Az ukrajnai háború, ezzel együtt az Oroszországhoz fűződő viszony volt az egyik legfontosabb témája Emmanuel Macron és Marine Le Pen tévévitájának. A francia elnökválasztás két talpon maradt jelöltje a vasárnapi második forduló előtt vitázott egymással, a túlfűtött, közbekiabálásokban bővelkedő esemény majdnem három órán át tartott.

Most mindkét jelölt arról beszélt, hogy Franciaországnak Ukrajnát kell támogatnia védelmi eszközökkel, pénzzel, a menekültek fogadásával. Ahogy az várható volt, Le Pen minden erejével próbált kihátrálni a korábbi álláspontjából, hiszen egészen az orosz–ukrán háború kezdetéig Vlagyimir Putyin nagy támogatója volt.

Macron ugyanakkor felemlegette: nem lehet független az orosz hatalomtól Le Pen, hiszen még most is törleszti azt a hitelt, amit 2015-ben egy orosz banktól kapott. De azt is megemlítette az újraválasztásért küzdő elnök, hogy Magyarországról is jutott Le Pennek 10,6 millió euró hitel a mostani kampányához – mint a vagyonnyilatkozatok alapján megírtuk, ezt az MKB adta a szélsőjobboldali jelöltnek.

Le Pen tagadta, hogy a 2015-ben megkapott orosz hitel azért lett volna jutalom vagy támogatás, mert 2014-ben elismerte a Krím annektálását. Azzal válaszolt Macron vádjaira, hogy kénytelen volt külföldről hitelt felvenni a kampányához, mert politikai nézetei egyetlen francia bank sem adott neki pénzt. Macron erre azzal vágott vissza, hogy más szélsőjobboldali jelölt (Eric Zemmour) sem fordult orosz pénzintézethez.

Le Pen arról is beszélt, hogy ugyan szerinte nincs olyan, hogy európai szuverenitás, mert nincs európai nép, hangsúlyozta ugyanakkor, hogy nem léptetné ki Franciaországot az EU-ból, mire Macron annyit mondott, ezek szerint a programja 80 százalékát megváltoztatta hirtelen.

Fontos téma volt még a megélhetés, nem véletlenül: a megugró energiaárak és általában a drágulás komoly teherként nehezedik a franciákra, Le Pen éppen ezt hangsúlyozva tudta megerősíteni támogatottságát az első forduló előtt. A Nemzeti Tömörülés jelöltje állandó megoldásként áfacsökkentést ígért a fosszilis energiatermékek esetében (ezt az uniós szabályok jelentősen korlátozzák egyébként), ezt Macron bírálta, mondván az adó csökkentése nem feltétlenül jelenik meg a fogyasztói árakban. Az elnök a franciák által is alkalmazott ársapkát hatékonyabb megoldásnak nevezte.

A legfrissebb közvélemény-kutatások szerint – amelyeket a hétvégén és a mostani hét első felében készítettek el – Macron a szavazatok 53-56 százalékára számíthat vasárnap, vagyis egyértelműen ő van előnyben, és egy kicsivel jobb számokat hoznak ki neki, mint közvetlenül az első forduló utáni felmérésekben. De ahhoz azért ez elég kis különbség, hogy a 2017-es választással ellentétben itt azért még egyáltalán ne lehessen biztosnak mondani azt, hogy ő fog győzni.