A Párizsban élő Minya Viktória az első magyar női parfümőr: díjnyertes illata, a Hedonist világszerte kultikusnak számít a niche parfümök világában. Illatkreációit több kontinens luxusparfümériái árusítják, az intenzívebb illatélményt ígérő sorozat, az Absolute szériája pedig novemberben jelent meg.
Minya Viktória egy izgalmas terület, a niche illatok világának kiemelkedő alkotója. A niche a luxuskategória „még luxusabb” része: a világ legjobb parfümkreátorai, "orrai" alkotják meg ezeket az illatokat, amelyek a legnemesebb összetevőkből, limitált darabszámban készülnek el, miközben a parfümkészítés több évszázados hagyományait követik. Budapesti tartózkodása alatt egy kávézóban beszélgetünk, egy mellettünk elhaladó pár nőtagja azonnal felismeri és odajön hozzánk: lelkesen meséli neki, hogy édesanyjának tavaly karácsonyra vette meg a Hedonistot, és amikor ezt viseli, mindig sikeresek a tárgyalásai.
„A múltkor két napig sírtam a meghatottságtól, miután kaptam egy üzenetet egy hölgytől, aki a Hedonistot használja, és leírta nekem, hogy az afganisztáni szolgálata alatt ez adott neki erőt átvészelni az ott átélteket. Ha csak egyetlen ilyen visszajelzést is kapok egész életemben, úgy érzem, már akkor nagyon megérte” – fordul vissza hozzám a parfümőr.
Bár három kontinens luxusparfümériáiban kaphatók a Minya Viktória által megálmodott parfümök, a személyes kötődés miatt az jelenti számára a legtöbbet, hogy milyen visszhangot kapnak illatai a két budapesti üzletben, a Madisonban és a Neroli parfümériákban, ahol egy-egy ilyen luxusparfüm 130-170 euróba kerül.
Tíz éve van a szakmában, a parfümkészítők zarándokhelyén, a dél-francia Grasse-ban tanult. Évfolyamelsőként végzett, és még iskolás évei alatt megalkotta díjnyertes illatát, a Hedonistot. „Óriási kontraszttal szembesültem Dél-Franciaországban, ahol máig élnek az évszázados hagyományok, ott jött létre a modern parfüm. Míg sokan általában csak azért viselik, hogy »ne legyenek büdösek«, ott valóban azzal szembesülsz, hogy a parfüm exkluzív, királyi, fenséges, bearanyozza az emberek napját, és egy illat gyógyír lehet bármire” – mondja. Az elmúlt időszakban azonban egyértelmű változást lát abban, hogy hogyan viszonyulnak az emberek a parfümökhöz, szerinte egyre több időt fordítanak arra, hogy megtalálják az igazit, és egyre szívesebben választanak egy különlegesebb illatot.
Női és magyar parfümőrnek lenni már csak azért is nagy szó, mert bár az utóbbi időszakban szinte minden más iparághoz hasonlóan előtérbe kerültek a nők is, a parfümkészítés a mai napig dominánsan francia és férfiszakma. „Nem tudod felvenni a versenyt egy olyan francia parfümőrrel, akinek a családja már generációk óta a parfümök vonalán mozog. Dolgoztam olyan parfümkreációs cégnél, ahol 47 férfi mellett voltam egyetlen nő. Nagyon nehéz volt. Bár mostanra a piac diktál a legnagyobb cégeknek is: ha a kínai piacra akarnak koncentrálni, akkor felvesznek egy kínai parfümőrt” – meséli.
Illattrendek és alapanyagok
A parfümpiacot nagyrészt az olyan luxuskonglomerátumok uralják, mint például az Estée Lauder, a L’Oréal, a Chanel vagy a Coty, amelyek az elmúlt időszakban monopolizálnák a hozzáférést a parfümökhöz használt természetes alapanyagokhoz hozzáférést. „Nem olyan régen például leégett egy gyár Indonéziában, ők sok olyan összetevőt kínáltak, amely most hiánycikk a piacon. Évekkel ezelőtt a vaníliatermést is megtámadta egy vírus, az elmúlt 3 évben a négyszeresére drágult a vaníliakivonat ára, és csak a nagy cégek tehetik meg, hogy több tonnát felvásárolnak valamiből és elraktározzák.” – mondja Viktória. A parfümökhöz számos természetes összetevőt használnak fel a készíttők, emiatt kiszolgáltatottak is a környezeti ártalmaknak.
A niche szegmensben viszonylag kevesen, de szinte összetartó közösségként alkotnak az Orrok, és az egyes alkotóknál fellépő hiány esetén kölcsönösen kisegítik egymást akár a megfelelő, áhított összetevővel. „Paradox módon azonban az alapanyagok hullámzó elérhetősége nem befolyásolja a parfümtrendeket. Tehát a vanília most annak ellenére nagyon trendi, hogy nincs: már csak ilyenek a parfümőrök, ha értékesebb a vanília, akkor azzal akarnak dolgozni” – mondja nevetve. Meghatározó az is, hogy egy-egy nagyobb piacon mi a keresett illat: „a Közel-Keleten például ami rózsás, az mindig működik.
