A Központi Nyomozó Főügyészség különösen jelenős kárt okozó csalás és más bűncselekmények miatt nyomozást rendelt el a Microsoft-ügyben – jelentette be a szervezet. Az ügyészség választ kapott az amerikai igazságügyi minisztériumtól a feltett kérdéseire, illetve az amerikai hatóságok által nyilvánosságra hozott dokumentumok elsődleges elemzésével is végeztek. „Mivel a büntetőjogi felelősség, és megléte esetén a személyre szóló megalapozott gyanú csak büntetőeljárás keretében tisztázható, a Központi Nyomozó Főügyészség nyomozást rendelt el” – írják. Az ügyészségre a botrány kirobbanása óta két feljelentés érkezett az ügyben, és ettől függetlenül megkeresték az amerikai igazságügyi minisztériumot információszerzés céljából.

Az ügyben egyébként korábban érkezett már feljelentés a magyar ügyészségre, erről Polt Péter még 2018 októberében azt közölte, hogy „bűncselekmény gyanújának hiányában” elutasították.

A magyar korrupciónak súlyosabb következménye van az USA-ban, mint Magyarországon

Még csak gyanús sem volt a magyar ügyészségnek a microsoftos szoftverlicencek körüli korrupciós ügy, sőt az érintettek mind a mai napig kényelmes állásokba ejtőernyőznek tovább. Közben az amerikai hatóságok az ügy jelentős részét felgöngyölítették, beismerő vallomásig és peren kívüli egyezségig jutottak.

Az amerikai igazságügyi minisztérium 2019. július közepén hozta nyilvánosságra a Microsoft Magyarországgal kötött peren kívüli megállapodásának szövegét, amiben a cég beismerte, hogy legalább 2013-tól 2015-ig „egy vezető tisztviselője és több alkalmazottja részt vett” egy manipulált beszerzésekre és vesztegetésekre épülő ügyben. A cég peren kívüli egyezséget kötött az amerikai igazságügyi minisztériummal, aminek keretében 8,8 millió dollár (2,6 milliárd forint) bírság megfizetését vállalta – jelentette be a tárca. A kft. beismerése szerint nagykereskedőkön keresztül túlárazottan adtak el szoftverlicenszeket magyar állami szerveknek, ugyanakkor az érintett munkavállalók az anyacég felé azt kommunikálták, a megállapodások nyélbe ütéséhez komoly árengedményeket kell tenni. A különbözetet „korrupciós célokra” használták fel. Az igazságügyi minisztérium az iratban két konkrét, részleteiben felderített példával illusztrálta a korrupciós sémát, ebben azonban a szereplők (érintett személyek és állami intézmények) nevét nem közölték, dátumokat, mennyiségeket, összegeket viszont igen. Az ügyben az amerikai tőzsdefelügyelet (SEC) is vizsgálódott, a szervezet augusztus 1-én hozta nyilvánosságra saját jelentését, ebben két állami intézményt neveztek meg érintettként: az ORFK-t és a NAV-ot.

Egyébként a NAV vezetője a kérdéses időszakban a kitiltási botrányban híressé vált Vida Ildikó volt, az informatikai beszerzésekért pedig Orbán Viktor miniszterelnök vejének testvére, Tiborcz Péter felelt.

Orbán Viktorra is utalnak a Microsoft korrupciót beismerő vallomásában

Két konkrét eseten mutatja be a Microsoft Magyarország által az USA-ban aláírt vallomás, hogyan bundáztak meg állami beszerzéseket, játszottak össze állami tisztviselőkkel. A magyar ügyészség egyszer már gyanú hiányában visszautasított egy feljelentést. Most azt ígérik, megkérdezik az amerikai kollégákat, van-e releváns, kiadható információjuk.

A SEC jelentésében egy másik jellegzetes csalási módot is leír: a MS Magyarország külsős cégeknek fizetett, hogy támogatási/tanácsadási szolgáltatásokat nyújtsanak a szoftverek vevőinek. Azonban a cég jelentései alapján nem világos, hogy ezek a külsős cégek valóban elvégezték-e a rájuk bízott munkát. Itt a SEC három magyar intézményt említ, az ORFK-n és a NAV-on kívül az Oktatáskutató és Fejlesztési Intézetet (OFI). Sőt az OFI esetében a tényleges munkát az OFI egyik alkalmazottja végezte (volna) el, őt a Microsoft munkanaplóiban álnéven szerepeltették.