Húsvét előtt derült ki, hogy a tojás is drágul: az ünnepek előtt átlagosan 10-15 százalékkal többet kell érte fizetni. A Magyar Húsiparosok Szövetségének elnöke is jelentős áremelést harangozott be az ünnepek előtt, Éder Tamás arra hívta fel a figyelmet, hogy a világpiacon néhány hét alatt bekövetkezett 60 százalékos drágulásnak előbb-utóbb meg kell jelennie az üzletekben is.

Most az áremeléseket túlnyomórészt az orosz–ukrán háború következményeként könyveljük el, de szakértők szerint a háború befejeztével sem rendeződik vissza a piac. Egyfelől a jelenleg igen bizonytalannak tűnő békemegállapodás után is feltehetően egy hidegháborús környezetre készülhetünk, másfelől a mezőgazdaság zöld programja is drágulást hozhat, és hozott volna háború nélkül is.

Reviczky Zsolt

A G7 bolti felmérésében 11,71 százalékos áremelkedést tapasztalt az idén és a tavaly februári árak között. A tavalyi és az idei márciusi árak között már 21,6 százalék volt a különbség. A G7 cikkében vázolt árnövekmények összehasonlításából elég egyértelműen az látszik, hogy a féltucatnyi hatósági áras termék bevezetése egy szemernyit sem tűnik hatékony eszköznek, és még az átmenetinek látszó árrobbanásra sem orvosság.

Raskó György agrárközgazdász a háztartások oldaláról megközelítve azt állapította meg, hogy a jövedelemarányos fogyasztás is nő: a 2000-es években még a jövedelmük 20 százalék alatt költötték a családok élelmiszerre, ez 2010 után felment 24-26 százalékra is, az agrárközgazdász becslése szerint pedig rövidesen a 30 százalékot is biztosan eléri, ez a növekedés nyilvánvalóan a kisebb jövedelmű háztartásokban még ennél is magasabb lehet. Magyarországon a minimálbér idei 20 százalékos emelése ideig-óráig volt elég a száguldó infláció kompenzálására, mostanra jórészt felzabálta a drágulás a jövedelmek emelkedését. Az élelmiszerek egy része, húsok, tej, tojás, már korábban az 5 százalékos áfa körébe került, de azért itt is van még mozgástér, hogy az infláció hatásait csökkentse a kormány, ugyanis az Európai Unió decemberben hagyta jóvá, hogy a tagországokban a zöldség-gyümölcs szektorban akár nullaszázalékos forgalmi adót is be lehessen vezetni.

Drágulás minden áron

Az áfacsökkentés azonban nem feltétlenül hoz hosszú távon fogyasztóiár-csökkenést, hiszen a termelők inkább saját veszteségeik csökkentésére tarthatják vissza a forgalmi adók összegét. Újabb megoldás lehet a zöld előírások visszafogása.

Az EU a háborús ársokk tompítása miatt a zöldítési előírások egy részét visszatolta a fiókba. Az ukrán és a szankciók miatt az orosz gabonaexport miatti hiány részbeni feloldására az európai gazdálkodók engedményeket kaptak, nem kell ugaroltatniuk, azaz nem kell pihentetésre kihagyni területeket, hanem lehet vetni. Ha a vetés mellett dönt egy termelő, akkor is megkapja a zöldítésért járó támogatást.

Raskó szerint az engedménnyel az idén 300 ezer hektárral, jövőre 500 ezer hektárral növelhető az európai termőterület, ami egy hektáronkénti 8 ezer tonnás hozammal számolva 4 millió tonna plusztermést jelent, ennyivel enyhíthető az árakat a csillagos égbe röpítő gabonahiány. Tehát a zöld programot módosítva, rövid távon sikerülhet valamelyest enyhíteni az inflációs nyomáson, környezetvédelmi szakemberek viszont zsákutcát emlegetnek. Ők az eddigi export-import függőség fennmaradását látják az eddigi intézkedésekben, holott hosszú távon éppen az élelmiszer-termelésben az önrendelkezés jelenthetne megoldást Európa számára. A zöld álláspont szerint az imént említett felmentés és a növényvédőszer használatának csökkentése érdekében tett lépések megállítása, amelyről éppen jelenleg folynak az egyeztetések, újabb zsákutcába tereli a mezőgazdaságot.

