Pocsék évet zártak a világ dollármilliárdosai: számuk 5,4 százalékkal csökkent, így már csak 2064-en voltak 2018 végén – derül ki a Wealth-X kutatóintézet szokásos, éves milliárdos-népszámlálásából. Összesített vagyonuk 7 százalékkal lett kisebb, így már csak 8,6 billió dollárt tett ki. A 2009-es gazdasági világválság óta ez volt mindössze a második olyan év, amikor zsugorodott a dollármilliárdosok populációja. Túlságosan azért nem kell őket sajnálni, 2017-ben soha nem látott növekedést könyvelhettek el, a 2018-as enyhe visszaesés után is jóval többen voltak (és jóval nagyobb vagyonuk volt), mint 2016-ban. A visszaesés a világgazdasági növekedés lassulásának, a tőzsdék gyengébb teljesítményének és a Donald Trump amerikai elnök által elindított kereskedelmi háborúknak, illetve azok nyomán a kereskedelem lassulásának tudható be.

Magyarországon már ketten vannak

A dollármilliárdosok száma a világ minden részén csökkent, az egyetlen kivétel Észak-Amerika, ahol számuk 3,5 százalékkal nőtt, így elérte a 705 főt – a növekedés az USA milliárdosainak köszönhető. Ugyanakkor az észak-amerikai milliárdos-populáció összvagyona is csökkent 5,3 százalékkal. A dollármilliárdosok számát tekintve a legnagyobb csökkenés Ázsiában volt, 13,6 százalékos. A világ legtöbb szupergazdagja még mindig Európában él, 792 fő, ez a teljes "milliárdoslakosság" több mint 30 százaléka. Európában egyébként érdekes folyamatok zajlottak, összvagyonuk 7 százalékkal csökkent, míg számuk csak 3,5 százalékkal, ebben az Egyesült Királyságnak nagy szerepe volt. A Brexit okozta bizonytalanságok és a brit gazdaság gyengélkedése miatt a szigetország milliárdosainak összvagyonának értéke 17 százalékkal esett, a számuk viszont nőtt, épp azért, mert a bizonytalan környezet a vagyongyarapítás új csatornáit nyitotta meg.

A tanulmány nem nevesíti a dollármilliárdosokat, de a Forbes listája például igen, aszerint két magyar található köztük: Csányi Sándor és Mészáros Lőrinc. Csányi az OTP Bank vezérigazgatója és részvényese, ezen kívül az ország egyik legnagyobb mezőgazdasági vállalkozója. Mészáros Lőrinc csak most került be az elit klubba, a Forbes listáján a 2057. helyen debütált. Orbán Viktor miniszterelnök barátja és felcsúti szomszédja gázszerelőként kezdte, csillaga a 2010-es kormányváltás után kezdett felfelé ívelni, mára alig akad a gazdaságnak olyan szelete, ahol ne lenne valamilyen érdekeltsége. „Abban, hogy eljutottam idáig, bizonyára szerepet játszik a Jóisten, a szerencse és Orbán Viktor személye, de én soha nem privatizáltam, nem nyúltam le semmit, mindent a munkámmal és az eszemmel szereztem meg” – nyilatkozta még 2014-ben.

Felcsúton kiemelkedő a dollármilliárdosok sűrűsége

Ami a legtöbb dollármilliárdost felvonultató országot illeti, Amerikának egy sem ér a közelébe, Magyarország Csányival és Mészárossal labdába sem rúg.

Vannak olyan városok, amelyeket különösen kedvelnek a szupergazdagok, közel harmaduk 15 helyen koncentrálódik, ráadásul ez az arány évről évre nő. A legtöbb milliárdos (egész pontosan 105) New Yorkban található, Hongkongban 87-en élnek, San Franciscóban 75-en, Moszkvában 70-en. A 15, legtöbb milliárdossal büszkélkedő város közül messze San Franciscóban a legnagyobb a milliárdosok sűrűsége, itt minden 11 612 lakosra jut egy milliárdos, a az arány a második helyezett New Yorkban is csak 81 311 lakos/milliárdos.

Mészáros Lőrinc (és Orbán Viktor) pátriája, Felcsút értelemszerűen nem szerepel a 15, dollármilliárdosok által leginkább preferált települések között. Azért érdemes megjegyezni, hogy Mészáros hivatalosan még mindig Felcsúton, a Fő utca 311/5. szám alatt lakik, a község népessége pedig 1900 fő körül lehet jelenleg. Vagyis itt 1900 lakos/dollármilliárdos a szupergazdagok sűrűsége, hatszor nagyobb, mint San Franciscóban. Persze akadhat még pár kistelepülés a világon, ami saját dollármilliárdossal büszkélkedhet.