Egy illat születése
Ha a fejemben megszületik az alapinspiráció, szinte belülről feszíti az ereimet, meséli a magyar parfümőr az alkotás folyamatáról, "érzem az alkaromban, és amikor már tűrhetetlen, akkor elkezdem leírni. A legapróbb részletekig megtervezek mindent, a csomagoláson át a címkékig, hónapokig gondolkodom csak az illatnak megfelelő néven. Ha magamnak dolgozom, akkor nagyon lassú vagyok, és évek is eltelnek, mire megszületik egy-egy illat. Amikor már csak egy helyben topogsz az utolsó száz illatpróbánál, akkor már tudod, hogy valamelyik a meglévők közül lesz a megfelelő”.
A saját illatok mellett Viktória egyedi parfümökön is dolgozik, vagy niche illatokat talál ki amerikai, közel-keleti és orosz parfümházakkal. „Egyszerűbb másnak dolgozni, nagyon jó intellektuális gyakorlat. Ilyenkor csak a juice-t, magát a parfümöt adjuk át, a formulát, a parfüm receptjét sosem. Mi gyártjuk magát az illatot, a másik cég intézi a csomagolást, a marketinget, minden egyebet” – mondja.
Egy-egy illat népszerűsége mögött tetemes marketingmunka és költség van. „Nekem szerencsém volt a Hedonisttal, mert se időm, se energiám nem lenne másra az alkotáson és a tanításon kívül. A Hedonist eladta magát, és szájról szájra elterjedt a híre, szinte a megjelenése pillanatától kezdve. Nagyon meglepődök a mai napig azon, ha valakinek egy-egy távoli országban tetszik egy illatom, azon pedig még inkább, hogy sokan úgy is vesznek parfümöt tőlünk, hogy előtte meg se szagolják” – mondja Viktória.
Nagyvállalathoz nem menne el dolgozni, ragaszkodik a kisebb, saját léptékhez és az exkluzivitáshoz: „a nagy cégeknél óriási a nyomás és a külső kényszer a parfümőrökön, hiszen elképesztő pénz van a parfümökben. Az is jelentős tendencia, hogy az elmúlt pár évben a gigacégek felvásároljak a niche vállalkozásokat, így ezeknek az parfümkészítőknek a termékei mondjuk az ismert márkák százait árusító Sephora-lánc polcaira is felkerülnek” – meséli.
Több mint három év munkája és több mint ezer próba után 2019 novemberében debütált új parfümsorozata, az Absolute by Viktoria Minya, amivel korábbi sikerillatai, a Hedonist, a Hedonist Rose és a Hedonist Iris újragondolt változatai kerültek éjfekete-arany üvegcsébe. „Ki akartam próbálni a »sötétebb oldalt«, és megalkotni ezeknek az illatoknak az erőteljesebb, orientálisabb, még intenzívebb változatát. A Hedonist Absolute hasonlít a legjobban az elődjére, a Rose Absolute és Iris Absolute viszont szerintem már csak nyomokban tartalmazza az eredeti illatokat” – mondja.
Niche cégként a legnagyobb nehézség a gyártás, már nem is számolja, hogy 10 év alatt mekkora befektetésre volt szüksége, hogy piacra dobhassa saját illatait. Sok összetevőt alkalmanként, több részletben vásárolt meg, mire felállt az az illatorgona, amely magába foglal minden, parfümkészítéshez szükséges komponenst. „Amikor viszont elkészül a legelső üvegcse egy új illatból, akkor mindig növök pár centit a büszkeségtől” – meséli mosolyogva.
Viktória az alkotás mellett sokat tanít, és parfümiskolájában intenzív parfümkészítő kurzusokat is tart. „Sokan keresnek meg, hogy parfümkészítők szeretnének lenni, de még nem teljesen biztosak ebben. Ez egy ideális lépés, mielőtt Grasse-ba mennének tanulni. Természetesen jó pár nyersanyagot megszagolunk közösen. Imádom a tanítást, mert ilyenkor a legbensőbb gondolatainkat is megosztjuk egymással, amelyeket előhoznak belőlünk az illatok. Maga a kreáció és már a szaglás is egy nagyon intim dolog, szinte minden tanítványommal örök barátságot kötök a negyedik nap végére, olyan intenzív élmény ez számukra, és számomra is” – meséli.
A divatházak legnagyobb bevételét a parfümök és a kozmetikumok, valamint a kiegészítők adják, ám amíg a luxusdivatcégek esetében a művészeti vezető, a vezető tervező (aki mögött persze hatalmas csapat dolgozik) sokszor kultikus státusszal bír egy divatháznál, addig az illatkreátorokat elkerüli a hírnév.
Minya Viktória azt tapasztalta, hogy divatos szakma lett az övé: „sokan jönnek úgy hozzám, hogy híres parfümőrök szeretnének lenni. Velük nehezebb, mert sokszor nem érdeklik őket annyira az alapanyagok. Ha nem szeretik eléggé ezt az egészet, ha nincs meg bennük az a nagyon nagy szenvedély a parfümök, az illatok és az összetevők iránt, akkor nem lesz bennük kitartás sem, hogy parfümőrként vegyék az akadályokat, és a végigmenjenek ezen a rendkívül rögös úton – mondja. – Nekik elmondom, hogy ha híresek szeretnének lenni, legyenek inkább színészek vagy énekesek. A parfümőrök nevét tulajdonképpen nem ismeri senki.”