Rekordbevétel mellett is váratlanul nagy veszteséggel zárta 2022 utolsó negyedévét a Richter – írtuk meg kedd reggel. A gyógyszeripari vállalat összes bevétele 27 százalékkal növekedett a 2021-es utolsó negyedévi adatokhoz képest, ám az adózott eredmény 40 milliárd forint veszteség lett, ami még a legpesszimistább előrejelzésekben prognosztizált 10 milliárdos mínuszt is meghaladta. A fő ok az infláció és a kormányzat által kiszabott közel 28 milliárd forint értékű különadó.

A negyedéves bevétel új rekordot döntött a Richternél, megközelítve a 224 milliárd forintot. Amennyiben az egész évet nézzük, úgy az árbevétel már meghaladta a 800 milliárd forintot, ami 27 százalékos növekedést jelent 2021-hez képest. A megugrásban szerepet játszott a devizaárfolyamok mozgása, ami 105 milliárddal növelte a bevételeket, enélkül 16 százalékos növekedést könyvelhettek volna el. Ugyanakkor jelentésében a vállalat hangsúlyozta, hogy az utolsó negyedévben már vesztesége származott a devizamozgásokból.

Nagyon bízunk abban, hogy a kormányzat által bevezetett különadó csak időszakos lesz, hiszen azt az árfolyamnyereség miatt szabta ki az állam, ami azóta eltűnt, sőt, veszteséget okoz – mondta keddi sajtótájékoztatóján Bogsch Erik, a cég igazgatóságának elnöke.

Éppen ezért úgy gondolják, immár nem indokolt a különadó kivetése a 2023-as esztendőre, mint Bogsch fogalmazott, ezzel Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszterrel fognak nagyot küzdeni. A különadó összesen 27,9 milliárd forintot tett ki, ami számszerűsítve azt jelenti Bogsch szerint, hogy ebből az összegből 56 százalékos fizetésemelést tudtak volna adni a mintegy ötezer dolgozójuknak – úgy számolva, hogy egy 1 százalékos béremelés félmilliárdos költséget jelentene a cégnek. De az összeg egyenlő a kutatás-fejlesztésre költött összeg 40 százalékával is. Éppen ezért tárgyalásokat kezdeményeznek a kormányzattal, hiszen „észérveink vannak”, és bíznak abban, hogy a költségvetés és a gazdaság helyzete is elősegíti, hogy idénre ne kelljen befizetniük az extra sarcot.

Orbán Gábor, a Richter vezérigazgatója ehhez hozzátette, hogy fair tárgyalásra számítanak, már csak azért is, mert mind az országnak, mind a cégnek az az érdeke, hogy ne kelljen tovább fizetniük. Éppen ezért azzal az alapforgatókönyvvel számolnak az idei évre, hogy nem lesz extraadóbefizetési kötelezettségük. Sőt, mivel ma már veszteségük származik az árfolyamváltozásokból, Orbán úgy fogalmazott, hogy számára elképzelhetetlen, hogy fennmarad. „Ha mégis így lenne, a Richter egy nemzetközi vállalat, az adóalapot mozgatni sem kell, hogy ne Magyarországon keletkezzen, hiszen az árbevétel több mint 90 százaléka külföldön keletkezik” – fogalmazott a vezérigazgató, aki azt sem zárta ki, hogy külföldi leányvállalatokat hoznak létre ennek érdekében. „Az elmúlt 30 évben mindig Magyarországon keletkezett a cég hozzáadott értéke, mert nem volt különadó. Reméljük, ez így marad a jövőben is” – mondta Orbán. Ugyanakkor egyből hozzátette azt is, hogy mindaddig, amíg hihetnek abban, hogy az adó átmeneti, nem indokolt komolyabb átrendeződés a cég működésében.

Nagy Mártont az Index kedd reggel megjelenő interjújában kérdezték arról, meddig maradnak fenn az ágazati extraprofitadók, a tárcavezető erre nagyjából azt válaszolta, addig, amíg extraprofitok keletkeznek – igaz, ő a banki és energetikai ágazatról fejtette ki a véleményét.

Az elmúlt év eredményeivel kapcsolatban Orbán azt emelte ki, hogy 2022 nagyon eredményesen zárult, az egyedi tételek – az árfolyamhatás, különadó és értékvesztés elszámolása – nélkül a 153 milliárd forintos üzemi eredmény 164 milliárdra nőhetett volna. Ez annak köszönhető, hogy az árfolyamhatást nem számítva minden területen növekedni tudtak, egyedül Ukrajnában volt csökkenés, ahol február végétől két hónapig nem tudtak szállítani, utána is csak a korábbihoz képest alacsonyabb mértékben.

Negatívan hatott az eredményeikre az infláció, a bérinfláció és az energiaárak megugrása is. De más területeken, így például a szállítmányozásnál is jelentősen nőttek a költségek, ahogy Orbán mondta, négyszer kellett megnövelniük az év elején erre szánt keretet, márpedig ilyen eddigi pályafutása során még sosem látott.

A könyvelésben megjelenő 24,5 milliárd forintos értékvesztésről azt mondta, hogy azt 3 k+f projekt terminálása okozta, de ebben semmi meglepő nincs, egyszerűen a kutatás-fejlesztésnél előfordul, hogy nem sikerül valami.

Ezek nélkül a tételek nélkül az üzemi eredmény megközelíthette volna a 200 milliárd forintot – vélte Orbán, aki optimista volt az idei évvel kapcsolatban, mint mondta, hasonló várakozásaik vannak, mint amilyenekkel a tavalyi évnek nekivágtak. „Ez bátor dolog, de a cég képes rá” – tette hozzá. Éppen ezért úgy számolnak, hogy szigorúan az árfolyamhatások nélkül minden soron 10 százalék körüli növekedést szeretnének elérni. Hasonló dinamikát várnak a működési költségeknél is, igaz, a kereskedelmi költségnél valamivel többet, a k+f-nél valamivel kevesebbet.

Egy, a gyógyszerhiányt firtató kérdésre Orbán úgy reagált, hogy nehéz erről úgy beszélni, hogy ne kapja meg a vádat, hogy riadalmat kelt. Ugyanakkor elmondta, hogy a stabil és biztonságos gyógyszergyártás feltételei folyamatosan szűnnek meg: az okok közé a munkaerőhiányt, az alapanyagellátásban jelentkező nehézségeket és az árak alacsony szintjét említette, ami miatt sok termék az önköltségét sem tudja kitermelni. „Nincs helyén kezelve az ellátásbiztonság kérdése. Európában se, de Magyarországon főleg, ahol a különadó minden terméket 8 százalékkal sújt, ennyivel csökken a gazdaságossága” – fogalmazott Orbán. Mindehhez Bogsch hozzátette, hogy már csak azért sem érti a magyar kormányt, mert az minden fronton azért küzd, hogy minden iparágban erősödjön a magyar jelenlét, miközben a különadó miatt a szlovén versenytársuk Magyarországon is 8 százalékos versenyelőnybe kerül.