Még a szupergazdagok közt is nagy az egyenlőtlenség

A legtehetősebbek számának csökkenése mellett a világ összvagyonának egyre nagyobb része koncentrálódik néhány személy kezében, ami komoly társadalmi feszültségeket okoz – figyelmeztettek egy másik kutatóintézet, az Oxfam munkatársai. Ők a Wealth-X-nél valamivel több, bő 2200 dollármilliárdost találtak (a Forbes pedig 2153-at), tanulmányuk szerint világ 26 leggazdagabb emberének összesen akkora vagyona volt 2018-ban, mint a lakosság szegényebbik felének. A vagyoni egyenlőtlenség ráadásul évről évre nő, 2017-ben még a leggazdagabb 43 ember vagyona tett ki annyit, mint a világ szegényebbik feléé, 2016-ban pedig még csak a leggazdagabb 61-é. A probléma rendszerszintű, az Oxfam szakemberei szerint a gazdasági berendezkedés nyomán egyre nagyobb vagyon koncentrálódik egy szűk réteg kezében, miközben emberek milliói gyakorlatilag nyomorognak. A világ kormányainak azt tanácsolják, hogy a vagyonokat és a vállalkozásokat adóztassák, a pénzből pedig színvonalas közszolgáltatásokat finanszírozzanak a lakosság számára.

Az egyenlőtlenségek még a világ leggazdagabb emberei körében is hatalmasak a Wealth-X jelentése szerint. Körülbelül 200 ezer olyan ember volt 2018-ban, aki 30 millió dollárnál nagyobb vagyonnal rendelkezett. Azonban e csoport összesített vagyonának közel harmada a bő kétezer dollármilliárdos kezében volt. Utóbbiak háromnegyede csak az alsó, 1-5 milliárdos kategóriába fért be, a piramis tetején mindössze 25 ember található 50 milliárd dollárt meghaladó fejenkénti vagyonnal. Ennek a 25 embernek együtt 1,3 billió dollárja volt, ami nagyjából a spanyol vagy az ausztrál gazdaság piaci értékének felel meg.

Magyarországra vonatkozóan a két darab dollármilliárdosból nem nagyon lehet statisztikai következtetéseket levonni, de a vagyoni egyenlőtlenségek tőlük függetlenül nőnek – legalábbis a Magyar Nemzeti Bank és a KSH közös felmérése szerint. A lakosság teljes nettó vagyonának 56,4 százaléka a háztartások leggazdagabb tizedének kezében volt. A leggazdagabb 1 százalék birtokolta az összvagyon negyedét, a háztartások szegényebbik felére mindössze a teljes lakossági vagyon 8,9 százaléka esett.

Csányi és Mészáros, két átlagos dollármilliárdos

A Wealth-X jelentésének készítői azt is megnézték, miféle emberek a világ leggazdagabbjai, és hogyan jutottak a pénzükhöz. A 2064 dollármilliárdos 55,8 százaléka önerőből jutott el erre a szintre, 13,3 százalékuk örökölte a vagyonát, a maradék örökölt pénzt forgatott meg sikeresen. A milliárdos vagyon nem jön össze az ember életében egyhamar, legyen szó akár öröklésről, akár egy sikeres cég felépítéséről. A milliárdos-populáció átlagéletkora ennek megfelelően magas, 65,7 évre jön ki. Mindössze tizedük fiatalabb 50 évesnél, bő harmaduk pedig a 70-en is túl van. E tekintetben vannak különbségek az egyes országok között, a fejlődő gazdaságok (például Kína) milliárdosainak átlagéletkora alacsonyabb.

Nemek közti egyenlőségről beszélni sem lehet a leggazdagabbak körében, a dollármilliárdosok 90 százaléka férfi, ráadásul a nemek aránya nem is változik. A jelentés készítői szerint a milliárd alatti vagyoni szinteken egyre több a nő, de még hosszú évekbe fog telni, mire ez a jelenség eléri a legfelső szintet – például mire a most dollármilliomos nők dollármilliárdosokká válnak.

Szabadidejüket a szupergazdagok jótékonykodással, sporttal, repüléssel és politikával szeretik tölteni. Ami a sportot illeti, nézni és csinálni is szeretik, de egyre többen tekintenek rá befektetési lehetőségként is.

A két magyar dollármilliárdos, Csányi és Mészáros ezek szerint átlagosnak mondhatók. Mindketten férfiak, 50 fölöttiek, önerőből jutottak oda, ahova (Mészáros esetében ugye megemlíthetjük a Jóistent és Orbán Viktort). A sport, különösen a labdarúgás mindkettőjük életében fontos szerepet játszik: Csányi a Magyar Labdarúgó-szövetség elnöke és a FIFA alelnöke, Mészáros a Puskás Akadémia FC elnöke, a Felcsúti Utánpótlás Neveléséért Alapítvány elnöke, többségi érdekeltsége van az eszéki NK Osijek klubban.