Ajándékozz éves hvg360 előfizetést!
Kiperelte és nyilvánosságra hozta a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) a közvilágítási pályázatok ügyében folytatott OLAF-jelentés szövegét. A vizsgálat szerint több mint 43 millió eurónyi kár érte az uniós költségvetést.
A Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) az Eleven Gyál civil csoportot képviselve megszerezte és nyilvánosságra hozta Tiborcz István cége, az Elios közvilágítási beruházásaival kapcsolatos visszaéléseket feltáró OLAF-jelentést. A jelentés összegzése szerint
csalás, kartellezés és más típusú visszaélések is történtek az ügyben és erre bizonyítékokat is találtak.
Az uniós költségvetésnek okozott kár 43 millió euró, vagyis mai árfolyamon több mint 13 milliárd forint.
A 2009-es, 2012-es és 2014-es Környezet és Energia Operatív Program (KEOP) pályázatokon történt visszaélések ügyében az OLAF 2017 decemberében zárta le az Elios társaság által Magyarországon, uniós pénzügyi hozzájárulással megvalósított közvilágítási projektekre vonatkozó vizsgálatát. Ezután küldték el jelentésüket a magyar hatóságoknak az intézkedésekre vonatkozó ajánlásokkal együtt. A magyar rendőrség 2018. november 6-án szüntette meg a nyomozást bűncselekmény hiányában.
2019-ben, egy gyáli civil csoport, az Eleven Gyál azt állította, hogy a település egyes helyein az Elios által telepített közvilágítás nagyon rossz minőségű és nem megfelelő. A civilek a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) segítségével az OLAF-ot felügyelő Európai Bizottságtól kérték a jelentés kiadását, a Bizottság viszont megtagadta a hozzáférést, mivel a jelentéseket kizárólag az érintett országok hatóságai számára kell kiadniuk, azok pedig maguk dönthetik el, hogy nyilvánosságra hozzák-e a dokumentumokat. Ekkor fordult az uniós bírósághoz a jelentéshez hozzáférést kérő Homoki Andrea, az Eleven Gyál tagja.
A dokumentumban mindenhol kitakarták az Elios cégnevét, de már a harmadik oldalon közlik, hogy mind a harmincöt LED-es közvilágítási projektben jelen volt főkivitelezőként, vagy a konzorcium tagjaként egy cég. Az OLAF különböző forrásokból kapott információk alapján megállapította, hogy
a cég manipulálta a pályázati eljárásokat, egy mérnöki tanácsadó vállalkozással összejátszva.
A két cég vezetésében is találtak azonosságot, de ezek az információk szintén csak kitakarva szerepelnek. (A 133 oldalas jelentésből 19-et teljesen kitakartak.)
A KEOP-2009-5.3.0/A program három projektje kapcsán több komoly szabálytalanságot találtak. A KEOP-2012-5.5.0/A és KEOP-2014-5.5.0/K projektpályázati felhívások pedig azért bizonyultak szabálytalannak, mert a hatóság nem tartotta tiszteletben a pályázókkal szembeni megkülönböztetésmentes bánásmód elvét és a méltányos bánásmódhoz való jogaikat. Lényegesen módosították a felhívás tartalmát anélkül, hogy erről az összes pályázót megfelelően tájékoztatták volna és meghosszabbították volna a jelentkezési határidőt. Ez a szabálytalanság az egész felhívást érinti, nem csak a vizsgált projekteket.
A KEOP-2012-5.5.0/A projekt kapcsán a hatóság csak a kérelmezők által benyújtott dokumentumok alapján fogadta el a pályázatot, ami a szállítandó LED-lámpák várható élettartamáról szólt
A 32 KEOP-2012-5.5.0/A és KEOP-2014-5.5.0/K projekt kapcsán is számos pályázati szabálytalanság történt. Hiányosnak találták például a pályázati eljárás közzétételét, diszkriminatívnak a műszaki leírást, amelynél a pályázat egy adott gyártó javára szolgált.
A KEOP-2012-5.5.0/A projektek esetében szervezett csalásra utaló bizonyítékokat találtak. Ilyen volt például a költségbecslés az ár mesterséges növelésével, hamisított dokumentumok a projektpályázat során, a személyzet jogellenes részvétele a projektpályázat elkészítésében annak érdekében, hogy a szerződést az egyik tanácsadóhoz kapcsolódó cégnek ítéljék oda, valamint jogellenes megállapodást találtak az építési vállalkozó és az egyik gyártó között.
Hódmezővásárhely és Siófok esetében a pályáztatás csupán országos felhívással történt nemzetközi pályáztatás helyett, mert beszerzés helyett beruházási eljárásnak minősítették. A paksi és a siófoki projekteknél diszkriminatív volt a pályázati kiírás.
A jelentés kitér arra is, hogy a meg nem nevezett cégnek 2009 előtt szinte semmilyen bevétele nem volt, azután pedig kizárólag EU által finanszírozott energia támogatási programokból gazdagodott. A két meg nevezett cég között személyi összefonódásokat is találtak.
Az Elios Zrt. 2010 márciusában, a Fidesz közelgő kétharmados győzelme pillanataiban kezdte meg közvilágítási pályafutását: a Lázár János vezette Hódmezővásárhellyel kötötte meg első szerződését a közvilágítás korszerűsítésére. Ez volt a referenciamunka, a megbízást pedig sorra követte a többi. Az Elios szárnyalt, 2015-ben 7,6 milliárdos árbevétele és 1 milliárdhoz közeli adózott eredménye volt.
A cég korábban Tiborcz István érdekeltségébe tartozott, az üzletember 2013 szeptemberében vette el Orbán Viktor miniszterelnök legidősebb lányát. Az Elios legsikeresebb éve elején, 2015 áprilisában aztán Tiborcz kiszállt a cégből.
Az Elios projektjei jobbára a 2007–2013-as költségvetési ciklus támogatásaiból valósultak meg. Az unió utólag finanszírozta volna a beruházásokat. Ez azonban soha nem történt meg, az OLAF vizsgálata nyomán ugyanis az Európai Bizottság nem hagyta jóvá a kifizetéseket.
A kormány azonban a 2018-ban induló, sikertelen egyeztetéseket követően sem állt el a projektek finanszírozásától, a támogatási körből kivett 13 milliárd forintot az adófizetők pénzéből fizette ki a cégnek.
Az Elios tavaly szeptemberben került végelszámolás alá, a botrány egyik legfontosabb cége, a Sistrade Kft. pedig már áprilisban a jogutód nélküli megszűnés mellett döntött. A cég tulajdonosa, Hamar Endre 2013 januárja és 2014 áprilisa között a Sistrade-ben és az Eliosban is tulajdonos volt. Hamar Endre egy iskolába járt Tiborcz Istvánnal, majd 2011-től közös vállalkozást működtettek Hamar & Tiborcz Jogi és Gazdasági Tanácsadó és Szolgáltató Kft. néven.
