Tavaly 2 millió forintba került a hűtőkapacitás üzemeltetése, ez az áremelkedések után már 20 millió forint. Ha hozzáveszem, hogy tavaly óta a szénsav és a különböző élelmiszeripari vegyszerek ára a többszörösére emelkedett, az alapanyag kb. 50–60 százalékkal, míg a bérek 20 százalékkal kerülhetnek többe, nyugodt szívvel kijelentem, hogy ez kigazdálkodhatatlan

– mondta a hvg.hu-nak egy nemrég megszűnt dél-dunántúli kisüzemi sörfőzde mestere.

Sokan juthatnak ugyanerre a megállapításra, mert az energiaválság hatására órási mértékben megugrottak a sörfőzés költségei. A sörgyártás ráadásul rendkívül energiaintenzív vállalkozás, akár gáz, akár elektromos árammal dolgoznak – magyarázta lapunknak Gyenge Zsolt, a Kisüzemi Sörfőzdék Érdekképviseleti és Érdekvédelmi Egyesületének elnöke. Az előrelátóak korábban hosszú távú szerződést kötöttek, így Gyenge több olyan sörfőzdéről is tud, akiknek 2023 végéig nem okoz gondot a gáz, vagy az áram megvétele. Bár ha a szolgáltatók felmondják ezeket a szerződéseket, még lehet probléma – ismerte el.

Gyenge Zsolt a Kisüzemi Sörfőzdék Érdekképviseleti és Érdekvédelmi Egyesületének elnöke, a Fóti Sörfőzde tulajdonosa

Facebook / Fóti Sörfőzde

Akiknek viszont lejárt a szerződésük, kivétel nélkül nehéz helyzetbe kerültek: az elnök tud olyan főzdéről, ahol 8–900 ezer forintról 3,5–4,5 millió forintra ugrott az éves gáz-, vagy villanyszámla. Az is problémát okoz az ágazatban, hogy gyakran elérhetetlen az energiaszolgáltatók központja, így van, aki még nem is tudja, hogy mennyit kell majd fizetnie. Az adósságok is elkezdtek nőni, van olyan főzde, aki már 16 millióval tartozik a gázszolgáltatónak – mondta Gyenge.

Arra a kérdésünkre, hogy az árak emelése mennyire segítene, Gyenge, aki a Fóti Kézműves Sörfőzde tulajdonosa is egyben, azt mondta, hogy ő biztosan nem fog emelni, mivel úgy látja, hogy elérte a plafont, így az áremelés nála egészen biztosan a vég lenne.

Máshol viszont nem tudják tartani a jelenlegi árakat, Sajgó Álmos, a Fehér Nyúl Sörfőzde alapítója, tulajdonosa arról számolt be a hvg.hu-nak, hogy januártól – az idei évre van szerződésük – az eddigiekhez képest háromszor magasabb áramárral kell számolniuk, ami miatt emelniük kell, hiszen náluk a főzés és a hűtés is árammal megy. Emellett mindennek nőtt az ára, így az alapanyagoknak – a malátáé például megduplázódott –, a csomagolóanyagoknak és a gyümölcsöknek is. Jó hír viszont, hogy túl vannak egy crowdfunding kampányon is, amivel sikerült közösségi finanszírozásban tőkét bevonni a cégbe. Sajgó szerint ennek további előnye, hogy egy elkötelezett vásárlóközönséget is bevonzottak. Összességében úgy látja, hogy nagyon nehéz lesz az elkövetkező időszak, de optimista, hogy jól jönnek ki belőle.

Nem ennyire bizakodó Gyenge Zsolt, aki kérdésünkre, hogy hány kisüzemi sörfőzde éli túl a válságot, azt mondta:

jelenleg kb. 80 kis sörfőzde van, a fele nem fogja megérni a tavaszt.

Gyenge szerint azok a főzdék fogják túlélni a válságot, akiknek hosszú távú szerződéseik vannak. Ez nemcsak az energiára vonatkozik, hanem az alapanyagokra is. „Immár 35 éve vagyok a szakmában, jó pár válságon vagyok túl, visszatekintve az előzőekre, most is úgy lesz, ahogy korábban, akik életben maradnak, megerősödnek" – mondta.

Gyenge szerint a kormány, amit lehetett megtett a jelenlegi helyzet javításáért. Sokan éltek például azzal a lehetőséggel az ágazatban, hogy a kkv-k számára a megemelt energiadíjak felét az állam megtéríti. Ez azonban csak decemberig jelent megoldást, és az érdekképviseleti vezető azt is hozzátette, aki hozzá volt szokva az 500 ezres villanyszámlához, amiből 5 millió forintos lett és abból „elengednek” 2,5 milliót, az még mindig nagyon fájdalmas.

AFP

Azt azonban nagy problémának tekinti, hogy a „sörtörvényt” nem igazán tartják be a vendéglátóhelyeken. A szabályozást két éve szavazták meg Kósa Lajos fideszes képviselő kezdeményezésére, és arról szól, hogy egy hely akkor kaphat felmentést a termékkizárólagosságot előíró megállapodások tilalma alól, ha a vendéglátóhelyen egy önálló kisüzemi sörfőzde termékét is árulják csapolva, és ez utóbbi mennyisége eléri az eladott sör 20 százalékát. Gyenge szerint ugyanakkor jellemzően nem tudják betartatni a jogszabályt, így nem lehet kapni csapolt kisüzemi söröket a kocsmákban, vendéglőkben.

Ez ügyben a kormányhivataloknál működő fogyasztóvédelemnek kellene fellépnie, nekik kellene ezt is ellenőrizniük a vendéglátóhelyeken, de szerinte kapacitásgondjaik vannak. Ez azonban az érdekképviselet elnöke szerint változhat, mert ők már kezdeményezték, hogy a Nemzeti Adó- és Vámhivatal legyen az illetékes hatóság. Ők egyébként is járnak ellenőrizni a vendéglátóhelyeket, azt is megnézhetnék, hogy betartják-e a „sörtörvény” előírásait. Gyenge úgy gondolja, ha ez megvalósul, akkor komoly segítség lehetne a sörfőzdék számára, hogy túléljék a válságot.