Nőtt az Erste Bank első féléves nyeresége, nem csak a nem túl jó összehasonlítási alapot jelentő 2020-hoz, hanem 2019 elejéhez képest is. A vállalati hitelezés a járvány harmadik hulláma alatt visszaesett, a lakossági hitelezésben pedig egyre inkább a jelzáloghitel válik igazán fontossá.
31,8 milliárd forint adózás utáni nyereséggel zárta az Erste Bank az idei első félévet – mondta el Jelasity Radován elnök-vezérigazgató. Ahhoz képest, hogy tavaly az első félévben csak 27 millió forint volt a nyereség, ez több, mint ezerszeres növekedés, de mivel a 2020-as szám úgy jött ki, hogy a totális bizonytalanság miatt 17 milliárd forintot félretettek kockázati költségnek, nem ezzel a legjobb ötlet összehasonlítani. Sokkal érdemesebb ahhoz viszonyítani ezt, hogy 2019 első felében 25 milliárd forint volt a nyereség.
A hitelállomány 7 százalékkal nőtt 2020 első félévéhez képest, új hitelből viszont 10,6 százalékkal kevesebbet folyósítottak. A lakossági hitelezés mindössze 0,8 százalékkal csökkent, a vállalati viszont 27 százalékkal. Ennek a nagy részét a járvány harmadik hulláma alatti bizonytalansággal magyarázták, a sajtótájékoztatón Jelasity azt mondta, ugyan az első félév adataiba a július már nem számít bele, azt már látják, hogy akkorra normalizálódott a helyzet.
Harmati László, az Erste lakossági területért felelős vezérigazgató-helyettese arról beszélt: tavaly a babaváró hitel húzta a hitelezést, idén a jelzáloghiteleket keresik már sokan.
A lakossági megtakarítási kedv továbbra is magas, erre segít rá a kamatkörnyezet, így egyre többen választják az értékpapír-befektetéseket – mondta el Cselovszki Róbert, az Erste Befektetési Zrt. elnök-vezérigazgatója. Az értékpapír-megtakarítások szerkezete megváltozott, egyre nagyobb arányban vannak jelen a kockázatosabb fajták.
A vállalatok közül a kis- és közepes méretű cégek 23 százalékkal több új hitelt vettek fel, mint egy éve. A nagyvállalatoknál és az önkormányzatoknál összesítve azonban 89 százalékkal csökkent ez az szám – mondta el Szabados Richárd, a bank vállalati üzletágának vezetője. A kereskedelmi célú ingatlanoknál az új hitelezés 66 százalékkal nőtt éves összevetésben, a hitelállomány azonban így is 12 százalékkal csökkent.