„Ez a gyakorlatban azt jelentené, hogy az olyan országok, amelyek évek kemény munkájával és a gazdaságfehéredés terén elért eredményeknek köszönhetően alacsony adókat vezettek be, elveszítik előnyüket azokkal az országokkal szemben, amelyek nem az adócsökkentés útját járják. Az elképzelés innen nézve igazságtalan, és megpróbálja visszavetni a fejlődésben az olyan államokat, mint például Magyarország” – mondta a Magyar Nemzetnek Izer Norbert adóügyi államtitkár.

Izer arról beszélt a kormányközeli lapnak, hogy az új amerikai elnök, Joe Biden 21 százalékos általános, a világon mindenütt érvényes társasági adó bevezetését szorgalmazta – vagyis tulajdonképpen beállt az OECD-ben formálódó javaslat mögé.

A javaslat szerint amennyiben a multinacionális vállalatcsoport a minimum adómérték alatt marad egy adott országban, a különbözetet más ország - elsőként az anyavállalat országa – szedné be helyette. Ez hátrányosan érintené Magyarországot, hiszen Európában hazánkban a legalacsonyabb, 9 százalék a társasági adó mértéke – kritizálta az elképzelést már 2020 végén Varga Mihály pénzügyminiszter. „Magyarország egyetért ugyanakkor azzal, hogy az államok az OECD keretében a digitális gazdaság adóztatásával összefüggésben globális megoldáson dolgozzanak. A kormány olyan megoldást tudna támogatni, amely széleskörű kompromisszumon alapszik és a kettős adóztatást elkerüli” – mondta Varga Mihály.

A világszerte egységes társasági adó elképzelése azért merült fel, mert multinacionális vállalatok globális működésüket kihasználva adóelszámolási megoldásokkal és egyes országokban kedvezményeket igénybe véve képesek szinte nullára csökkenteni a profitjuk után fizetett adót. A helyzet nehéz, hiszen a világ minden országának az lenne az érdeke, hogy a multinacionális vállalatok adózzanak – ehhez együtt kellene működniük, ugyanakkor azt szeretnék elérni, hogy a multik ne máshol, hanem lehetőleg náluk fizessék a lehető legtöbb nyereségadót. Vagy ha nyereségadót nem is fizetnek, legalább minél több gazdasági aktivitást telepítsenek az adott országba, így teremtsenek munkahelyeket, és valamicske bevételhez egyéb közterheken keresztül juttassák az adott országot.

A magyar kormány tipikusan ezt a stratégiát követi, a 9 százalékos társasági adóval (nyereségadóval) lényegében adóparadicsom (és akkor nem beszéltünk a multiknak nyújtott egyedi kedvezményekről), ugyanakkor a lakossági fogyasztást terhelő 27 százalékos forgalmi adóban világbajnok. A teljes adórendszert nézve a magyar gazdaság adóterhelése mind a mai napig egyáltalán nem alacsony (vagyis az állam sok pénzt von el), de az igaz, hogy a Fidesz-kormányok jelentős eredményeket értek el a szürke- és feketegazdaság visszaszorításában.