Ajándékozz éves hvg360 előfizetést!
Elindul az úgynevezett E-transzformáció projekt, amelynek keretében új műhely és irodaépület is épül. A fejlesztés összesen 41 milliárd forint, amihez a magyar állam 6,4 milliárd forint vissza nem térítendő támogatást ad.
A projekt fő célja, hogy ezáltal az Audi bővíteni tudja az e-motor-gyártását, szélesítse műszaki fejlesztéseinek kompetenciáit, valamint felkészítse járműgyártását az elektromos korszakra – jelentette be a témában tartott keddi sajtótájékoztatón Achim Heinfling, az Audi Hungaria Zrt. elnöke.
Ez a fejlesztés kétségtelenül befolyásolja a vállalat jövőjét, hiszen az autóipar nagy átalakulás előtt áll – mondta Heinfling, aki szerint a jövőben egyre inkább e-meghajtású és digitális megoldások fognak majd elterjedni. Az Audi egyébként immár egy éve gyártja az elektromos meghajtásokat, így pedig az e-motor-gyártás központjának számít az Audi Konszernben. Ennek a feltétele az volt, hogy megbízhatók és tapasztaltak legyenek a kollégák, akik közül már több százat átképeztek, hogy képesek legyen az új technológiával dolgozni. Ez egyben hatalmas anyagi ráfordítást is igényel, így időben kell lépni, hogy az Audi versenyképes maradjon – magyarázta a beruházás szükségességét Heinfling, aki elmondta, hogy tavaly 10 ezer elektromos motort gyártottak, ezt a számot szeretnék megsokszorozni.
A mostani projekt döntő része a győri e-motor-gyártás bővítésére irányul, és megteremti a lehetőséget az elektromos meghajtás következő generációjának integrálására. A fejlesztéssel 250 embernek adnak majd munkát.
A műszaki fejlesztés kompetenciái és kapacitásai is bővülnek: itt a hagyományos meghajtások hatékonyságnövelése mellett szisztematikusan felépíti a fejlesztési know-how-t az elektromos hajtások, valamint a termodinamika és a járműapplikációk területén. Tovább egy modern, új járatópadokkal felszerelt műhely és egy új irodaépület is épül.
Győrben és a régióban mindenki ismer valakit, aki az Audinál dolgozik – mondta a sajtótájékoztatón Borkai Zsolt, Győr polgármestere, aki szerint a mostani fejlesztéssel a jövő generációi számára teremt a cég vonzó pályát.
Az elektromobilitás terjedése nemcsak gazdasági, hanem politikai döntés is – közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter, aki szerint a környezeti fenntarthatóság eddig soha nem látott mértékben határozza meg az európai gondolkodást. Magyarország ebből a kiegyensúlyozottság és észszerűség oldalán áll. Fontos, hogy legyen tiszta levegő és víz, de fontos az európai versenyképesség is. Olyan környezetvédelemre fókuszáló gazdaságpolitikát fogunk támogatni, ami bár a környezetvédelmet kiemelten kezeli, de nem gyilkolja le az európai ipart, versenyképességet.
2050-re akkor reális a karbonsemleges kibocsátás elérése, ha már látszik, hogy milyen pénzügyi alapok állnak majd rendelkezésre – mondta a magyar diplomácia vezetője, aki szerint „természetesen” komoly régiós verseny volt a beruházásért. Elmondta, hogy a fejlesztés összesen 41 milliárd forint, amihez a magyar állam 6,4 milliárd forint vissza nem térítendő támogatást ad. Ez utóbbit a 250 új munkahely létrehozásával magyarázta. Szijjártó üzent azoknak a „rendkívül okos szakembereknek” is, akik elmondása szerint az autóipar visszaesésével riogatnak, mondván az év első öt hónapjában 12 százalékkal nőtt a magyar autóipar teljesítménye.
Az autóipar a magyar gazdaság lelke
Azt, hogy az állam miért jelenik meg támogatóként az ilyen beruházásoknál, több mindennel is lehet magyarázni: például azzal, hogy a magyar gazdasági növekedés jó részben az itt megtelepült autógyáraknak köszönhető.
Hogy mennyire?
- Magyarországon összességében csaknem 170 ezer ember dolgozik az ágazatban, azaz a dolgozó magyarok 4 százaléka,
- mégis a feldolgozóipari termelés közel 30 százalékát,
- a GDP 3-4 százalékát,
- az exportnak pedig mintegy 20 százalékát az autóipar adta 2018-ban.
Indokként jelenhet meg, hogy az Audi Hungaria Zrt. tavaly közel 13 ezer alkalmazottat tartott el, ám ha hozzávesszük a hozzá közvetlenül kapcsolódó beszállítókat és egyéb alvállalkozókat, akkor ez a szám megközelíti a 30 ezret is. A cég dolgozói egyébként nem keresnek rosszul, az átlagos havi bruttó bér 624 ezer forint volt tavaly az Audinál.
A vállalat egyébként annyira azért nem szorul rá a támogatásra, lévén adózott eredménye 364,7 millió euróról 439,8 millió euróra (141 milliárd forintra) nőtt 2018-ban. Mindezt úgy, hogy tavaly 2371 milliárdos éves árbevételt (1,95 millió motort és 100 ezer autót gyártottak) könyvelhettek el, amivel a második helyen végeztek a Mol mögött a legnagyobb árbevételű cégek versenyében.
2700 milliárd forint
A cég két évvel ezelőtti összesítése szerint a magyarországi vállalat az 1993-as alapítása óta 8,3 milliárd euró értékű beruházást valósított meg (mai árfolyamon 2700 milliárd forint).
A fejlesztések azóta sem álltak le, 2018 februárjában, az Audi magyar cégének 25 éves évfordulóján jelentették be, hogy 6,15 milliárd forintból új kutatás-fejlesztési központot (K+F) hoznak létre Győrben. Akkor elhangzott, hogy az e-motorok és új generációs belső égésű erőforrások kutatásával, fejlesztésével foglalkozó létesítményben harminc új fejlesztőmérnök kap állást.
A cég éves jelentése szerint egyébként tavaly 153,4 millió eurót (közel 50 milliárd forintot) költöttek beruházásokra és fejlesztésekre, ami elmarad az egy évvel korábbi 439,6 millió euróhoz (143 milliárd forinthoz) képest.
