc és Keszthelyi Erik társulása a biztosítási szektorban: olyan profitrátát produkáltak, mint senki más. Egy szakember szerint ez csak úgy lehetséges, hogy nem egyenlő feltételekkel játszanak. Ha piaci versenyben kell boldogulni, már nem ilyen szép a kép. Mészárosék most további terjeszkedésre készítik elő az alkuszcégüket.
A cégnek további ötletei is vannak arra, hogy erősítsék a GDP 2,2 százalékát adó biztosítási szektort. Mint Keszthelyi Erik, a cégcsoport vezetője bejelentette, a Hungarikum Alkusz 12 pontos javaslatcsomagot fogalmazott meg a Gazdaságfejlesztési Minisztérium, a Magyar Nemzeti Bank és a Magyar Biztosítók Országos Szövetségének felé.
A pontok között van az alulbiztosítottság – vagyis a valósnál alacsonyabb biztosítási érték – megoldása, úgy, hogy évente-félévente adjanak ki kötelező érvényű ajánlásokat az árakról. Szabályoznák a kárkifizetések határidejét is – jelenleg csak az ügyfelekre rónak kötelező határidőket a szerződések. Emellett kötelezővé tennék a szerződésekhez kapcsolódó kárstatisztikák rendelkezésre bocsátását – ez azért fontos, mert egy másik biztosító pontosabb (esetleg kedvezőbb) díjanlatot tud felkínálni a kártörténet birtokában.
A 12 pontos javaslatcsomaggal azt szeretnék elérni, hogy nőjön a biztosítási penetráció Magyarországon, amelyben igencsak le van maradva az ország még a régió országaihoz képest is.
* * * Támogatott hitel vállalkozások számára
A Széchenyi Kártya Program némileg megváltozott feltételekkel, Széchenyi Kártya Program MAX+ néven folytatódik 2023-ban. Ennek köszönhetően év végéig fix 5 százalékos kamat mellett kaphatnak kölcsönt céljaik megvalósításához a vállalkozások. Ez a jelenlegi piaci kamatozású vállalkozói hitelekhez képest 12-18 százalékos kamatelőnyt jelent. A Bankmonitor Széchenyi Hitel kalkulátorával a vállalkozások ellenőrizhetik, hogy milyen támogatott hitelt igényelhetnek.