Vállalkozás hvg.hu 2023. június. 23. 16:15

A bevándorlási törvény puhításával vennék elejét a németek a munkaerőhiánynak

Az országban jelenleg kétmillió státusz betöltetlen, a bevándorlók közül leginkább a képzett munkásoknak lenne keletje, aminek érdekében a német állam a vízumügyintézést is egyszerűsítené.

Az egészségügytől az informatikáig rengeteg szakágban villog vörösen a munkaerőt felveszünk tábla Németországban – írja a Deutsche Welle. Egy június közepén tartott német ipari rendezvényen Olaf Scholz kancellár azt ígérte a gazdasági vezetőknek, hogy a helyzet változni fog, mégpedig a német valóságban megszokottnál lényegesen kevesebb aktatologatással.

A szövetségi munkaügyi hivatal szerint Németországnak évente 400 000 külföldi munkavállalóra van szüksége, hogy pótolja a munkaerőhiányt. És a helyzet csak súlyosbodik azáltal, hogy a XX. század közepén születettek népes generációja (őket hívják angolul baby boomereknek, mifelénk pedig Ratkó-gyerekeknek – a szerk.) szép lassan elmegy nyugdíjba.

A kormánypártok törvényhozói kidolgozták a szakképzett munkaerő bevándorlásáról szóló törvényt, a Bundestag még pénteken meg is szavazta.

A törvény többféle módon igyekszik az EU-n kívülről érkező képzett munkaerőt a Németországba való bevándorlásra ösztönözni. Egyfelől a befogadásuk érdekében leegyszerűsítenék és felgyorsítanák a végzettségek honosításának folyamatát, figyelembe vennék a munkatapasztalatukat, illetve egy speciális pontozási rendszert hoznának létre a potenciális, de munkaszerződéssel még nem rendelkező bevándorlók munkához juttatása érdekében.

Az uniós kék kártya megszerzésének egyszerűsítése

Németországban mintegy 10 éve bevezették már az uniós kék kártyát, amivel a magasan képzett munkaerő bevándorlását segítették elő. Ezt mostantól könnyebb lesz megszerezni, csökken a hozzá szükséges éves jövedelmi cenzus, illetve az IT-szakemberek esetében a tapasztalat kiválthatja a felsőfokú végzettség kritériumát, továbbá a jövőben könnyebben lehet majd szakágat váltani, ami a korábbi rigorózus vízumszabályok következtében nem volt egyszerű.

Az „esélykártya”

Kidolgoztak egy pontozási rendszert, ami lehetővé tenné azon külföldiek bevándoroltatását is, akik még nem rendelkeznek munkaszerződéssel. Ezek az emberek egy évet kapnának arra, hogy elhelyezkedjenek, a programban való részvétel feltétele valamiféle szakképesítés, vagy egy egyetemi diploma megléte. Pontokat pedig sokféleképpen lehet majd gyűjteni a rendszerben, ilyen az angol, illetve a német nyelv ismerete, a Németországhoz való kötődés, a hozzátartozók, élettársak bevezetése a német munkaerőpiacra.

A kártya birtokában heti 20 órában végezhetnek alkalmi munkákat is a bevándorlók, amíg el nem tudnak helyezkedni, illetve a turistavízummal ott tartózkodóknak sem kellene elhagyniuk az országot ahhoz, hogy utána legálisan munkavállalókként térhessenek vissza.

Nem mindenki örül a reformnak

Az ellenzékből többek is olyan problémákat látnak a bevándorlás kezelésével kapcsolatban, amit nem lehet egy sima törvénnyel megoldani. „Amikor a bevándorolni vágyó képzett munkások ezrével várnak hónapokat a vízumukra, vagy a szakképzettségük honosítására, akkor nem pontrendszerre, hanem mondjuk a konzulátusokon dolgozók számának növelésére lenne inkább szükség” – jelentette ki Hermann Gröhe az ellenzéki CDU-CSU politikusa.

A berlini Tagesspiegel című napilapnak adott interjújában Engelhard Mazanke, a berlini bevándorlási hivatal igazgatója elmondta, hogy csak az ő hivatalában már három hónapos lemaradás van, és legalább 50 további alkalmazottra van szükség, hogy a több ezer külföldi munkavállaló és családtagjaik beáramlását kezelni tudják.

A kérdéssel kapcsolatban Guy Verhofstadt EP-kéviselő és volt belga miniszterelnök korábban arról beszélt a Fülke Extrában, hogy a legális migráció szabályozása elejét tudná venni az illegális bevándorlásnak és a menekültstátusz ki/félrehasználásának.

Guy Verhofstadt a Fülke Extrában: „Ha Magyarország ma jelentkezne az Európai Unióba, nem vennék fel"

Európa hatalmi válságban van, a kiút pedig az egyhangú döntéshozás eltörlésén és Ukrajna integrációján keresztül vezet - mondta Guy Verhofstadt EP-képviselő, volt belga miniszterelnök videós közéleti podcastunk legfrissebb epizódjában. Az Európai Parlament liberális pártcsoportosulása, a Renew képviselőjét emellett arról is kérdeztük, megerősítette vagy meggyengítette-e a háború az Európai Uniót, van-e szükség európai hadseregre és a liberális politika bukása-e, hogy a jövő évi EP-választásokon tovább erősödhet a konzervatív jobboldal.

Mindeközben Magyarországon

A munkaerőhiány hatalmas méreteket öltött Magyarországon is, ami érdekes helyzetet eredményezett, ugyanis adott az alapvetően idegenellenes szólamokkal kommunikáló kormányzati propaganda, miközben a magyar gazdaság életben tartásához már most keleti migránsok tömegeire van szükség. Hiába állította tehát Orbán Viktor még az év elején is, hogy jobb volna mégis csak magyarokat foglalkoztatni, ugyanakkor ő is kimondta, hogy Magyarországnak a következő években félmillió új dolgozóra lesz szüksége, ezt pedig nem lehet megoldani bevándorlás nélkül.

Ezt a dilemmát egy egészen sajátos módon igyekszik feloldani a kormány, egyfelől törvényt hoztak a külföldi munkavállalók foglalkoztatásának megkönnyítéséről, miközben a törvényben nem győzik hangsúlyozni, hogy alapvetően a magyar munkavállalók munkahelyeinek megőrzése érdekében tevékenykednek.

A Fidesz migrációs fordulata után tarthatatlan a forint leértékelődésére építő politika

Az elmúlt évek gazdasági sikereiben nagy szerepe volt a forint leértékelődésének, ennek köszönhető, hogy a magyar munkaerő az egyik legolcsóbb az EU-ban. A külföldi munkavállalók bevonzásához azonban erős forintra és régiós szinten versenyképes fizetésekre van szükség.

 

* * * Támogatott hitel vállalkozások számára

A Széchenyi Kártya Program némileg megváltozott feltételekkel, Széchenyi Kártya Program MAX+ néven folytatódik 2023-ban. Ennek köszönhetően év végéig fix 5 százalékos kamat mellett kaphatnak kölcsönt céljaik megvalósításához a vállalkozások. Ez a jelenlegi piaci kamatozású vállalkozói hitelekhez képest 12-18 százalékos kamatelőnyt jelent. A Bankmonitor Széchenyi Hitel kalkulátorával a vállalkozások ellenőrizhetik, hogy milyen támogatott hitelt igényelhetnek.