A kormány a vállalkozások kezébe adja a lehetőséget, hogy az oltatlanokat ne engedjék dolgozni. Várhatóan sok cég lesz, amelyik ezt be fogja vezetni. Kirúgni azonban nem lehet senkit, csak fizetés nélküli szabadságra küldeni. A vállalkozásnak sem érdeke, hogy a munkavállalója ne dolgozzon, ráadásul egyre nagyobb a munkaerőhiány a gazdaságban.
A cégek jogot kapnak, hogy a munkavégzés feltételeként előírják a védőoltást – jelentette be Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a Kormányinfón. A bejelentés teljesen váratlanul érkezett, a kormány részéről még csak utalás sem érkezett arra, hogy ilyesmire készülnének – igaz, arra sem, hogy a tömegközlekedési eszközökön vagy bárhol újra kötelezővé akarnák tenni a maszkviselést.
És az is igaz, hogy a járvány negyedik hulláma Magyarországon is egyértelműen berobbanóban van. Az oltási program pedig kifulladt, a holtpontról való kimozdításához egyértelműen változásra van szükség, a még beoltatlan embereket ösztönözni kell, hogy oltassák be magukat.
Az innovációs minisztériumban (ITM) heti rendszerességgel, gazdasági képviseletek és szervezetek vezetőinek részvételével tartott értekezleteken már régen téma volt, milyen intézkedéseket tehetnek a munkáltatók, és felmerült a kötelező oltás kérdése is. Azonban a miniszter bejelentése előtt erről pont nem esett szó, a munkáltatói képviseleteket se az ITM-ben, se a minimálbér-tárgyaláson nem tájékoztatták a készülő jogszabályról – mondja a hvg.hu-nak Perlusz László, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) főtitkára.
Kirúgni nem lehet, de nem is dolgozhat
Az új szabályoknak azonban megágyazott az Alkotmánybíróság a miniszteri bejelentés előtt egy héttel nyilvánosságra hozott határozata, amely kimondta: általában véve különbséget lehet tenni az oltottak és az oltatlanok között. A döntésből az következett, hogy a munkahelyeken is különbséget lehet köztük tenni. Ennek a hatályos jogszabályok szerint vannak határai, kirúgni senkit nem lehet azért, mert oltatlan, sőt még a munkavégzés helyétől is csak korlátozottan lehet eltávolítani. A döntés inkább az előtt nyitott egyértelmű utat, hogy a munkáltatók pozitívan megkülönböztessék azokat a munkavállalóikat, akik beoltatták magukat, például prémiumokat kínáljanak.
Ezeket a korlátokat fogja kiterjeszteni a kormány, egy Gulyás ígérete szerint napokon belül megjelenő kormányrendelettel. Az új szabályok szerint:
- Bármely munkaadó kötelezővé teheti az első két oltást. A harmadik nem kötelező. Aki orvosi igazolás alapján nem kaphat vakcinát, felmentést élvezhet.
- Ahol a munkáltató kötelező oltást vezet be, az első oltást december 15-ig kell megkapni.
- Egy évig fizetés nélküli szabadságra kell küldeni a vakcinát nem felvevő munkavállalókat. Ha egy év múlva még aktuális a kérdés, akkor pedig el is lehet őket bocsátani.
- A fővállalkozó az alvállalkozója számára nem írhat elő kötelező oltást – vagyis ez a lehetőség csak a foglalkoztatotti jogviszonyra fog vonatkozni.
Fontos, hogy Gulyás is hangsúlyozta, hogy továbbra sem lehet majd kirúgni senkit azért, mert nincs beoltva. Azonban a munkavégzés feltételéül szabható az oltás – és aki nincs beoltva, azt ugyan állásban kell tartani, de fizetés nélküli szabadságra lehet küldeni.
Szinte biztos, hogy nem alkotmányellenes
Az általános alkotmánybírósági határozat ellenére várható, hogy a kormány új – és valóban jogkorlátozó – intézkedései az Ab elé fognak kerülni. „Őszintén bízom abban, hogy a meghozott döntésünket az Alkotmánybíróság nem fogja alkotmányellenesnek tartani, mert megfelel az európai gyakorlatoknak is” – mondta Gulyás Gergely. Ebben egyébként igaza van, az olaszországi szabályozás például ilyen. És az is furcsa lenne, ha az általános érvényű döntés után az Ab pont ezeket a korlátozásokat tartaná alaptörvény-ellenesnek.
Az Ab érvelése szerint mivel az oltás beadatása után nagyon csekély a valószínűsége a megfertőződésnek, még kisebb a kórházba kerülésnek és még marginálisabb az elhalálozásnak, azok,
akik védettségi igazolvánnyal rendelkeznek, mert beoltatták magukat vagy a fertőzésen túljutottak, nem alkotnak homogén csoportot azokkal, akik személyében ez a feltétel nem áll fenn.
