Ajándékozz éves hvg360 előfizetést!
Bár az agrárkamara hangsúlyozta, hogy az árstop nem érintheti a termelőket, mégsem marad hatás nélkül. Alkupozíciójukat gyengítheti a kereskedőkkel szemben a hatósági árstop, és félő, hogy az ő árujuk helyett olcsóbb import élelmiszer jelenik meg a boltokban. Ennek jeleit már most megtapasztaltuk.
Spanyol sertéshúst találtunk a CBA több budapesti üzletének sertéspultjában - az igen kedvező árú termékek forgalmazása semmilyen szabályba nem ütközik, ékes cáfolata azonban a Nemzeti Agrárkamara azon állításának, hogy az árstop nyomán nem fog megnőni olcsó importtermékek aránya a hazai üzletekben.
Az import felbukkanása - ahogy az árstop általában - természetesen nem hátrányos a hazai fogyasztók számára, annál nagyobb érvágás az alapanyagokat már egy jó ideje csak önköltségi ár alatt értékesítő termelőknek, vagy éppen azoknak az üzletláncoknak, például az Aldinak vagy a Lidlnek, amelyek vállalták, hogy polcaikra magyar élelmiszert tesznek. Amíg azonban utóbbiak számára ez veszteséget jelent, a hazai termelőknek akár végzetes lehet.
A pár nap múlva élesedő, hat élelmiszercsoportot érintő árstop esetében ugyanis - a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara kiadott állásfoglalás szerint - az új (régi) fogyasztói árakat úgy kell meghatározniuk a kereskedőknek, hogy a mindenkori hatályos átadási árat veszik figyelembe. Vagyis mostantól az októberit - magyarul a termelők nyeljék le az alacsonyabb értékesítési árakból fakadó bevételcsökkenést.
Több száz kereskedő egyezkedett több ezer beszállítóval, közöttük kicsik, nagyok egyaránt. Kinek így, kinek úgy sikerülhetett az alku, a kialkudott ár üzleti titok marad. Vámos György, az Országos Kereskedelmi Szövetség főtitkára szerint egyedi esetekben az is előfordulhat, hogy a most bevezetett hatósági fogyasztói ár alacsonyabb, mint a beszerzési ár, pedig elvileg ezt akadályozza a tisztességtelen piaci magatartást tiltó törvény. A másik megoldás természetesen az alacsonyabb beszerzési ár, ennek azonban korlátja az, hogy a termelőknek nőnek a költségei.
A takarmányárak már egy jó ideje emelkednek, az energia drágulása csak tovább tolja felfelé az állattartók költségeit. Tavaly októberben a hvg.hu írt arról, hogy a sertéstartók gyakorlatilag már magasabb költségen állítják elő a húst, mint amennyiért a boltban azt megveszik. Ez a helyzet azóta sem javult, miközben a sertés európai ára tovább esett - vagyis amit a magyar termelők már nem tudnak bevállalni, azt Európa nagy termelőitől könnyen be tudják szerezni.
Nem csak a húságazatról van szó: a tejtermelők éppen decemberre tudtak kialkudni maguknak egy 10 százalékos átadási áremelést a kereskedőknél, a továbbiakban erre nem nagyon lesz lehetőségük, pedig a nyerstej piaci árának megállíthatatlan emelkedése nem áll meg a határokon. Az európai nyerstej árakhoz késve igazodik a hazai, de a tavalyi 10 százalékos emelés sem egyenlíti ki a kasszát, a tejtermelők további átadási áremelést szerettek volna elérni.
Miért nem a takarmány árát fagyasztják be?
- veti fel László Róbert, a Makói Hagymakertész Kft ügyvezetője. A cég már régen nem hagymát termeszt, hanem tehenészetet működtetnek, a termelői csoportban 85-en vannak, fejenként napi 75 ezer kg tejet állítanak elő. A második legnagyobb hazai tejüzem, az Alföldi Tej Kft. részvényesei is egyben, így duplán érzik az árbefagyasztás hatását.
Az üzemben 130 féle terméket gyártanak, a folyótej 10 százalékát teszi ki a hatósági árral érintett 2,8 százalékos UHT. Ez nem megrázó tétel a palettát tekintve, de egyfelől minden forint számít, másfelől pedig egy alkufolyamatot szakított meg a hatósági ár bevezetése. Most kellene tervezni az évet, májusban ül össze a tulajdonosi közgyűlés, oda pozitív tervet kellene letenni, teljes a bizonytalanság.
Információink szerint éppen a napokban kérte a tagokat a Tej Terméktanács, hogy írják össze, hogy mely gazdaságban mennyi marhát tartanának meg, illetve kik azok, akik felszámolják a tehenészetüket. Ugyanis a takarmány- és az energiaárak emelkedésével már nem tudnak versenyben maradni, többe kerül megetetni az állatokat, mint amennyit a tejért fizetnek. A baromfi ágazatban a tejesekhez hasonlóan gondolják azt, hogy elkerülhetetlen náluk is a költségek beépítése a fogyasztói árakba, de a hatósági árak bejelentése, ha nem is terjed ki minden termékre, rontotta az alkupozíciókat.
A Magyar Fajtiszta Sertést Tenyésztők Egyesületének termelői csütörtökön gyűltek össze Gyomaendrődön, itt az elnök az európai túltermelés rossz kezelésére hivatkozva
azt javasolta a gazdáknak, hogy gondolják át, folytatják-e a termelést, csak azok maradnak talpon, akiknek van földjük, amin takarmányt tudnak termelni, illetve akik technológiát is tudnak váltani.
Kiss György elmondta a hvg.hu-nak is, hogy nagyjából harmadával haladja meg a termelés a keresletet, Európa az afrikai sertéspestis miatt bevezetett importkorlátozások miatt nem tudta levezetni a felesleget, így katasztrofálisan alacsonyak az árak.
