Ugyan egyáltalán nem verték nagydobra, de szeptember elején távozott a HEPA Magyar Exportfejlesztési Ügynökség Zrt. (az állami tulajdonú, a külügyminisztérium felügyelete alatt működő, a világ távoli szegleteiben nyitott magyar kereskedőházakért felelős cég) vezérigazgatója, Hendrich Balázs, a helyét Szabó Kristóf vette át.

Hendrich Balázs

MTI / Illyés Tibor

"Hendrich Balázs új megbízatására tekintettel, közös megegyezéssel távozott a HEPA Magyar Exportfejlesztési Ügynökség Zrt. éléről" – közölte a cég a hvg.hu-val. "Az új vezérigazgató, Szabó Kristóf széles körű pénzügyi és gazdasági ismeretekkel, valamint évtizedes vezetői tapasztalattal rendelkező szakember az SKKA vállalat alapító partneri posztjáról érkezett a HEPA élére" – írták az utódról.

A HEPA erre vonatkozó kérdésünk ellenére nem részletezte, mi Hendrich Balázs "új megbízatása", mindenesetre a megfogalmazásból úgy tűnik, új állami feladatot kap, nem pedig a magánszférában helyezkedik el. Távozásának lehet köze a kormány új, külföldre nyúló csápjához, az egyelőre homályba burkolt a Közép-európai Épített Örökség Megőrző Alapítványhoz, illetve a vélhetően az alapítvány munkáját támogatni hivatott, még titokzatosabb céghez, amelyet abból a célból hoznak létre, hogy külföldi vállalati részesedéseket vásároljon. Az alapítvány feladata az lesz, hogy a közép-európai régióban megszerezzen, felújítson és fenntartson magyar történelmi, kulturális, művészeti stb. jelentőségű épületeket, építményeket. Az alapítvány egyébként szeptember végén kapott a kormánytól 600 millió forintos támogatást, a tulajdonába helyezett Manevi Zrt. pedig 5 milliárd forintos tőkeemelést.

Tovább hízik a külügyminisztérium: ezeket a külföldi cégeket veszik meg

Ezúttal külföldi vállalkozások és építmények megszerzésére hoz létre - újabb - céget a külügyi tárca. Már milliárdok mentek el a „tartományokra".

A török kapcsolat

A HEPA Hendrich Balázs alatt is aktív volt. A vállalat friss beszámolójából kiderül: másfél milliárd forintot költött el 2019-ben képviseleti irodákra. Testvércége, a CED Közép-európai Gazdaságfejlesztési Hálózat Kft. 367 milliót költött a maga irodáira, a kereskedőházaknak juttatott közvetlen támogatás így együtt a kétmilliárd forintot közelíti.

A költség ráadásul úgy ekkora, hogy a HEPA irodái közül az oroszországi és a balkáni csak 2019 őszén nyitott. A Kínában és a Japánban található egész évben működött, ezeket 2018 végén hozták tető alá. Szintén működött a törökországi kereskedőház – ezt a HEPA még elődjétől, az MNKH Magyar Nemzeti Kereskedőház Zrt.-től örökölte, ez volt az egyetlen, amit nem csuktak be, amikor az MNKH-t átszervezték HEPA-vá. És ez az egyetlen, amit az Orbán Viktor miniszterelnökkel és Recep Tayyip Erdogan török elnökkel is kiváló kapcsolatokat ápoló Adnan Polat vállalkozó visz.

A törökországi kereskedőházat üzemeltető cég, az ALX Magyar-Török Kereskedelmi Központ Kft. díja ráadásul többszöröse a többi partnerének: igaz, ők öt különböző irodát vittek öt török városban, míg a többiek egy irodát működtettek. A fő kérdés persze az, hogy miért van szükség öt különböző irodára Törökországban, miközben a jóval nagyobb gazdasággal és szorosabb magyar kapcsolatokkal rendelkező Japánban elég egy is, ami ráadásul az egész délkelet-ázsiai régiót lefedi működésével. Mindenesetre Polaték havi 70 millió forintot számláztak, míg a második legdrágább, a japán kereskedőházat üzemeltető Garyutrading Co. Ltd. havi 24 milliót. Polatékkal kapcsolatban érdemes megjegyezni, 2020-ban már csak négy iroda maradt, de megkapták plusz feladatként a Türk Tanáccsal való kapcsolattartást, cserébe a díjazás felment havi 77 millióra.

Ahogy a korábbi években, a magyar adóforintokból fenntartott kereskedőház szépen fialt az ALX-nek. Árbevétele 854 millió forint volt – vagyis a kereskedőház üzemeltetésén kívül mást nem is igen csinált. Ebből 40 millió forint adózott profit maradt, ami ezúttal az eredménytartalékba került, nem kapta meg osztalékként a török anyacég, a Polat Holding.

