Csökken az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás, vagyis az ekho mértéke, az erről szóló kormányrendelet a Magyar Közlönyben jelent meg. A rendelet alapján

szeptember elsejétől nem kell megfizetni a közteher munkáltatókat terhelő, 13 százalékos részét, a kifizetői ekhót, vagyis csak a munkavállalókat, megbízottakat terhelő, összesen 15 százalékos ekho marad.

A döntéssel egyébként kiszélesítették a kedvezményben érintettek körét, hiszen a profi sportolók, sportszakági vezetők esetében már eddig is ez a rendszer élt.

Az ekho csökkentése a katából kiesetteket segítheti, hiszen kedvezőbbé válik az eddig vállalkozóként megbízottak foglalkoztatása. Van azonban egy szépséghibája a dolognak: az ekhót a tevékenységek viszonylag szűk köre esetén lehet választani. A 2005 óta meglévő adózási formát alapvetően a könyv- és lapkiadásban, illetve előadóművészetekben jellemző tevékenységek számára találták ki. Például beletartozhat a fodrászat vagy a cipészet, de csak abban az esetben, ha az köthető valamilyen produkcióhoz. Tehát egy fodrász akkor ekhózhat, ha mondjuk egy filmforgatáson vagy egy színházi előadáshoz készít frizurákat, de ha csak egyszerű szolgáltatást végez az utcáról betérők számára, akkor nem. Újságírók, szellemi szabadfoglalkozásúk, grafikusok, fotósok, fordítók, stb. számára azonban segítséget jelenthet a változás.

Ezen túl, ahogy fentebb emlíettük, azok is alkalmazhatják az ekhót, akik valamiféle sporttevékenységből szereznek bevételt, például edzőként, sportolóként, sportszervezőként, akár nemzetközi sportszövetség alkalmazásában.

Az ekhónál további fontos kitétel, hogy legalább a minimálbér után meg kell fizetni az általános szabályok szerint a közterheket, tehát az szja-t, a szochót és a tb-járulékot, ebben az esetben a jövedelem felső határa 60 millió forint. Viszont, ha például a zenész jövedelme az éves minimálbért nem éri el, mert például csak négy órában foglalkoztatják, akkor az ekhos bevételt arányosítani kell, így esetében az éves bevételi határ 30 millió forint – írja a Pénzügyminisztérium.

A tárca közleménye szerint tavaly 41 ezren választottak ezt az adózási formát, szeptembertől azonban ez a szám jelentősen megnőhet.

A Magyar Közlönyben megjelent másik rendelet a katából áttérők adminisztrációs terheit enyhíti. A közkereseti társaságok, a betéti társaságok, az egyéni cégek és az ügyvédi irodák a kata megszűnésével ugyan átkerülnek a számviteli törvény hatálya alá,

az érintettek azonban az általános szabályoktól eltérően mentesülnek a nyitómérlegük könyvvizsgáltatási kötelezettsége alól, ezzel könnyebbé válik az adminisztráció és a könyvvizsgálat költségét is megspórolhatják.

A másik könnyítés a katás cégek korlátlanul felelős tagját, jellemzően a betéti társaságok beltagját érinti. A katás cégnek nem kell megvárni a cég egyszerűsített végelszámolással történő megszűntetését, mert már az egyszerűsített végelszámolás bejelentésének a napjától nyilvántartásba lehet venni egyéni vállalkozóként a korlátlanul felelős tagot (beltagot). Így

a katás betéti társaság beltagja akár már a rendelet kihirdetését követően (átalányadózó) egyéni vállalkozó lehet.

Megjelent ugyanakkor az a rendelet is, amely lehetővé teszi a cégek számára, hogy a társasági adót euróban vagy amerikai dollárban fizessék. Az újítás azoknak a cégeknek hozható elsősorban könnyebbséget, amelyeknek bevétele részben vagy teljes egészében devizában érkezik be. Ehhez annyit kell tenniük, hogy a devizaadózást előzetesen bejelenti az adóhivatalnak az adóév első napját megelőző hónap első napjáig nyújthatja be. Az elutalt euró vagy amerikai dollár összege az utalással érintett bankszámla megterhelésének napja szerinti, a Magyar Nemzeti Bank által e napra közzétett árfolyammal számított forintösszegben kerül jóváírásra az adózó adószámláján. A bejelentés már a 2022. szeptember 30-át követően kezdődő adóév tekintetében is megtehető.