A magyar gyógyszergyártó kiváló negyedévet zárt, ebben szerepet játszik a forint gyengülése, illetve a dollár és a rubel erősödése is.
Jelentős növekedést ért el az oroszországi piacon az elmúlt időszakban a Richter – erről Orbán Gábor, a Richter Gedeon Nyrt. vezérigazgatója beszélt a társaság második negyedéves eredményeit bemutató sajtótájékoztatón. Orbán szerint a bővülés hátterében a háború kitörése után elsősorban a felhalmozási beszerzések jelentették, majd azt követően az áremelések hatására nőtt a forgalom: a Richtert érintően 23 százalékos drágulásról van szó. Piackutatók által mért adatok szerint a gyógyszerek patikai forgalma rubelben mérve mintegy 30 százalékkal nőtt az év első öt hónapja során elsősorban áremelések következtében.
Az orosz piacon mind a mai napig magas a kereslet, legalábbis a Richter forgalmán – illetve a gyógyszerpiacon általában – nem látszik az orosz gazdaságot érintő visszaesés, az elszabadult infláció. Ettől függetlenül a háború és a szankciók komoly sokkot jelentenek az orosz gazdaság számára.
Változott a helyzet a gyógyszergyártó másik nagy piacán, Ukrajnában is a második negyedévben. A háború kitörése után az ukrán piac teljesen leállt, áprilisban sikerült megegyezni egy szállítmányozó céggel, emellett az ukrajnai vevők el tudták kezdeni fizetni a megrendeléseket. (Ukrajnában a bizonytalan helyzetre való tekintettel főleg előre fizetnek a szállításokért.) Az ukrajnai forgalom a helyzet valamelyest bekövetkezett normalizálódása ellenére sem éri el a háború előtti volument, annak csak körülbelül fele – emelte ki Orbán Gábor.
A vezérigazgató szerint jelenleg rosszabb a helyzet, mint a koronajárvány idején. A szállítmányozás akadozik, az alapanyag-ellátás nehézkes, az energiaárak pedig elszálltak. Utóbbiak a Richtert közvetlenül még nem érintik a meglévő hosszú távú szerződések miatt, ám a leányvállalatoknál már érezni a hatásokat. A gőzfelhasználás költsége például milliárd forintos összeggel nőtt. Az oroszországi gyáregység esetében még az alkatrészellátás is nehézségekbe ütközik. Egy szóval sok a nehézség, de ezek egyelőre menedzselhetőek.
Ez is hozzájárul ahhoz, hogy a társaság a vártnál is jobb eredményt ért el a második negyedévben. Az árbevétel a várt 186 milliárd forint helyett közel 193 milliárd forint lett. Az adózott eredmény a várt 61,8 milliárd forintnál 24 százalékkal magasabb, 76,5 milliárd forint lett.
Ugyanakkor az árfolyamváltozások – vagyis a forint gyengülése – is kedvezően érintették a jelentős exportőr Richter eredményét. Közben erősödött a dollár az euróval szemben, és a rubel sem gyengült, sőt erősödött – nemhogy a háború előtti, de 2016-os szinteken mozog. A háborús helyzet azonban a többi volt szovjet tagköztársaságot (FÁK-országokat) jelentősen sújtja, a devizáik leértékelődtek, a vásárlóerő csökkent, ezt érzi a Richter is.
Az inflációs nyomás a Richternél a hosszú ellátási láncokon csak lassan fut keresztül, a költségoldalon még nem látszik a magasabb árak hatása. Ez azonban nem marad így, az infláció mindössze később fogja „kimutatni a foga fehérjét” – mondta Orbán Gábor.
A Richter első féléves üzemi eredményhányada 30 százalék fölött volt, ilyet egyetlen vállalat sem tud Magyarországon produkálni. Legalábbis olyan, amelyik a piacról él – tette hozzá Orbán Gábor. Az árfolyamhatás nagy kockázatot jelent, és persze a háborús helyzet is. Ha minden feltétel marad úgy, ahogy most áll, a 2022-es célok teljesíthetőek, az eredmény árfolyamhatás nélkül is nőhet 10 százalékkal. Az árbevétel tekintetében nem várható ekkora növekedés, hiszen az ukrán piac részben elveszett.