MTI / Koszticsák Szilárd

A bankban gyűlnek a milliárdok

A kormány 2018 nyarán szántotta be az MNKH-t, összevonta csatolt részeivel, bezárta a tucatnyi külföldi irodáját, jogutódjaként pedig létrehozta a HEPA-t. Az MNKH-nak volt egy-egy sikeres projektje, összességében viszont közelébe sem jutott a kitűzött exportcéloknak, pedig adóforintok milliárdjait égette el, maga az MNKH Zrt. csak az első három évben közel 10 milliárd forintot. A hatalmas veszteségeket firtató kérdéseket jellemzően azzal ütötték el, hogy a kereskedőháznak nem nyereségesnek kell lennie, hanem segítenie kell a magyar export fejlődését.

A HEPA (egyelőre) jobban teljesít, mint az MNKH, igaz, nem nyitnak kereskedőházat minden bokorban, mint az MNKH, sőt nem is terveznek ilyesmit. A HEPA 2019-ben és 2018-ban is némi nyereséget tudott elkönyvelni, 42 és 67 millió forintot. Persze még 2019-ben sem mentek teljes gőzzel, a nyereség pedig pusztán annyit jelent, hogy az MNKH-val szemben a HEPA ki tud jönni a központi költségvetésből kapott finanszírozásból. Sőt, 2019 végén már 9 milliárd forintja pihent a bankban. Volt miből félretenni, a Külgazdasági és Külügyminisztériummal (KKM) kötött közszolgáltatási szerződés keretében 3,9 milliárd járt nekik, a szintén a KKM-mel kötött támogatási szerződés alapján pedig 4,8 milliárd forint támogatási előleg. Utóbbi még elszámolás tárgya lehetett 2020 elején, de ez a 2019-es beszámolóból nem látszik.

A kiadási oldalon a legnagyobb tétel ugye a képviseleti irodák 1,5 milliárdja volt, de kiállításszervezésre is elment 520 millió. A HEPA 81 alkalmazottjának éves fizetése közel egymilliárd forintba került.

A HEPA most a vezetőváltás kapcsán a hvg.hu-nak hangsúlyozta, hogy "az elmúlt években rendre rekordértéket ért el a magyar export, ami igazolja, hogy a HEPA-ban zajló munkát – a magyar vállalkozások külpiacra lépésének támogatását – folytatni kell, természetesen folyamatosan a kor kihívásaira reagálva". Az természetesen igaz, hogy a magyar export évről évre nő – az viszont nem egyértelmű, hogy ebben pontosan mekkora szerepe van a HEPA-nak.

Felkészül: Trieszt

A HEPA kistestvére, a CED Közép-európai Gazdaságfejlesztési Hálózat Kft. szintén nem panaszkodhat, feladataira – amibe nemcsak a kereskedőházak tartoznak bele, hanem többek közt rendezvények, oktatások megszervezése is – 2019-ben már több mint egymilliárd forintot kapott a KKM-től közszolgáltatási szerződése keretében. Plusz 471 millió forint költségvetési támogatást, plusz 700 millió forint támogatási előleget, de ennek elszámolása a mérlegkészítés idejéig nem történt meg. A CED is összehozott pár tízmillió forint nyereséget, bár ettől a cégtől ez nem szokatlan, még az MNKH-s időkben is sikerült kijönnie a kapott forrásból. Tavaly itt is híztak a bankbetétek, bár megközelítően sem úgy, mint a HEPA-nál, év végén azért már megvolt a 267 millió.

2019-ben a CED-nek több mint félmilliárd forint személyi jellegű ráfordítása volt, ezt a beszámolóban azzal magyarázzák, hogy a foglalkoztatottak száma 24-ről 45-re emelkedett. A kiadási oldalon jelentős tétel a rendezvényekre elköltött 321 millió forint. A külföldi képviseleti irodákra, azaz a kereskedőházakra, ahogy írtuk, 367 milliót költöttek.

A CED korábban az MNKH leánya volt MNKH Közép-európai Kereskedelemfejlesztési Hálózat Kft. néven, a 2018-as átszervezéskor közvetlen állami tulajdonba és KKM irányítás alá került.

A kormánynak régóta hangoztatott célja a kisvállalkozások exportjának erősítése, ennek érdekében nemcsak távoli területeket céloztak, közel két tucat irodával lőtték körbe Magyarországot – olyan egzotikus lokációkban nyitottak kirendeltségeket, mint Párkány, Lendva vagy Kismarton. Ezek tartoznak, tartoztak a CED alá. A kirendeltségek üzemeltetőivel még 2018 tavaszán szerződtek, a kontraktusok mind a mai napig élnek, 2020 elején ugyanis egy évre meghosszabbították őket.

Van több kirendeltség Magyarországon is, továbbá az összes környező országban, illetve Csehországban és Lengyelországban – a brnói iroda megnyitásakor azt közölték: „teljessé válik a közép-európai és V4-es lefedettség”. Ha minden jól megy, lesz egy Olaszországban is, Triesztben, ahol a kormány épp kikötői területet és koncessziót vesz. Bár az adásvételt Szijjártó Péter lezárt üzletként jelentette be anno, de valójában egy éve húzódik lezáratlanul, mindenesetre működik a kikötőberuházáshoz létrehozott projektcég, aminek már irodája is van Triesztben, szóval kiváló jelölt a CED-kirendeltség üzemeltetésére. A közbeszerzési eljárás lassan lezárul, már az ajánlatok bírálata zajlik.