Harmadik napja zuhan a Deutsche Bank részvényeinek árfolyama, pénteken 11 százalékos mínuszban is álltak – számol be a Reuters, amely nem felejti el megemlíteni, hogy a német pénzintézet ebben a hónapban már értéke ötödét elvesztette. Rossz jel az is, hogy a fizetésképtelensége elleni biztosítás költsége (CDS) – ami a vállalat kötvénytulajdonosainak egyfajta biztosítása a fizetésképtelenség ellen – is megugrott, mégpedig olyan mértékben, amire még sosem volt példa. A legnagyobb német bank kötvényeinél is jelentősen nőttek a hozamok, az AT1-es kötvények hozama például 22,87 százalékra emelkedett, ami duplája a két héttel ezelőttinek.

Az ok a dominószerű bankcsődökben keresendő: a Silicon Valley Bank bezuhanása után több pénzintézet is nehéz helyzetbe került, legnevesebbként eddig a svájci Credit Suisse, amelyet végül vetélytársa, az UBS vásárolt fel a svájci jegybank segítségével, megakadályozandó egy még nagyobb bankpánikot. Egy ideig sikerült is megnyugtatni a kedélyeket, mindenki bízott abban, hogy a 2008-as nagy összeomlás után hozott szabályok működnek.

Az USA-nak és Svájcnak minden pénzt megér, hogy a bankmentéssel megnyugtassa a világot

A két svájci óriásbank kényszerfúziója és a két közepes méretű amerikai pénzintézet összeomlása eltérő okokra vezethető vissza, de a piaci feszültséget a Fed pénzszórása készítette elő, és a radikális kamatemelése robbantotta be.

„A Deutsche Bank már jó ideje a figyelem középpontjában van, ahogy korábban a Credit Suisse is volt” – mondta a Reutersnek Stuart Cole, az Equiti Capital vezető makroközgazdásza. A szakértő szerint, bár a pénzintézet számos átszervezésen és vezetőváltáson van túl, amelyek célja a stabil alapok megteremtése lett volna, egyelőre úgy tűnik, hogy az intézkedések nem váltak be.

Hasonlóképp látja Chris Beauchamp, az IG vezető piaci elemzője is, aki szerint még mindig idegesek a befektetők a bankszektor stabilitása miatt, és miközben mindenki azt lesi, hogy mikor dől le a következő dominó, mindenki fejében megjelenik – jogosan vagy sem – a Deutsche Bank.

De nem csak a németeknél van gond: az UBS részvényei is 6 százalékot estek leginkább két ok miatt. Egyrészt azért, mert amíg a bank eredményei eddig az alacsonyabb kockázati profilon, az organikus növekedésen és a magas tőkehozamokon alapultak, addig a Credit Suisse felvásárlásával ez jelentősen megváltozott és bekerült egy jóval magasabb kockázatú portfólió. „Mindabba, amibe az UBS részvényesei bevásárolták magukat, eltűntek, valószínűleg évekre” – véli a Jefferies brókercég, amely ezért már nem is ajánlja vásárlásra az UBS kötvényeit.

A másik ok pedig az, hogy az amerikai hatóságok elkezdték vizsgálni a bankot, hogy vajon volt-e része az orosz oligarchák pénzének kimentésében. Erről itt írtunk bővebben:

Az orosz szankciók megsértése miatt az amerikaiak is megvizsgálnák az UBS-t és a Crédit Suisse-t

A washingtoni igazságügyi minisztérium azt vizsgálja, nem támogattak-e orosz oligarchákat abban, hogy kimentsék a pénzüket az Oroszországot sújtó szankciók alól. Az amerikai igazságügyi minisztériumnak feketelistája van azokról a bankokról, ahol olyan orosz oligarchák tartották a pénzüket, akik aktívan támogatják Vlagyimir Putyin háborúját Ukrajna ellen. Ezen a listán szerepel az UBS és a Crédit Suisse.

Mindezek miatt Európa szerte esnek a bankok részvényei, a szintén német Commerzbank 8 százalék feletti mínuszban is járt, de az OTP sem tudta kivonni magát a hatások alól és 4,5 százalékos estek a részvényei eddig.