Németh András
Szerzőnk Németh András

Az amerikai szövetségi repülésügyi hatóság bejelentette, az USA-ban ismét repülhetnek a Boeing 737 MAX gépek. A chicagói központú cég büszkeségének számító MAX-okat az után parancsolták világszerte földre, hogy két balesetben 346 ember vesztette életét. A fő kérdés az maradt, hogy a Covid–19-járvány miatti válság idején ki akar még MAX-ot venni, illetve hogy az utasoknak lesz-e kifogása az ilyen gépekkel szemben.

Koronavírus-járvány
Friss cikkek a témában

Az indonéz Lion Air 2018 október 29-ei és az Ethiopian Airlines 2019 március 10-ei katasztrófáját részben az okozta, hogy a Boeing 737 MAX gépek szoftverei tévesen azt jelezték, hogy a repülő orra túl magasan van, így átesés és lezuhanás veszélye fenyeget. Az automatikus rendszerek ezért előre döntötték a gépet, s mire a pilóták rájöttek arra, mi történt, már elkerülhetetlen volt a tragédia és a MAX-ok óriási sebességgel csapódtak a tengerbe, illetve a földbe. Az etióp gép például már a hangsebességnél is gyorsabban zuhant le.

Az Ethiopian Airlines lezuhant Boeing 737 MAX-jának a roncsait vizsgálják szakértők
AFP / TONY KARUMBA

Személyes ellenőrzés

Most az amerikai szövetségi repülésügyi hatóság (Federal Aviation Administration, FAA) vezetője, Steve Dickson – aki szeptemberben maga is kipróbálta a pilótafülkében az egyik MAX-ot – megerősítette, hogy a közel két évig, egészen pontosan 20 hónapig tartó kényszerszünet ideje alatt a Boeing kijavította a szoftver- és egyéb hibákat, és a MAX-ok biztonságosan visszaengedhetőek a forgalomba.

A gép példátlanul szigorú ellenőrzéséken ment át, semmit sem bíztunk a véletlenre”

– mondta újságíróknak Dickson. A bejelentést követően az amerikai pilóták érdekvédelmi szervezete is közölte, úgy vélik, a hibákat megbízhatóan javították ki, és minden kész arra, hogy a MAX-ok visszatérjenek a levegőbe. A légitársaságok is megszólaltak, az amerikai cégek várhatóan a jövő év elejétől kezdve – a pilóták kötelező továbbképzésének befejezése után – fokozatosan állítják be a menetrendbe a gépeket.

Az amerikai döntés után várhatóan a világ többi részén is feloldják a MAX-ok repülési tilalmát – Európában ez az év végén várható – és ezt követően lassan véget érhet a Boeing történetének talán legsúlyosabb válsága. Erre szüksége is van a cégnek, hiszen a földrekényszerítés, a balesetek utáni kártérítések, a hibák kijavítása és az egyéb kiadások eddig legalább húszmilliárd dollárt emésztettek fel, s e mellett az amerikai cég megítélése is jelentősen romlott.

Menet közben ugyanis kiderült, a Boeingnél tudtak arról, hogy a MAX-ok szoftverei távolról sem tökéletesek, viszont mindenképpen siettetni akarták az újgenerációs 737-esek forgalomba állítását. Az sem használt a cég reputációjának, hogy a Boeing nem mondta meg a pilótáknak, hogy az átesés megelőzésére új szoftvert építettek a gépbe, a gyártó ugyanis arra számított, hogy a pilóták maguktól is képesek lesznek használni az új rendszert. A MAX-ok egyébként – hasonlóan a 737-es család korábbi tagjaihoz – eleinte nagyon népszerűek voltak, és a katasztrófák előtt úgy tűnt, a páneurópai Airbus komoly vetélytársat kapott a MAX-okkal.

AFP / Jason Redmond

A Boeing mellett az FAA-t is számos bírálat érte, a kritikák szerint az amerikai légügyi hatóság a megfelelő ellenőrzés nélkül adta meg a MAX-nak a legelső forgalomba állítási engedélyt. Valószínűleg éppen ezért döntött úgy Dickson – az amerikai Delta Airlines egykori pilótája – hogy a szeptemberi próbarepülések során személyesen is ellenőrzi a gépet. „Tetszett, amit láttam. A változtatások után már nem következhetnek be a korábbiakhoz hasonló esetek” – mondta az FAA-vezér, miután Seattle-ben kiszállt a „próbakörre” elvitt MAX-ból.

Megingott bizalom

Az egekbe visszavezető út azonban nem lesz egyszerű.

A bizalomvesztés, valamit a koronavírus-járvány okozta drasztikus forgalom-visszaesés miatt a légitársaságok és a lízingcégek a már leadott rendelések tíz százalékát visszavonták, és a Boeing attól tart, hogy a még érvényes 4102 MAX-megrendelés sem biztos már: a csődközelbe került légitársaságok várhatóan több száz gép megrendelését fogják lemondani vagy elhalasztani.

A Boeingnél jelenleg 450 MAX áll készen az átadásra, ezek felét még az idén eljuttatják a megrendelőkhöz. A menet közben felfüggesztett MAX-gyártás beindítását pedig fokozatosra tervezik, először látni kívánják, hogyan alakulnak a megrendelések. Ez pedig azt jelenti, hogy lassú lesz a MAX-leállás és a járvány okozta visszaesés miatt elbocsátott mintegy 30 ezer alkalmazott visszavétele is: nemcsak a MAX-gyártás állt le ugyanis, visszavettek a 787-es Dreamlinerek gyártási üteméből is.

Légi felvétel forgalomból kivont Boeing 737 Max 8 típusú repülőgépekről a Boeing seattle-i telephelyén 2019. július 21-én
MTI / Gery He

Az is gondot jelenthet, hogy a MAX-ok sajtója annyira rossz volt, hogy valószínűleg ezer számra lesznek olyan utasok, akik – legalábbis egy ideig – nem lesznek hajlandóak felülni a biztonságosnak minősített és minden bizonnyal valóban megbízható gépekre.

Légitársasági források szerint a közvélemény-kutatók sorra készítik az utasok hozzáállását vizsgáló felméréseket, és a gépek üzemeltetői hajlandóak arra, hogy a nagyon aggódók foglalásait más típusú gépekre tegyék át.

A Boeing eközben folyamatosan azt hangsúlyozza, tanult a hibákból. „Ezek az események és a tanulságok átalakították cégünket és még inkább alapvető értékeinkre, a biztonságra, a minőségre és tisztességre összpontosítunk” – üzente a Boeing a potenciális utasoknak.

A légitársaságok közben apró „kozmetikai” trükkökkel is próbálkoznak: a MAX-ok jó részén már nem a „MAX” felirat díszeleg, három betűt több helyen a 737-7, vagy a 737-8 felirat váltotta fel.

Kult Köves Gábor 2024. december. 29. 20:00

Dobó Kata amerikai filmje és Andy Vajna vikingjei is az élmezőnyben – Hollywood legnagyobb bukásai

Hollywood legnagyobb bukásai közt van olyan film, amely öt rendezőt fogyasztott el, köztük Coppolát is. És olyan is, amelynek zsiráf szereplője rálépett a saját péniszére. Börtönbe küldött rendező, reciklált díszlet, elhízott rabszolgalány és egy elképesztő szexjelenet – Tim Robey, a Telegraph filmes újságírója Box Office Poison című könyvében mesél a legendás bukások hátteréről. A szerzővel beszélgettünk.