Ajándékozz éves hvg360 előfizetést!
Mészáros Lőrinc és Csányi Sándor cégei, Pintér Sándor egykori vállalkozása, és a 4iG is nagyot nyert, amikor az állam 55 milliárd forintot szétosztott innovációra.
Valószínűleg nem sokan kapják fel a fejüket arra, ha azt látják leírva, hogy 2019-1.1.1-PIACI KFI, és igazuk is van. Egy kicsit másképp megfogalmazva annál érdekesebb a téma: az állam szétosztott 55 milliárd forint közpénzt több száz cég között tudományos kutatásokra és nagy újításokat ígérő fejlesztésekre. A 151 győztest felsoroló listán felbukkannak jól ismert, kormányközeli nevek, a közbeszerzéseket sorra nyerő cégek és állami vállalat is – és persze sok olyan vállalkozás, amelyeknek nincsenek politikai kapcsolataik, csak jó ötleteik.
A pályázatokat a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal írta ki és bírálta el. Két fő feltételt kellett teljesíteni a sikerhez:
- a pénzt egy olyan termék, technológia vagy szolgáltatás kifejlesztésére költsék el, amelyeknek jelentős tudományos és/vagy műszaki újdonságtartalma van,
- és ez a termék legyen üzletileg hasznosítható, egész pontosan a támogatott tevékenységből származó árbevétele a projekt befejezése utáni 3 üzleti évben eléri az elnyert támogatás legalább 30 százalékát.
A pénz egy állami alapból érkezett, ennek a forrása a vállalkozók által befizetett innovációs járulék, és amennyivel azt a központi költségvetésből kiegészítették.
Tavaly ősszel lett Mészáros Lőrinc Opus Nyrt.-je az ország egyik legnagyobb keményítőgyárának, a Viresolnak a többségi tulajdonosa. A cég akkor került be legutóbb a hírekbe, amikor többen arról cikkeztek, hogy köze lehet a Mátrai Erőmű körüli szennyezéshez, de ezt az állítást nem sikerült bizonyítani. 281 millió forint oda is jutott, a cél a keményítő retrogradációs hajlamának csökkentése, és kis vegyszerigényű kationizálása, az ipari felhasználás bevezetéséhez.
Egy kicsivel kevésbé ismert a Talentis Group neve – ez a cég fogja össze Mészáros Lőrinc tőzsdék kívüli érdekeltségeinek nagy részét, oda tartozik például a 2Rule, vagy épp az építőipari ZÁÉV is. A vállalat 98 százaléka Mészáros és felesége nevén van. Most a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemmel közösen kaptak 580 millió forintot, mesterséges intelligenciával támogatott döntéstámogató rendszer kifejlesztésére cégcsoportok számára, komplex pénzügyi, jogi feladatok optimalizálására. A Műegyetem nem csak a Mészáros családdal dolgozik együtt, nem meglepő, hogy sok pályázatba vonták be őket. A legnagyobb tétel ezek közül a Duna Aszfalttal és a Strabaggal közösen elnyert 995 millió forintos projekt, a mélyépítési munkafolyamatok digitalizációjára és automatizálására.
A 4iG már nem Mészárosé, a cégtulajdon döntő része Jászai Gellérté lett a nyáron. Az informatikai nagyágyúhoz is került 394 millió forint, ebből a pénzből genetikai eredmények kiértékelését támogató orvosdiagnosztikai eszközön dolgozhatnak.
Más szempontból érdekes a Mol támogatása: mivel állami vállaltról van szó, az állam gyakorlatilag saját magának adott 483 millió forintot. Ebből az összegből poliéter-poliol terméktípusok kutatás-fejlesztését végezheti.
Aki a kutatás-fejlesztés híreit nem követi, a politikai eseményeket viszont igen, annak ismerős lehet a Civil Biztonsági Szolgálat Zrt. neve. Ez az őrző-védő cég – amelynek a cégirataiban több helyen is felbukkant Pintér Sándor neve, mindig olyan időszakból, amikor a Fidesz ellenzékben volt – sok állami közbeszerzés nyertese volt az elmúlt években. Az MVM-től, a Szerencsejáték Zrt.-től, a Terror Háza Múzeumtól és a Magyar Nemzeti Vagyonkezelőtől is kapott megbízásokat, de amikor egy éve az MTVA székházából biztonsági őrök ellenzéki képviselőket dobtak ki, a videón sikerült kiszúrni, hogy a Civil Zrt. logója volt több őr ruháján, annak ellenére, hogy szerződés nem volt ezzel a céggel. Most ott vannak a pályázat győztesei között is: 282 millió forint jutott nekik Alkalmasságvizsgáló, Képességfejlesztő és Oktatási Központ létrehozására MaxWhere 3D digitális környezetet generáló rendszer alapján.