Márpedig csak „abban az esetben minősül alaptörvény-ellenesnek a megkülönböztetés, ha a jogszabály a szabályozás szempontjából azonos csoportba tartozó (egymással összehasonlítható) jogalanyok között tesz különbséget anélkül, hogy annak alkotmányos indoka lenne".
Vagyis mivel az oltottak és az oltatlanok jól, objektív szempontok mentén elkülöníthető csoportokat alkotnak, lehet köztük különbséget tenni. A kormány most megteremti annak lehetőségét, hogy akár hátrányosan meg lehessen különböztetni az oltatlanokat.
Ha pedig esetleg az Ab mégis alkotmányellenesnek találná a szabályozást, a kormány fejet hajt a döntés előtt. Vagy pedig átírja az alaptörvényt – Gulyás az utóbbi lehetőséget sem zárta ki.
Lesz, aki alkalmazni fogja
Nagy kérdés, hogy a gyakorlatban hány munkáltató fog élni ezzel a lehetőséggel. Perlusz László arra számít,
lesznek olyan vállalkozások, amelyek alkalmazni fogják az új szabályt, a VOSZ számtalan cég részéről tapasztalt igényt ilyesmire.
Kisebbektől, nagyobbaktól is, hazai tulajdonúaktól és multinacionális hátterűektől is. A VOSZ álláspontja szerint mind a munkavállalók, mind a munkáltatók közös érdeke az üzletfolytonosság biztosítása, illetve a beoltott munkavállalók és családjaik védelme a fertőzéstől.
Ezzel együtt az általános Ab-döntés után Perlusz László azt nyilatkozta a hvg.hu-nak: arra nincs általános szándék, hogy a munkáltatók megnehezítsék az oltatlanok életét, arra különösen nincs, hogy elbocsátásokba kezdjenek.
Goda Mark ügyvéd, munkajogi szakjogász hasonló tapasztalatokról számolt be, praxisa tapasztalatai szerint a vállalkozások nem hátrányokat akarnak kreálni az oltatlan munkavállalóik számára, inkább az oltottakat igyekszenek előnyökben részesíteni. Illetve nagyon sokan egyáltalán nem akarnak differenciálni a dolgozók közt.
Inkább a munkáltatók mozgástere szűk
A magyar gazdaságban újra és egyre inkább munkaerőhiány van, ami azzal jár, hogy a dolgozók mozgástere egyre nagyobb a munkáltatókkal szembeni vitákban, érdekérvényesítési helyzetekben. És megfordítva, a munkáltatók mozgástere egyre szűkül. Természetesen jelentős különbségek vannak földrajzilag, szektoriálisan, beosztás szempontjából, van, ahol egyáltalán nincs munkaerőhiány, sőt, túlkínálat van, így a munkavállaló kiszolgáltatott a munkáltatójának.
Ahol azonban munkaerőhiány van – és ez a jellemzőbb – ott az egyes vállalkozások mozgásterét tovább szűkíti, hogy a bejelentés szerint a cégek maguk dönthetik el, megkövetelik-e az oltást. Ezen a ponton mérlegelniük kell majd, nem veszítenek-e a bevezetéssel munkavállalókat, hiszen
nyilván lesznek más cégek, amelyek majd nem vezetik be az intézkedést, és tárt karokkal várják az oltatlan dolgozókat is.
Azt is mérlegelniük kell, hogy az oltatlan dolgozóikat nem rúghatják ki. Nyilván nem sok ember tud és/vagy akar fizetés nélküli szabadságon élni, de ha munkavállalók maradnak így állományban, az a cég számára is probléma. Jellemzően ugyanis a vállalkozások, szervezeti egységek kötött létszámmal működnek, a szabadságon, betegállományban lévő kollégák pótlására nem lehet mást fölvenni. Így ha egy dolgozó oltás híján fizetés nélküli szabadságon van, akkor mindenki veszít: ő nem kap fizetést, viszont a munkáját se lesz, aki elvégezze (hacsak nem a beoltott, dolgozó kollégái). Persze kérdés az is, hogy a mostani, válság sújtotta időszakban mennyire lesznek rugalmasak a cégek, főleg, hogy sokan a karácsonyi rohamra készülnek. Nehézséget jelenthet ugyanakkor az is, hogy feltehetően ha fel is vesznek új embert, azt csak határozott munkaidőre tennék meg - a szabadságon lévő kolléga ugyanis idővel vissza fog térni –, ezt pedig nem biztos, hogy sok dolgozó elfogadná.