Reviczky Zsolt

Raskó, aki maga is nagygazdaságot irányít, úgy becsüli, a növényvédőszer használatának felére csökkentésével az agrárvállalkozások jövedelmezősége is csökkenne, és jóval alacsonyabb terméshozamok lennének elérhetők, ami most elég érzékenyen érintené a piacot. A zöldítési intézkedések mellett vannak olyan állatjóléti kötelezettségek, amelyek szintén drágulást hozhatnak a fogyasztók számára. Ezeknek az intézkedéseknek ugyanis a szakember szerint nincs hatékonysági hozadéka, így csak pluszköltséget jelent a gazdálkodónak.

Raskó szerint az építőanyagok drágulása csak súlyosbítja a helyzetet. A szakember a saját példáját hozta fel, éppen egy állatjóléti beruházást kezdett meg a vállalkozó még tavaly, de már most legalább 20 százalékkal emelkedtek a költségek. Hasonló a tojástermelésben a ketrecek alapterületének növelése is, ami szintén árnövekedést hoz magával, az alternatív vagy a szabadtartás és az ökológiai technológia pedig a szlovák baromfitartók szakmai szervezete szerint még magasabb tojásárakat jelenthet. Magyarországon egyelőre a háború miatt az uniós piacról kieső ukrán tojás miatt emelkednek az árak, de háború nélkül is drágulásra számíthattunk volna. A fenntartható gazdálkodás követelményeit nem süllyeszthetjük el a fiókokba, mert akkor tovább csökken a termőterület, a megmaradó területeket az intenzív gazdálkodás tenné továbbra is egyre terméketlenebbé, a növényvédőszerek pedig éppen az egészséges élelmiszerek termelését tenné kockázatosabbá.

„Az áraknak az ökológiai igazságot kell kifejezniük” – idézte az új német agrárminisztert Fórián Zoltán, az Erste Bank agrárszakértője. Fórián a hvg.hu-nak azt is írta, láthatóan egyetértve a német agrárminiszterrel, hogy az élelmiszerek egyelőre nem a valós költségek felől árazódnak. A szakértő szerint egyre nagyobb az igény a fogyasztók részéről a minőségi, egészséges élelmiszerek iránt, ugyanakkor a kereskedelem az alacsony árakkal vonzza a vásárlókat, ami szerinte káros folyamatokat indított el, szemléletváltásra volna szükség. Ha azok a törekvések, amelyek az élelmiszerek valós költségeinek meghatározásán alapulnak, érvényre jutnak, az mindenképpen áremelkedéssel jár.

Reviczky Zsolt

Raskó György úgy látja: az áfacsökkentés mellett más eszközzel is fel kellene vértezni, legfőképpen a rászorulókat a drágaság ellen. A Tesco most azt jelentette be, hogy a nyugdíjasok számára kedden kínál kedvezményt, az agrárközgazdász azonban más módszert javasol: egyfajta élelmiszer-utalvány programot.

Jegyrendszer újratöltve?

Bár a jegyrendszer a második világháború termékhiányos időszakát idézi, jelenleg is van ennek újraértelmezésére példa. New Yorkban például 18 év alattiak kaphatnak ételjegy-kártyát, ami úgy működik, mint egy prepaid bankkártya. A kártyát 800-1000 dollár értékben kapják a jogosultak, csak élelmiszert vásárolhatnak belőle, de gyorsétteremben vagy étteremben már nem használható.

Raskó György szerint egy ilyen típusú támogatás bevezetése itthon a SZÉP-kártyához hasonlóan működhetne. 

A bankok februári adatai szerint a SZÉP-kártya-forgalmuk 15-25 százalékát az élelmiszerköltés tette ki, ez is azt támasztja alá, hogy igény volna erre a megoldásra. A cafeteriának az iménti típusából azonban a munkavállalók nagyjából fele részesül, az élelmiszerekre pedig minden háztartásban költenek. Vélhetően éppen a legjobban rászorulók családtagjai nem olyan munkahelyen dolgoznak, ahol béren kívüli juttatásokat is biztosít a munkáltató, így az élelmiszerek drágulása éppen őket sújthatja a legnagyobb mértékben. Főként abban az esetben, ha igaznak bizonyulnak azok a szakértői vélemények, amelyek szerint az élelmiszerek drágasága még hosszú ideig velünk marad.