| Akik a legtöbbet nyerték |
A három legnagyobb összeget elnyert pályázat nem olyan cégeké, amelyeknek a nevére újságolvasók tömegei kapnák fel a fejüket. Az Állatorvosi Egyetem és a Dr. Bata Magyar-Kanadai Biotechnológiai Kutató-fejlesztő Zrt. egymilliárd forintot kapott egy komplex baromfitakarmány-kiegészítő fejlesztésére. Az egymilliárdos álomhatár, a pályázat maximuma senki másnak nem lett meg, a második legtöbbet, 998,5 millió forintot a BBS Nanotechnológia Kft., a Félegyházi Tej Kft. és a Debreceni Egyetem kapta meg, akik nanotechnológia alkalmazásával tejalapú funkcionális élelmiszert fejlesztenének ki. Majdnem ugyanennyi, 997,9 millió forint jutott az Agricolae Kft. és a Szent István Egyetem közös programjára, amellyel Szabolcs-Szatmár-Bereg térségének gyümölcstermesztési és -feldolgozási komplex rendszerét fejlesztenék. |
Olyan vállalatok is kaptak állami támogatást az innovációra, amelyeknek nem kell arra panaszkodniuk, hogy kevés pénzből élnének meg. A Csányi Sándor mezőgazdasági vállalkozásait összefogó Bonafarm Bábolna Takarmány Kft. például a Kaposvári Egyetemmel közösen 406 millió forintból optimalizálhatja a hiperintenzív baromfi-hústermelő fajok fehérje- és aminosav-ellátását.
A francia hátterű építőipari cég, a Colas magyarországi leányvállalata 109 millió forintot nyert el. Ebből az összegből az aszfaltkeverékeit fejlesztheti „közlekedésbiztonsági, környezetbe illeszkedési és zajcsökkentési szempontúan”.
Ennél is több jutott az Ericssonnak, amely 497 millióból dolgozhat új helymeghatározási szolgáltatásokon az 5G-hez és a dolgok internetéhez kapcsolódóan.
Az Ikarus az Óbudai Egyetemmel közösen indult: 841 millió forintiot kaptak elektromos meghajtású, intelligens szervizképességű autóbusz-alvázcsalád kifejlesztésére.
A Sziget Kulturális Menedzser Iroda a Cardnet Kártyarendszerek és -szolgálgatások Zrt.-vel együtt vitt el 202 millió forintot. Ebből a pénzből „turisztikai szempontból kiemelt eseményeken” (nem nehéz tippelni, vajon melyiken) használt platformfüggetlen, többmódozatú, szeparált alhálózatokban zárt láncú, nyílt fizetési megoldást fejlesztenének ki.
Szintén a pénzmozgatással lesz dolga a Gránit Banknak: a pénzintézet 380 millió forintot nyert el egy „tömeges számlakibocsátókra fókuszáló progresszív fizetési megoldásra”.
A mesterséges intelligenciát kutatók 11 százalék esélyt adtak arra, hogy 2035-ig jönnek a robotok, és elveszik az újságírók munkáját. Nem tudni, ez így lesz-e, mindenesetre a Portfolio.hu-t és a Pénzcentrumot is birtokló Net Média Zrt. 241 millió forintot kapott arra, hogy automatikus gazdasági tartalmat gyártson, mesterséges intelligencia és tartalomfeldolgozó robotok segítségével.
Egész más miatt említésre méltó a TDK Hungary Components pályázata kibővített feszültségtartományú Hibrid polimer kondenzátor fejlesztésére. Ha egy cég nem valamelyik egyetemmel vagy kutatóintézettel közösen pályázott, akkor a maximális összeg, amit kérhetett, 500 millió forint. A TDK kicentizte: ők 499 999 992 forintot kaptak. Sajnos nem találtunk helyet, ahol egy oldalt fekete-fehérben ki lehetne nyomtatni 8 forintért, pedig akkor már érdemes lett volna hozzácsapni.
