Nem négy-, hanem ötmilliárd forintért csinálja meg és üzemelteti majd a dohánytermékek nyomkövetését végző rendszert a 4iG.
Mészáros Lőrinc felcsúti dollármilliárdos informatikai érdekeltsége, a 4iG Nyrt. nyerte kerek 5 milliárd forintos áron a „dohánytermék-azonosító kibocsátó rendszer” (DAKIR) lefejlesztésére és üzemeltetésére kiírt közbeszerzést – derül ki az uniós közbeszerzési értesítőben megjelent hirdetményből. Azt, hogy a 4iG vitte el a megbízást, eddig is tudni lehetett, ezt a cég már bejelentette, illetve elérhető volt a közbeszerzés bírálati lapja. A beszerzést azonban 4 milliárd forintos irányárral írta ki a a Nemzeti Dohánykereskedelmi (ND) Zrt., csak most derült ki, hogy Mészárosék egymilliárd forinttal többért vitték el a megbízást.
Ez volt a legkedvezőbb ajánlat
A 4iG egyébként konzorciumban nyert, partnere azonban elég furcsa szerzet. A Suaviter Zrt.-t február 6-án jegyezték be, pár nappal azután, hogy megjelent a dohánykövetési rendszerre kiírt közbeszerzés. Nem tudni, ki vagy kik a részvényesei, vezérigazgatója Szilika Zsolt László, aki LinkedIn-profilja szerint emellett 2018 szeptembere óta vezető tisztséget tölt be a 4iG-nél. A Suaviter Zrt. székhelye Budapesten, a PávaPoint irodaházban van, ami Mészáros egy másik tőzsdei érdekeltségéé, az Appeninn Holdingé.
Érdekes mozzanat volt a beszerzésben, hogy szlovák cég is indult rajta, de ajánlatát 35 másodperces késés miatt érvénytelenné nyilvánították. A másodpercek is számítanak, nem csak a percek – közölte a Közbeszerzési Hatóság a hvg.hu-val. Az Allexis s.r.o. a HVG-nek azzal magyarázta a késést, hogy az ajánlattételi folyamat nagyon bonyolult volt, ráadásul nem angol nyelvű, így több mint egy órájuk ment el vele. Két magyar kft. adott még be ajánlatot, de ezeket el sem bírálták, mert az előzetes értékelés alapján a 4iG-é volt a legkedvezőbb – ezek szerint 4 helyett 5 milliárd forint.
Uniós szintű rendszer
A dohánytermékek nyomkövetése azt jelenti, hogy minden dohánytermék (vagyis doboz cigaretta vagy tasak vágott dohány) egyedi azonosítót fog kapni, ami alapján a DAKIR-ban valós időben pontosan tudni lehet majd, éppen hol jár a gyártóstól vagy a behozataltól a raktározáson keresztül a trafikba érkezésig. „Azonosítani szükséges továbbá minden gazdasági szereplőt a gyártótól, importőrtől, a nagykereskedőkön át az első kiskereskedőig, valamint az összes létesítményt, ahol dohánytermék gyártása, tárolása, értékesítése történik és minden dohánytermék gyártására szolgáló gépet.” A dohánytermékek nyomkövetése nem magyar ötlet, uniós jogszabályok kötelezik rá a tagállamokat, vagyis a jövőben minden egyes, az Európai Unióban gyártott vagy az EU-ba importált dohányterméknek lesz egyedi azonosítója, és pontosan lehet majd tudni, mikor, hol, mi történik vele. A nyomkövetésnek cigaretta és cigarettadohány esetén 2019. május 20-ától, az egyéb dohánytermékek esetén pedig 2024. május 20-ától kell működnie.
Az EU azért vezeti be a szigorú azonosítást, nehogy előfordulhasson, hogy hamisított, ellenőrizetlen forrásból származó termékek kerüljenek be az ellátási láncba. Mivel Magyarországon az állami monopóliumban működő rendszer rendkívül zárt, szinte nulla az esélye annak, hogy ismeretlen forrásból származó termékek kerüljenek a trafikok polcaira, így a szigorú ellenőrzés eléggé fölösleges. Mégis szükséges, ugyanis Magyarország része a nyílt, uniós belső piacnak. Más uniós országokban bonyolultabb a helyzet, ezért egyrészt valóban indokolt a termékek egyedi követése, másrészt sokkal nehezebb a termékkövetés bevezetése.