Hosszú időn át dolgozott azon a Credit Suisse, hogy ne tudjon előrehaladni a nácik bankszámláiról folyó vizsgálat – erre a megállapításra jutott az amerikai szenátus költségvetési bizottságának kétpárti vizsgálata.

Emberi jogi szervezetek régóta sürgették, hogy vizsgálják ki, mi igaz a híresztelésekből, amelyek szerint a svájci bank a második világháború után segített abban, hogy nácik kimentsék a pénzüket, a Simon Wiesenthal Központ eddig azt állította, hogy holokauszt-áldozatok korábban betett pénzét tartotta magánál a bank.

Erről meg is indult egy vizsgálat 2020-ban, de a bizottság szerint azért nem ért el értékelhető eredményt, mert a bank vezetői ellehetetlenítették a nyomozást. Így aztán egészen mostanáig sikerült a jelentés szerint elsüllyeszteni az olyan információkat, mint hogy

• legalább 99, Németországban, illetve Argentínában élő egykori náci vezető tartott pénzt a bankban,
• argentínai náci csoportok 1945 után 70 számlát nyitottak, ezek közül 14 még a XXI. században is aktív volt, néhány még 2020-ban is,
• a nürnbergi per egyik elítéltjének számláját egészen 2002-ig működtették.

A nemrég az UBS-be beolvadt Credit Suisse azt ígérte, hogy vizsgálatot indít a bizottság jelentéseiben foglaltakról. Az amerikai képviselők erre azt válaszolták, hogy épp az volt eddig a baj, hogy minden lehetséges jogi és szervezeti eszközzel akadályozta a bank a vizsgálatot, úgyhogy nagyon figyelik, most mit fog lépni.